Csütörtök éjszakáig kínzott egy rémálom. Este azzal kezdődött, hogy a magyar válogatott a D csoport rangadónak indult, és 50 percen át akként is zajlott találkozóján 28–22-re kikapott a házigazdáktól, mert Nagy László emberfogásos őrzése görcsbe rántotta a komplett csapatot. Pedig Valero Rivera mester fiai nem ekkor és ezzel találták fel a spanyolviaszt. A vereség után már azt vizionáltam, hogy Egyiptom meglepetésre legyőzi Horvátországot – a déli szomszédnak igazából nem volt fontos a parti, a spanyolok elleni, szombati lesz az –, majd két napra rá Ausztráliát, így öt ponttal zár, a mieink pedig ki-ki meccset vívhatnak Algériával a negyedik helyért. Majd’ húsz esztendeje, 1995-ben, Izlandon Tunézia ellen volt részünk hasonlóban, és csapatunk akkor elbukott az előzetesen lesajnált, csak bozótlakóként emlegetett ellenféllel szemben.
Úgyhogy tartottam az újabb „bozótharctól”, ám amikor aggályaimat megosztottam a nemzetközi szövetség, az IHF egyik elismert tisztségviselőjével, ő mosolyogva megjegyezte: „Ugyan már, ne nyugtalankodj. Horvátország nyerni fog, de most mondom, hogy maximum öt góllal, biztos nem többel. Mert Egyiptom és Algéria között a gólkülönbség dönti majd el a továbbjutást, ezért az mind a kettőjüknek nagyon fontos. Szóval Egyiptom szoros meccset fog játszani a horvátokkal, szombaton pedig agyonveri Ausztráliát. Írd meg, így lesz, büszkélkedhetsz, hogy előre voltál okos, csak a nevemet ne említsd a cikkedben.”
Nem említem. Jelentem viszont, Horvátország 24–20-ra gyűrte le Egyiptomot. Úgy, hogy a második félidőben már nyolc góllal vezetett, de a hajrára valahogyan elszenderedett. Hasszan Musztafa IHF-elnök honfitársai így jelenleg 18 gól mínusszal állnak Algéria mögött, de szombaton rojtosra szaggathatják Ausztráliát. Ezt követően pedig az algériaiak az életükért játszanak ellenünk.
Mi viszont még nem az életünkért játszunk – azt majd csak hétfőn. Egyelőre csupán az a kérdés, harmadikként vagy negyedikként lépünk tovább. Ha nem kapunk ki, akkor harmadikként, és Barcelonában a C csoport másodikját kapjuk riválisnak. Odaát, Zaragozában igen nagy a tülekedés a vezető hármas között. A szlovénok 25–24-re verték a lengyeleket, ők csütörtökön ugyanennyire a szerbeket, szombaton a szerb–szlovén derbi zárja a sormintát. Akár hármas körbeverés lesz a vége, akár nem, az ebben az összevetésben két ponttal és nullás gólkülönbséggel álló lengyelek szinte biztos másodikok, úgyhogy gondolatban akár el is kezdhetünk készülődni ellenük. Messzebbre még ne is nézzünk, egyrészt, mert bárki lábában elbotolhatunk, másrészt, mert a négybe jutásért jöhetnének az eddig mindenkit bucira verő, más sebességi fokozaton kézilabdázó dánok.