A Rehhagel-csoda folytatódik

L a b d a r ú g á s Csütörtökön éjszakába nyúló büntetőpárbaj végén Portugália jutott Angliával szemben Lisszabonban az Európa-bajnokság elődöntőjébe, majd tegnap a torna eddigi legnagyobb meglepetését szerezve a másik negyeddöntőben Görögország 1-0-ra legyőzte a címvédő Franciaországot.

Csillagok hullottak és csillagok születtek már az első negyeddöntő, a portugál–angol mérkőzés során is, pedig az Európa-bajnokság csúcspontja még odébb van. Sorsfordító pillanatok, Rooney megsérül és szenved, Beckham büntetőt hibáz, aztán magyarázkodik, Lampardot észre sem veszik, pedig a hosszabbításban 1-2-nél öt perccel a vége előtt visszahozza az angoloknak a reményt; miként Figo nyomtalanul távozik, Rui Costa a 110. percben lőtt góljával mennybe, néhány pillanattal később majdnem a pokolra megy, miközben a nemrég még száműzetés előtt álló kapitány, Scolari a büntetőkkel kivívott továbbjutás után diadalittasan járkál, s nála talán csak Ricardót, a 11-est fogó és értékesítő kapust ünneplik jobban a hazaiak. Ez volt a csütörtök este, amin sokáig nem merenghettünk, mert pénteken már jött az újabb negyeddöntő, a Franciaország–Görögország párharc.
Tudtuk, hogy ez egy másik mérkőzés; tudtuk, hogy nem lehet minden elődöntőn olyan játék, olyan csata, annyi izgalom, mint a csütörtöki összecsapáson. Ezúttal már az első percekben kiderült, ez a mérkőzés az óvatosságról, a taktikáról szól. Senki nem akar kockáztatni, a portugálokat a csoportmérkőzéseken megleckéztető görögöket nagyon is tisztelik a címvédő franciák, akik a tőlük megszokott módon szépen passzolgatnak, de helyzetig alig jutnak el. A görögök már inkább, negyedóra elteltével majdnem gólt kapnak, amikor Karagunisz bal oldali szabadrúgásánál Kacuranisz kapura pörgeti a labdát, és Barthez a bal kapufánál a gólvonalon fogja meg a labdát.
Mintha a franciák ekkor éreznék meg igazán, mennyit is veszthetnek, s ettől idegessé válnak, Zidane sorozatosan szabálytalankodik, s bár a játékvezető, a svéd Frisk elnéző vele, a sokadik eset után a 44. percben sárga lapot mutat fel neki. A labdazsonglőr, az agy darál és puhít. A tehetetlenség jele, s ha ő képtelen színt vinni a franciák játékába, ki tegye? Henrynak kellene, de egy csatár labda nélkül semmire nem megy. A 46. percben villan meg először, s bár Dellas hátáról kapu mellé száll a labda, egyértelművé válik, itt most egyetlen megmozdulás is döntő lehet.
A görögök egyre magabiztosabbak, már hogyne lennének, amikor a csoportmérkőzések után nemzeti hősként ünnepelték őket otthon, s napról napra több szurkolójuk érkezik Portugáliába. Mielőtt azonban túlzottan elbízhatnák magukat, Lizarazu szólózik át védőik között, s a balhátvéd példáján felbuzdulva a franciák rájönnek, nem kell Zidane-ra várni, más is megpróbálkozhat egyéni akcióval. A görögök a passzokra felkészültek, de mit tegyenek, mit tehetnek a váratlanul felbukkanó védőkkel. A legjobb válasz az ellentámadás, Zagorakisz elviszi a labdát Lizarazu mellett, okosan középre emel, ahol a pontosan érkező Hariszteasz védhetetlenül fejel Barthez kapujába. 1-0-ra vezetnek a görögök, s Portugáliában már kiderült, ha náluk az előny, hihetetlen szívósággal őrzik. Huszonöt percet kell kibírniuk, s ez az Otto Rehhagel, a görögök német szövetségi kapitánya által öszszeállított védelemnek nem okoz gondot. A csütörtöki dráma után, pénteken csodát látunk…
További részletek a 19. oldalon

---

---