Oda az Eb-arany

2-0-ra, 6-4-re és 10-8-ra is vezetett Montenegró a Kemény-legénység ellen, amely mindannyiszor kiegyenlített, de a hosszabbításban nem bírtuk el a terhet.

Az utolsó negyed végre a mi támadásunkkal kezdődhetett, és kaptunk egy kettős emberelőnyt, amiből Kiss harmadik gólja egyre zárta a hátrányt (az ekkor ötgólos Janovics pedig visszahizlalta, 11-9). Steinmetz ekkor valahonnan előhúzta legjobb tudását, és igen gyorsan lőtt kettőt, amihez Hosnyánszky Norbert is hozzájárult eggyel – hiába vezettek már többször is kettővel a montenegróiak, mindig fölálltunk. Kisvártatva Hárairól állították ki a védőjét gólhelyzetben, de büntető helyett „csak” emberelőny lett belőle, amire hiába válaszolt gyors időkéréssel Kemény Dénes. Montenegró pedig büntetett (12-12). 13 másodperccel a vége előtt ellenfelünk kért időt, hogy ne menjen az idő a ráúszással. Egy blokk segítette még egy gyors ellentámadáshoz a mieinket, de hosszabbításnak kellett következnie – kétszer 3 perc.

Ide? Oda…

Az első találatot Gojkovics jegyezte emberelőnyből (13-12), de mi is kaptunk egy fórt, amit azonnal besimított a rövidbe Kiss Gergely (13-13), akinek ez a negyedik vonalkát jelentette a neve mellett. Az utolsó 3 percre kaptunk egy jó hírt: az ötször betalált Janovics kipontozódott. A rossz hír pedig: Jokics nem magyar, és gólt lőtt, tehát 14-13 oda. Szécsi bő egy perccel a vége előtt ziccert hárított, így mehettünk az egyenlítésért, de elkapkodtuk, így Montenegró már majdnem hátradőlhetett, de ők sem tudták belőni a megkönnyebbítő találatot. Egy támadásnyival a vége előtt Kemény időt kért, de ezúttal nem sikerült már egalizálni… Mehetünk Olaszországgal a bronzért. És nyáron az olimpiai aranyért.

MAGYARORSZÁG–MONTENEGRÓ 13–14 (2–2, 3–4, 3–4, 4–2, 1–1, 0–1)
magyar gólszerzők: Kiss Gergely 4 , Biros Péter 2, Steinmetz Ádám 2, Varga Dénes 2, Hosnyánszky Norbert 1, Kásás Tamás 1, Madaras Norbert 1