Lehet valami a horvát–magyar sportbarátságban. Egymás felé kacsingat a két ország sportvezetése, ha úgy alakul, akár közösen is megrendeznék a 2012-es futball Európa-bajnokságot. Szerettek bennünket akkor is, amikor a PAOK–DVSC UEFA-kupa mérkőzésen a horvát bíró úgy fújt, hogy az csak nekünk tessen. Vasárnap pedig a Magyarország– Japán mérkőzést dirigáló Edo Trivkovic döntött úgy, hogy nekünk adja a meccset. Az utolsó utáni percben – miután a frissen beállt Torghelle elesett a tizenhatoson belül – büntetőt ítélt. Huszti belőtte, nyertünk, javult a csapat statisztikája. (Csak nehogy pontosan ők – mármint a horvátok – rontsanak rajta szeptember 4-én, amikor vb-selejtezőt vívunk ellenük Zágrábban.)
Mondják, a győzelmet nem kell megmagyarázni, nincs is ezen mit vitatni. A néhány tetszetős pillanatot és mozdulatot leszámítva azonban vakság, butaság lenne szó és észrevétel nélkül elmenni amellett, amit a győztes gól megszerzése előtt (vagyis 90 percen át) nyújtott a négy újonccal felálló válogatott. Matthäus biztosan tudta, és tudja, mit miért tesz, tisztában van azzal is, hogy kit és miért játszat ott, ahol. Ezen sem lehet vita, ő a szövetségi kapitány, s ezúttal még az eredmény is őt támasztja alá. Azt azonban látnia kell a szakembernek, s biztosan látja is – ki más, ha nem ő, a 150-szeres német válogatott –, hogy ez a csapat nem csapat. A Zalaegerszegen látott együttesben labdarúgók – jól, rosszabbul képzettek – kaptak helyet, akik tették a dolgukat, futottak, ahogy és amennyit tudtak, akartak (bár ez nem tétel címeres mezben), de nagy-nagy távolságra voltak attól, hogy nemzeti tizenegynek lehessen nevezni őket. (Még akkor is, ha tudnivaló: néhány idegenlégiós majd csak a brazilok elleni meccsre érkezik haza.)
Mi állítottuk talpra a már legyőzöttet, a mi védelmünk húzta magára a helyezkedési hibáival (is) az amúgy villámgyors és a magyaroknál jobban képzett ellenfelet.
A végén aztán jött Trivkovic, s mindent rendbe tett. Legalábbis ami a végeredményt illeti. A 3-2 után Matthäus is, a csapat is megnövekedett önbizalommal várhatja a szerdai, a világbajnok elleni fellépést. Eközben azért ne feledkezzenek meg arról, hogy nemcsak a bíró érkezik más országból, az ellenfél is.
Szánthó Miklós: Mindenki figyelje a röszkei határátkelőt!
