Az MLSZ vezetője a Sport TV Sportgazdaság című pénteki műsorában azt mondta: az akadémiákról minden évben kikerülnek olyan tehetséges játékosok, akiknek minden esélyük megvan arra, hogy nemzetközileg is ismert futballisták legyenek. „Emiatt azt gondolom, hogy a válogatott is sokkal gyorsabban vissza tud kerülni valahová Európa közép- vagy élmezőnyébe, mint a klubok” – nyilatkozta Csányi Sándor.
Hozzátette, a klubfutball jelentősen függ a gazdasági helyzettől: „A klubok helyzetét determinálja a gazdasági helyzet. Be kell látnunk, hogy a magyar gazdaság mérete egyelőre nem versenyképes akár az osztrák helyzettel sem. Viszonylag kevés cég szponzorál csapatokat, különösen nehéz a helyzet, hiszen pont azok a vállalatok, akiknek nagy ügyfélköre van, ezek különféle extra adókat fizetnek, és nem azt keresik, hol tudnának szponzori pénzeket elkölteni.”
A nemzeti csapattal kapcsolatban kiemelte: nagy dolog, hogy a válogatottnak a világbajnoki selejtezősorozatban jó esélye van arra, hogy elérje a pótselejtezőt érő második helyet. Úgy vélte, hogy a jövő pénteken Bukarestben sorra kerülő, románok elleni vb-selejtező a magyar labdarúgás jövője szempontjából is sorsdöntő mérkőzés lesz.
Csányi Sándor a televíziós közvetítési díjakkal kapcsolatban megjegyezte, ezeknek a pénzeknek a 15 százalékát, azaz 382 millió forintot az MLSZ aszerint oszt szét, hogy a 23 év alatti játékosok mennyi időt töltenek a pályán. Ráadásul jövőre ezt már 21 évre szigorítják. Érdekesség, hogy a bajnokság jelenlegi állása szerint van olyan csapat, amely kétmillió és van olyan, amelyik 66 millió forintot kapna. Hozzátette: rendkívül fontos a magyar nevelésű futballisták szerepeltetése, így a mostani nyolchoz képest jövőre már 12 hazai játékost kell az első osztályú csapatok kereteiben alkalmazni. A jövőbeli tervekkel kapcsolatban hangsúlyozta, szeretnének nagyobb bevételhez jutni a sportfogadások után is.
Csányi Sándor a műsorban reagált Muszbek Mihálynak, a korábbi Magyar Labdarúgó Liga volt elnökének azon kijelentésére, amely szerint a nyári átigazolási időszakban az NB I.-es klubok egyharmaddal többet költenek a tényleges bevételüknél. Amint mondta, Muszbek Mihály tanulmánya valós adatokat tartalmaz, de rossz következtetéseket von le, ugyanis a veszteség abból fakad, hogy a korábbi állapotokkal ellentétben az egyesületeknél rendbe tetették a könyvelést.
