Számtalanszor átszervezték a Bajnokok Ligája lebonyolítási rendszerét az utóbbi évek folyamán, valószínűleg ez a mostani forma sem tart örökké. Annak idején a Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) az első fordulótól kezdve egyenes kieséses rendszerben zajlott, ennek a sorozatnak lépett az örökébe a BL. Először az 1991–92-es kiírás mezőnyét osztották csoportokra, s két négyes csoportban zajlottak a küzdelmek. Akkor az FC Barcelona diadalmaskodott. A forma a következő két évben sem változott, nyolc „belsős” csapat mérkőzött egymással. 1993-ban a Marseille, 1994-ben az AC Milan nyert. Ezután jött az első átszervezés: megduplázták a mezőnyt, három évig 16 csapat került a főtáblára. Ekkor azonban még mindig csak a bajnok és a címvédő indulhatott. 1995-ben az Ajax Amsterdam, 1996-ban a Juventus, míg 1997-ben a Dortmund hódította el a kupát.
A gyökeres átszervezés a német együttes győzelme után következett. A létszámot 24-re duzzasztották, a legeredményesebb nemzetek két-két gárdát is delegálhattak. 1998-ban a Real Madrid, 1999-ben az emlékezetes barcelonai döntőben a Manchester United 2-1-re verte a Bayern Münchent.
Ezután nőtt 32-re a résztvevők száma, s ettől kezdve már volt olyan ország, amelyik négy klubot indíthatott. 2000-ben a Real Madrid, 2001-ben a Bayern München, 2002-ben újfent a Real, 2003-ban az AC Milan, míg tavaly az FC Porto nyert.
A létszám növelésével elvben az is volt a cél, hogy minél magasabb legyen a részt vevő nemzetek száma, hiszen a nyolccsapatos BL-nél csak nyolc, a tizenhatosnál tizenhat (az 1996–97-esben tizenöt) ország volt érdekelt. A huszonnégyes létszám azonban nem valósította meg ezeket az elképzeléseket, tizenhat országnál akkor sem lett több.
Kezdetben úgy látszott, hogy a harminckét csapatos BL végre beváltja a hozzá fűzött reményeket, mert az első évben a részt vevő országok száma tizennyolcra nőtt. Azóta viszont ez a szám folyamatosan csökken, s a 2002/03-as BL-ben már odáig jutottak, hogy a legalacsonyabb volt a részt vevő nemzetek száma. Ez egyértelműen az európai elitligák és a többi bajnokság közötti különbség növekedését mutatja. A liga történetében Olaszország az egyetlen, amelyik minden évben delegált résztvevőt.
Az 1995-ös kiírásban volt először – és egyelőre utoljára – érdekelt Magyarország. Akkor a Ferencváros a főtáblára jutásért kiejtette az Anderlechtet, s a Real Madriddal, az Ajaxszal és a Grasshoppersszel került egy csoportba. Novák Dezső fiai egyetlen sikert tudtak felmutatni, Zürichben legyőzték a svájci ellenfelet. Azt követően két döntetlen (itthon a Real Madrid és a Grasshoppers), majd három vereség jött.
Az UEFA nyilvánosságra hozta, mennyi pénz folyik be a marketingjogok értékesítéséből, s hogy ebből mennyit oszt szét a nemzeti szövetségek, a ligák és a kupaindulók között. A következő két évben esztendőnként 582 millió euró az UEFA bevétele – ez majdnem 150 milliárd forint –, s ebből 560 jut majd a tagoknak. A Bajnokok Ligája résztvevőinek 400 millió jár (rajt- és pontpénz, teljesítményprémium és marketingrészesedés), 21 millió a BL-csapatok szövetségeinek, a maradék pedig az európai labdarúgásé.
Szolidaritásból – ez a hivatalos megfogalmazás – az elitmezőnyt távolról szemlélőkre is elkölt az UEFA 75 millió eurót. Minden olyan szövetségnek, amelyik nem delegál csapatot a BL-be – így az MLSZ-nek is – 193 ezer eurót fizet. A ligák között 6,4–11,5 millió eurót oszt szét, a BL-ről lemaradó bajnokcsapatoknak, köztük a Ferencvárosnak, 96 500 euró – nagyjából 25 millió forint – jár. Ezenkívül minden kupaindulónak 51 500 euró a díj fordulónként, feltéve, hogy nem jutott be a BL-csoportkörbe, és az UEFA-kupában sem éli túl a második kört. Ekkora összeggel tehát mindenképpen számolhat az UEFA-kupa csütörtöki játéknapján pályára lépő FTC és Újpest.
luke littler
Luke Littler nem kegyelmezett, elsőként a címvédő jutott be a darts-vb döntőjébe
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!