Hűvös, esőre hajló időben találkozunk Selyben Zsolttal Kecskemét közelében, éppen befejezte az edzést. „Felugrottam ide egy kicsit tréningezni, mert itt nincs olyan sár, homokos a talaj” – mondja, miközben segítőjével szedi le a szerszámokat a lovakról, s tereli be őket a hatalmas lószállító kamionba. Amely megindul, halad sokáig dél felé az M5-ös autópályán, lassan azt hisszük, átmegyünk Szerbiába. Már látjuk a röszkei határátkelőt, amikor végre befordulunk jobbra. Még egy kanyargás, aztán megérkezünk a mórahalmi tanyára, ahol a család, valamint tizenkilenc ló várja a kettesfogat-hajtás tavalyi magyar bajnokát.
Még mielőtt túlságosan beleélnénk magunkat a família, a természet és az állatok adta angyali hangulatba, Selyben Zsolt arra kér, ha egy mód van rá, ne az itteni idillről kérdezzük, hanem inkább sportpályafutásáról. Nehéz elvonatkoztatni a környezettől, de megpróbáljuk, a kezdetekről érdeklődünk a házigazdától. „A szüleim nem foglalkoztak lovakkal, de nagyapám lovas, díjugrató volt” – mutat rá a családi gyökerekre. A röszkei születésű fiatalember 1999-ben, 22 évesen kezdte az aktív versenyzést amatőrként. Szépen lassan jöttek az eredmények, 2002-ben már eljutott a válogatott kerettagságig. Fokozatosan fejlődött, mint ahogy lehetőségei is: „Úgy léptem előre, ahogy egyre jobb lovakat tudtam vásárolni.” Ami nem olcsó mulatság, ráadásul a fogathajtás, mint Selyben Zsolt fogalmaz, önfinanszírozó sportág, kevés a szponzor. „Nekem alkatrészeket forgalmazó kereskedelmi vállalkozásom van.” S azért azt se feledjük el, hogy jelenlegi tizenkilenc lova közül többet bértartásban nevel, fogorvosprofesszortól üzletemberekig sokan bízzák rá négylábújukat.
Mint megtudjuk, külföldön, tőlünk nyugatra kialakulhatott a teljes profizmus, folyamatosan fejlődik a fogatsport, a hagyományoknak és az elhivatottságnak köszönhetően mégis a magyar bajnokságra jön össze a világ egyik legerősebb mezőnye. „Ebben a környezetben lehet igazán fejlődni” – fogalmaz szerényen Selyben, de igaza van. Ha a kettes fogatokat nézzük, olyan vetélytársakkal kell megküzdenie az idei világbajnoki csapattagságért, mint a hatszoros vb-győztes, kettes bakra visszatért Lázár Vilmos, a 2005-ös vb-második Hódi Károly vagy a kétszeres csapatvilágbajnok és kétszeres egyéni vb-bronzérmes Nyúl Zoltán. S ebben a mezőnyben a mórahalmi sportoló tavaly három fordulót – Fábiánsebestyén, Kecskemét, Izsák – és a szilvásváradi Hajtó Derbyt megnyerve magyar bajnoki címet szerzett. Idei első versenye a jövő hét végén a csehországi Kladrubyban zajló Vk-forduló, aztán jön a fábiánsebestyéni nemzetközi viadal s egyben vb-válogató.
„Ez egy életforma” – mondja, ami persze egyértelműen tapasztalható, s az is, ahogy a gyermeket megérinti. A féléves Zsigát azért még nem, a nyolcéves Fruzsinát viszont annál inkább, hiszen a kislány versenyszerűen lovagol, s személyesen kalauzol minket az istállóban. Édesapja a lipicaiakra esküszik, hiszen ez a nagyszerű fajta a leginkább alkalmas a fogathajtásra. Tizenkilenc lova közül Selyben négyet szerepeltet a nemzetközi versenyeken, három, Vezér, Niki és Fabula ugyanattól a kiváló törzsméntől, Favory XXVII-től származik. Díjhajtásban Vezér és Niki az alappáros már négy-öt esztendeje, előbbi általában mindhárom számban szerepel, maratonban jöhet el Fabula szerepe. Utóbbi kilenc-, társai tizenegy évesek, tehát ahogy mondani szokás, a legjobb korban vannak, még sokáig hozhatják a szebbnél szebb eredményeket. Selyben Zsolt élete első világbajnokságán, két évvel ezelőtt Salzburgban a csapattal a dobogó második fokára állhatott, egyéniben nyolcadik lett. Mint mondja, a jobb eredmény a maratonhajtáson múlott, ezt kellene még stabilizálnia. Idei fő célja eljutni a lengyelországi vb-re, s ott Warkában a dobogó közelébe kerülni.
Selyben Zsolt jelenleg a díjlovagló szakággal is rendelkező Hódmezővásárhelyi Lovas Klubban versenyez, amelynek az elnöke a város polgármestere, a fideszes országgyűlési képviselő Lázár János. Érdeklődésünkre, hogy milyen a viszonya a sportágat reprezentáló, széles ismertséget kivívott két másik Lázárral, Vilmossal és Zoltánnal, annyit mond, hogy kifejezetten baráti, csapattársként segítik egymást. Egy kényes kérdést sem kerülhetünk meg, hiszen éppen Lázár Zoltán lett úgy egyéni világbajnok 2004-ben, hogy eredetileg a második helyen végzett, ám az aranyérmes német hajtólegendától, Michael Freundtól bosszantóan hosszú procedúra után elvették az eredményét, mert egyik lova, Mary szervezetében meg nem engedett szert találtak. Szóval a dopping. „Nekem, nekünk erre nincs szükségünk, a nemzetközi versenyeken többször voltunk kontrollon, mondanom sem kell, nem találtak semmit.”
Mivel a fogathajtás úgymond kortalan sportág, még akad ideje az alig harminc felett járó Selyben Zsoltnak a további, nagyobb sikerekre. Érdeklődésünkre, hogy nem próbálkozik-e meg a „királykategóriának” számító négyes fogattal, így felel: „Amíg van motivációm, maradok kettesben, a négyes amúgy is egész embert kíván.” Mintha most nem egész emberként űzné ezt a sportot és életformát…
Kiszelly Zoltán: Donald Trump hoz is ajándékot, meg nem is
