Újra kinyílt előtte az egész világ

Pekingben éremesélyes úszóink száma csütörtök este egyről kettőre emelkedett. Cseh László mellé ugyanis fel- vagy inkább visszazárkózott Gyurta Dániel, aki élete legjobbjával, magyar felnőtt- és kontinentális korosztályos csúccsal, 2:10.71 perccel nyerte az antwerpeni ifjúsági Európa-bajnokságon a 200 mell döntőjét. Azt a számot, amelyben 2004-ben, Athénban, tizenöt esztendősen olimpiai második volt, és akkori idejét egészen mostanáig nem tudta túlszárnyalni. Sőt, az elmúlt három év során kívülről olykor úgy tűnt, talán soha nem is fogja, hisz tizennyolc éves korára olyan mélységeket és magasságokat járt meg, hogy azok egy teljes, lezárt pályafutás sarokpontjait jelölhetnék.

Még a szakmai elit is hüledezett három éve, Gyurta Dániel athéni berobbanása láttán. A tizenöt éves magyar srác agyba-főbe verte az amerikai világcsúcstartó Brendan Hansent, és bár még kikapott a japán Kitadzsimától, célba csapva már olyan kézmozdulatokkal integetett fel a magyar tábornak, mintha azt üzenné: örüljetek, de lesz ez még jobb is.
Aztán sokáig nem lett. Az a bizonyos 2:10.75 csütörtökig inkább kísértett, mintsem ösztönzést adott. A 2005-ös esztendő, úgy ahogy volt, veszendőbe ment. A montreali világbajnokság 2:12.02-es szintjét megközelíteni sem sikerült, és bár a magyar szövetség „zöld kártyát” adott volna Athén ezüstérmesének, ő nem élt a lehetőséggel. Inkább otthon maradt. Ezt azzal indokolta, hogy megcsömörlött, edzője, Széles Sándor szerint túlterhelték, Kiss László szövetségi kapitány pedig úgy fogalmazott: szétesett a mozgása. 2006 márciusára, az ob-ra végre újra összeállni látszott – csömör és túlterheltség is oda –, ehhez képest a nyári budapesti Európa-bajnokság iszonyatos csalódást tartogatott. A margitszigeti 2:14.14 csupán a középdöntő 11. helyét jelentette, a dobogóra várt közönségkedvenc még a fináléról is lemaradt. Edző és tanítvány újra a gödör mélyére került, és kettejükön kívül ekkor senki nem hitte, hogy valaha is együtt kászálódhatnak ki onnan. Az év végi, helsinki rövid pályás Eb előtt el is hangzott az ultimátum: ha nincs érem, szakvezetőt kell váltani. De lett érem – méghozzá arany. A 2007. márciusi, 50 méteres medencében zajló világbajnokság 6. helyezése a laikusok számára talán nem volt ehhez mérhető teljesítmény, de a 2:11.62 már újra sokat ígért. Hiszen Gyurta pályafutásának negyedik legjobb ideje volt, és az első hármat Athénban úszta!
Innentől akár logikus folytatásnak, következménynek is tekinthetjük a csütörtöki 2:10.71-es egyéni, felnőtt magyar és ifi Európa-csúcsot, valamint az ezzel járó Eb-aranyat. Maguk az érintettek túláradó örömmel és jóval visszafogottabb meglepetéssel nyugtázták a történteket. Gyurta három szóban tökéletesen összefoglalta a lényeget: „Teljesen visszataláltam önmagamhoz.” Széles Sándortól tegnap ennél bővebb értékelést kértünk, és meg is kaptuk: „Másfél éve tartó folyamat tetőzött Antwerpenben. Mert igaz, hogy a tavalyi budapesti Eb visszaesést hozott, és éppen a legrosszabbkor, de ez már nem volt akkora mélység, mint a korábbi. Az ezt követő rövid pályás magyar bajnokság, rövid pályás Eb, majd az idei melbourne-i világbajnokság viszont pontosan jelezte, hogy jó úton járunk, úgyhogy nem történt most semmiféle csoda. Az elmúlt három évben lélekben és fizikumban is felnőtt egy gyermek, más lett a testfelépítése, az izomzata, az arányai, a tartása, mindehhez igazodnunk kellett. Néha siettettük a felépülést, úgy tettünk, mint a tüdőgyulladásos beteg, akinek két hét fekvést parancsolnak, de három nap után kiugrik az ágyból. Mostanra viszont Dani fitt, erős, egészséges, tele van önbizalommal. Az elmúlt másfél év grafikonját szeretnénk Pekingig tovább rajzolni, és ha ez sikerül, az mindenképpen éremesélyt jelent az olimpián.”
Így gondolja ezt Kiss László is. Amikor a márciusi balsikerű vb-t követően beszélgettünk, keserűen nyugtáztuk, hogy ha Pekingben dobogóra férhet egyáltalán magyar úszó, az csak Cseh László lehet. A szövetségi kapitány azóta ismét bizakodóbb lett, csütörtök óta pedig különösen az: „Melbourne kisiklás volt a számunkra, annál lényegesen többet tudunk. Össze is fogjuk szedni magunkat Pekingre, gondolatban két-három éremig merészkedem el. Ezek egyike mindenképpen Gyurta Danié lehet, mert magára talált, és mostani sikeréből annyi önbizalmat merít, hogy az továbblendíti. Hiszen mindenki úgy képes csak egyre több és jobb munkára, ha azt eredmények igazolják vissza, és őt rendkívül nyomasztotta eddig, hogy képtelen az athéni idejét megjavítani. Nálunk pedig sajnos nem lehet mellébeszélni, elhitetni a versenyzővel, hogy nagyon jó vagy, öreg, mert a számok századmásodpercre mindent megmutatnak.”
Aktuálisan azt, hogy Gyurta Dániel 200 mellen a világranglista harmadik helyezettje, csupán a világbajnok és a világcsúcstartó előzi meg. Hogy ebben a mondatban túlteng a szóismétlés? Fokozzuk még tovább: újra előtte az egész világ.