Számtalanszor átszervezték a Bajnokok Ligája lebonyolítási rendszerét az utóbbi évek folyamán, valószínűleg ez a mostani forma sem tart örökké. Annak idején a Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) az első fordulótól kezdve egyenes kieséses rendszerben zajlott, ennek a sorozatnak lépett az örökébe a BL. Először az 1991–92-es kiírás mezőnyét osztották csoportokra, s két négyes csoportban zajlottak a küzdelmek. Akkor az FC Barcelona diadalmaskodott. A forma a következő két évben sem változott, nyolc „belsős” csapat mérkőzött egymással. 1993-ban a Marseille, 1994-ben az AC Milan nyert. Ezután jött az első átszervezés: megduplázták a mezőnyt, három évig 16 csapat került a főtáblára. Ekkor azonban még mindig csak a bajnok és a címvédő indulhatott. 1995-ben az Ajax Amsterdam, 1996-ban a Juventus, míg 1997-ben a Dortmund hódította el a kupát.
A gyökeres átszervezés a német együttes győzelme után következett. A létszámot 24-re duzzasztották, a legeredményesebb nemzetek két-két gárdát is delegálhattak. 1998-ban a Real Madrid, 1999-ben az emlékezetes barcelonai döntőben a Manchester United 2-1-re verte a Bayern Münchent.
Ezután nőtt 32-re a résztvevők száma, s ettől kezdve már volt olyan ország, amelyik négy klubot indíthatott. 2000-ben a Real Madrid, 2001-ben a Bayern München, 2002-ben újfent a Real, 2003-ban az AC Milan, míg tavaly az FC Porto nyert.
A létszám növelésével elvben az is volt a cél, hogy minél magasabb legyen a részt vevő nemzetek száma, hiszen a nyolccsapatos BL-nél csak nyolc, a tizenhatosnál tizenhat (az 1996–97-esben tizenöt) ország volt érdekelt. A huszonnégyes létszám azonban nem valósította meg ezeket az elképzeléseket, tizenhat országnál akkor sem lett több.
Kezdetben úgy látszott, hogy a harminckét csapatos BL végre beváltja a hozzá fűzött reményeket, mert az első évben a részt vevő országok száma tizennyolcra nőtt. Azóta viszont ez a szám folyamatosan csökken, s a 2002/03-as BL-ben már odáig jutottak, hogy a legalacsonyabb volt a részt vevő nemzetek száma. Ez egyértelműen az európai elitligák és a többi bajnokság közötti különbség növekedését mutatja. A liga történetében Olaszország az egyetlen, amelyik minden évben delegált résztvevőt.
Az 1995-ös kiírásban volt először – és egyelőre utoljára – érdekelt Magyarország. Akkor a Ferencváros a főtáblára jutásért kiejtette az Anderlechtet, s a Real Madriddal, az Ajaxszal és a Grasshoppersszel került egy csoportba. Novák Dezső fiai egyetlen sikert tudtak felmutatni, Zürichben legyőzték a svájci ellenfelet. Azt követően két döntetlen (itthon a Real Madrid és a Grasshoppers), majd három vereség jött.
Az UEFA nyilvánosságra hozta, mennyi pénz folyik be a marketingjogok értékesítéséből, s hogy ebből mennyit oszt szét a nemzeti szövetségek, a ligák és a kupaindulók között. A következő két évben esztendőnként 582 millió euró az UEFA bevétele – ez majdnem 150 milliárd forint –, s ebből 560 jut majd a tagoknak. A Bajnokok Ligája résztvevőinek 400 millió jár (rajt- és pontpénz, teljesítményprémium és marketingrészesedés), 21 millió a BL-csapatok szövetségeinek, a maradék pedig az európai labdarúgásé.
Szolidaritásból – ez a hivatalos megfogalmazás – az elitmezőnyt távolról szemlélőkre is elkölt az UEFA 75 millió eurót. Minden olyan szövetségnek, amelyik nem delegál csapatot a BL-be – így az MLSZ-nek is – 193 ezer eurót fizet. A ligák között 6,4–11,5 millió eurót oszt szét, a BL-ről lemaradó bajnokcsapatoknak, köztük a Ferencvárosnak, 96 500 euró – nagyjából 25 millió forint – jár. Ezenkívül minden kupaindulónak 51 500 euró a díj fordulónként, feltéve, hogy nem jutott be a BL-csoportkörbe, és az UEFA-kupában sem éli túl a második kört. Ekkora összeggel tehát mindenképpen számolhat az UEFA-kupa csütörtöki játéknapján pályára lépő FTC és Újpest.
Glasgow-ban játsszák
a nap rangadóját
A nyolc csoportból az első kettő jut a nyolcaddöntőbe, a harmadik helyezettek az UEFA-kupában folytatják. Az első játéknap legérdekesebb találkozójának az FC Barcelona skóciai vendégjátéka ígérkezik. Frank Rijkaard tanítványai a 2003-as UEFA-kupa-döntős Celtic Glasgow otthonában lépnek pályára. A katalán gárda két győzelemmel kezdett a spanyol bajnokságban, még gólt sem kapott. Az összecsapás favoritja a nyári átigazolási szezonban megerősödő spanyol csapat. Ennek ellenére nem szabad leírni Martin O’Neill együttesét. A Celtic Parkban bárkit képes legyőzni, amit remekül mutat a 77 meccsen át tartó hazai veretlenségi széria.
Az F csoport másik találkozóján a 2003-as győztes AC Milan az ukrán Sahtyor Donyeck otthonában kezd. Carlo Ancelotti csapata javítani szeretne, hiszen a hét végén kezdett olasz bajnokságban, a San Siróban csak döntetlent értek el az újonc Livorno ellen.
Az E csoportban az Arsenal hazai pályán fogadja a Fehér Csabát foglalkoztató PSV Eindhovent. A találkozó esélyesei egyértelműen a londoniak, akik százszázalékos teljesítménnyel vezetik a Premier League-et, ráadásul öt mérkőzés után közel négyes gólátlaggal büszkélkedhetnek. A másik találkozón a görög Panathinaikosz a norvég Rosenborgot látja vendégül.
A G csoportban az UEFA-kupa-győztes FC Valencia a belga Anderlechtet látja vendégül a Mestalla Stadionban. Claudio Ranieri mester érkezése óta ugyan alaposan átalakult a spanyolok kerete, többek között megszerezték a Juventus csatárát, Marco Di Vaiót. A négyes másik találkozóján a nyári átigazolási időszakban szinte szokás szerint kicserélődő Internazionale a Lisztes Krisztiánt nélkülöző Werder Brement látja vendégül. A német bajnok nincs jó formában, két bajnokit veszített, míg a milánóiak a Serie A-ban csak döntetlent értek el a Chievo ellen.
A H csoportban a címvédő Porto a CSZKA Moszkva ellen kezdi meg a szereplést. A kék-fehérek José Mourinho távozása után jelentős változásokon mentek keresztül. Olyan meghatározó játékosok hagyták el a klubot, mint Deco, Ricardo Carvalho és Paulo Ferreira. A portugálok korábbi sikeredzője, Mourinho, aki a Chelsea kedvéért hagyta ott csapatát, a Paris St. Germain otthonában mutatkozik be, új együttesénél, nemzetközi összecsapáson. A franciák egyelőre botladoznak hazájuk pontvadászatában, míg a Chelsea veretlenül második a Premier League-ben.
