A befejezésre Boczkó lépegetett fel a pástra, s sántítva, az akciók közti szünetekben egy lábon ugrálva is legyőzte Zawrotniakot, majd örömében a pástra vetette magát, miközben zúgott a „Boczek, Boczek”.
„Húzódás már volt a combizmomban, de most beszakadt. Elég fájdalmas, de asszó közben az adrenalin miatt nem figyeltem rá. Most alaposan megvizsgálnak, és majd kiderül, hogy vívhatok-e a döntőben – mondta Boczkó, magyarázatként hozzáfűzve, azért nem cserélték le az utolsó asszóra, mert Zawrotniak ellen általában tud vívni. – A lengyelektől még sosem kaptunk ki, de furcsa módon éppen ezért volt nehéz ez a mérkőzés.”
„Drámaian alakult ez a mérkőzés Boczek sérülése miatt – kezdte értékelését Rédli. – Nekünk kellett menni az eredmény után, ezért a szív és a lélek diadala ez a győzelem. A csodás közönség nagy erőt adott, remélem, estére megduplázódik a nézők száma és ezzel párhuzamosan megkétszereződik a mi erőnk is.”
„Boczek az utolsó asszóban mindent, sőt még annál is többet kiadott magából – nyilatkozott Imre. – Aggódom a lába miatt, az ukránok ellen ugyanis jó lábmunka szükséges. Ezt tapasztalatból mondom, mert ebben az évben már többször találkoztunk velük és le is győztük őket. 2009 óta mindig dobogósok voltunk világversenyen, s ezt már most is elértük, hiszen az érem biztos, de szeretnénk fényesíteni, az arany ugyanis még hiányzik.”















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!