Magyar sport, politikai tagozat

Közgyűlést tartott szombaton a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), pontosabban annak politikai tagozata. A hivatalosan nem létező, de a valóságban mégis pontosan körülhatárolható csoportosulás legfontosabb embere, Schmitt Pál szerepét firtatta. Nevezett úr mellesleg a MOB elnöke is, de hogy e minőségében hogyan végzi a feladatát, az keveseket érdekel, az utóbbi időben a lényeges kérdések a politikai tagozat nyílt, zárt, határozatképes vagy -képtelen ülésein, háttérbeszélgetésein, tisztség nélküli tisztségviselőinek cselekedetei, megnyilatkozásai következményeként dőlnek el. Különös világ a magyar sport, a MOB politikai tagozata. Eredeti, érvényes MOB-tagság nem is kell a csatlakozáshoz, csak képesség, elszántság arra, hogy valaki a sportot a politikával összekeverje, avagy előbbit utóbbival beszennyezze. Ráadásul a politikai térfél bármely irányából érkezhet az érdeklődő, csak a szándéka legyen egyértelmű: politikát a sportba!
Schmitt Pál személye az athéni olimpia óta különösen foglalkoztatja a tagozat néhány emberét. Az ő véleményük szerint le kellene mondania. Vagy MOB-elnöki tagságáról, vagy a tagozatban betöltött funkciójáról (Fidesz-alelnökség), a legharcosabb küldöttek szerint mindkettőről. S bár kezdetben az érvelésük még az egész MOB keretére bírt érvénnyel – öt doppingeset mégiscsak sok –, mára elsősorban Schmitt tagozati pozíciójára helyezik a hangsúlyt. E kérdéskörben teljesen felesleges az oly sokszor hangoztatott nemzetközi szokásokat taglalni, mert erre is (a politikai és a sportbeli funkció összeegyeztethető), arra is (összeegyeztethetetlen) van példa. Ez itt a két részre szakított Magyarország, itt olykor az is fekete, ami eredendően hófehér. Ebből kiindulva legfeljebb annyit jegyezhetünk meg, a kettős feladat, ha korántsem eredendő bűn, mindenki testi, lelki épülését nehezen szolgálja.
Ám ne higgyük, hogy a politikai tagozatnak csak az első embere halmozza tisztségeit. Vegyük mindjárt a másodikat! Baráth Etele MSZP-s képviselő, EU-ügyekért felelős miniszter a kajak-kenu szövetség elnöke, s emellett MOB-tag is. Azaz csak volt. Miután (esetleg némi külső segítséggel) belátta, hogy Schmittet belülről nem tudja megdönteni, kilépett, s most kívülről ostorozza a tulajdonképpen közös tagozati fészket. De ne legyünk gonoszak, lehet, hogy Baráth Etelét egy nap úgy ünnepelhetjük, mint aki megkezdte a MOB politikai tagozatának feloszlatását.
Ha így van, akkor kemény fába vágta a fejszéjét. Nagy a kísértés, mindig akadnak újabb jelentkezők a tagság elnyerésére. A hét végi ülésen Ábrahám Attila kopogtatott, azaz inkább dörömbölt, sőt tokostul tépte ki a tagozat ajtaját. Ábrahám Attila
– neve mellé kikezdhetetlen elismeréssel írjuk oda: olimpiai bajnok kajakos – eddig tökéletesen játszotta szerepét, miszerint ő csak sportol, a minisztériumból hivatallá lefokozott állami szervezetet kizárólag szakmai alapon irányítja, tőle a politika olyan távol esik, mint kajak négyestől a kenu egyes. Szombaton a MOB közgyűlésén leesett róla az álarc. Búcsúzóul (idézet a vasárnapi Nemzeti Sportból) a következőket mondta: „Külön öröm, hogy Schmitt elnök úr öltönyben jelent meg.” Ki is fejtette, hogy mire célzott: Schmitt Pál március 15-i öltözékére, a bocskaira (amelyet viselve mondta el a tagozat bal fele számára botrányos, jobb fele számára bátor beszédét.)
Tehát már a bocskaival is baj van. Egyenesen a sporthivatal elnökének van baja vele. Felidézhetnénk például, hogy 2000-ben Sydneyben a magyar olimpiai csapat nemzeti viseletet idéző, zsinórdíszítésű formaruhában vonult fel a megnyitóünnepségen, de kár az érvelésért, a politikai tagozat egyes emberei úgyis viszszavágnának: persze, a Fidesz volt hatalmon.
Rögzítsük inkább az új helyzetet. Ábrahám Attila belépett a politikai tagozatba. A sporttal mától nem is kellene vesződnie.