Tíz magánszemély egyesületet alapított igazán nemes célra. A magyar póló azon szféráit igyekeznek majd felkarolni, amelyekre az utóbbi időben a kelletténél kevesebb pénz jutott, így a női szakágat, az utánpótlást, valamint a játékkal kevésbé megfertőzött országrészeket. A Vízilabdaklubokat Támogató Egyesület alapítványi formában működik majd, a kuratórium tagjai jeles személyek, legyen elegendő kiemelni közülük három olimpiai bajnokot: Dömötör Zoltánt, Szívós Istvánt és Molnár Tamást, valamint a szövetség alelnökét, Beck Györgyöt. Beck úr személye azt sejteti, hogy szövetségi felhatalmazással jött létre az alakulat, de menjünk sorjában.
Ami a pénzt illeti, az első esztendőben 36 millió forinttal gazdálkodhat majd a társaság, éppen annyival, amennyivel a T-Mobile Magyarország támogatta a szövetséget. Eddig. Amíg létre nem hozta az egyesületet.
A kivonulás okairól Bodnár Zsigmond a vizipolo.hu honlapon elmondja, hogy az elmúlt két esztendőben a szövetségi csatornákon keresztül igyekeztek segíteni a sportágnak, de: „…a javaslataim több esetben elbuktak a szavazásokon, ami nem lenne baj, ha az elnökség jól működött volna. Végül úgy döntöttünk, hogy más csatornát találunk az anyagi támogatás elhelyezésére”.
Ez lenne ugyebár a most létrehozott, cégbírósági bejegyzés előtt álló egyesület. Amely felfogható ellenszövetségként is, hiszen a közzétett célok – női póló, utánpótlás, vidékfejlesztés – egyértelműen szövetségi feladatok. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy három hét múlva összeül a közgyűlés, és tudjuk, hogy nálunk a vízilabdában nincs az a siker, amely egységet teremthetne a sportágban, tekinthetjük tesztnek a kezdeményezést. Szondának, amely lemérheti, hányan támogatják,s hányan kívánják a pokolba a vezetést.
Talán említeni sem kellene, hogy a pénz áll(hat) a középpontban. A szövetség főszponzora 65 milliót áldoz a sportágra, a cég első embere ma társelnök a pólósoknál, ha elmozdítják, az a legkevesebb, hogy valahonnan pótolják a nem kevés pénzt. Az aligha várható, hogy az új egyesület valahogyan kigazdálkodja az összeget (az alaptőke megduplázására nem alapítványt szokás létrehozni), az viszont elképzelhető, hogy a kuratóriumi tagok tudnak olyan gazdaságilag bivalyerős cégről, cégekről, amelyek kiválthatják a főszponzort. Ha pedig máshonnan, de jön a (legalább) 65 millió, a közgyűlésen könnyedén leszavazható a társelnök, s érkezhetnek azok, akikkel – Bodnár úr kitételével élve – „jól működik” az elnökség.
Mindez persze csak feltételezés, okosabbak csak a közgyűlés után lehetünk, amely igencsak viharosnak ígérkezik. Azt mindenesetre leszögezhetjük, hogy egy világbajnoki cím (2003), egy olimpiai arany (2004) és két Világliga-győzelem (2003, 2004) után nem nagyon szoktak a nagy cégek csak úgy, úgymond működési zavarokra hivatkozva kivonulni a támogatók közül. Vagy ha igen, nem tekinthetők nagy cégeknek, már csak azért sem, mert az érkezéskor valamennyi támogató szívesen operál a „minőség párosul a minőséggel” szlogennel.
Ami tény: a magyar póló minőség. Függetlenül a benne közreműködők ambícióitól.
És ez fontosabb mindenfajta tisztségnél, tisztségviselőnél.
Világliga-selejtező. Jövőre a férfi Világliga egyik selejtezőcsoportjának házigazdája Magyarország lesz június 24. és 26. között. Az olimpiai bajnok magyar válogatott az A csoportba került Görögország, Spanyolország, Ausztrália, Oroszország, Kanada és Kína társaságában. A B csoport tagja Szerbia-Montenegró, Olaszország, az Egyesült Államok, Brazília, Németország, Horvátország és Románia. Az elődöntőket július 6. és 10. között tartják, a szuperdöntőt Belgrádban rendezik, amelynek automatikusan résztvevője Szerbia-Montenegró válogatottja, valamint a két elődöntő legjobb öt együttese.
