Kedden délelőtt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) telki edzőközpontjában tartották meg a szervezet rendes éves küldöttközgyűlését, amelyen a napirendi pontok ismertetése és a technikai szavazásokat követően Csányi Sándor tartotta meg szakmai beszámolóját az elmúlt egy évről. A szövetség elnöke az MLSZ gazdálkodásáról elmondta: a szövetség a tervezett 119 millió forintos nyereséggel szemben 389 milliót könyvelhetett el. Ezenkívül a TAO-programban 387 millió forintos megtakarítást értek el, ami a következő években válik felhasználhatóvá. A szövetség bevételeinek 28 százaléka eljutott a klubokhoz, míg 23 százalékot a pályaépítési programra fordított az MLSZ. Csányi Sándor hozzátette: az állami sporttámogatások emelkedése felzárkózási lehetőséget teremtett a magyar labdarúgás számára, és bízik abban, hogy a támogatási rendszer tovább növekszik a következő években.
A magyar labdarúgásba 2013-ban 44,5 milliárd forint támogatás érkezett, ebben benne van a stadionépítési támogatások összege is. 1,7 milliárd forintot fordítottak az utánpótlás-fejlesztésre, az akadémiák és nagy utánpótlásképző műhelyek fejlesztésére, a TAO-program 7,6 milliárd forintot vont be a labdarúgásba, a klubok 18 milliárd forintnyi támogatást kaptak, mégpedig 70-30 arányban az amatőr futball javára.
„A pénzügyi helyzet sikertörténet a magyar futballban” – jelentette ki Csányi Sándor. Emlékeztetett: 2010-ben „negatív vagyonnal” vették át a szervezet irányítását, mára ugyanakkor ez kétmilliárd forintot tesz ki, az MLSZ költségvetése pedig négyszeresére nőtt a négy évvel ezelőttihez képest.
Csányi Sándor kiemelte, hogy a pályaépítési program keretében felépült 187 pálya, valamint az 573 felújított sporttelep, az amatőrfutballisták, az OTP Bank Bozsik-programban foglalkoztatott fiatalok számának növekedése, a női futball fókuszba helyezése, a Grassroots-futball egyre jelentősebb bővülése mind-mind hozzájárul a magyar labdarúgás fejlődéséhez, de a következő időszakban minden területen további előrelépést kell elérni. Az MLSZ elnöke hozzátette: egyértelmű szakmai sikerként értékelhető az edzőképzés megújulása vagy a főállású játékvezetők alkalmazása, de vannak olyan területek, ahol markáns javulásra lesz szükség, ilyen például a válogatottjaink eredményessége.
Az MLSZ versenyrendszerében szereplő csapatok száma három év alatt egészen pontosan 7474-ről 9734-re nőtt, a Bozsik-programban pedig 71 ezerről 129 ezerre emelkedett a játékosok száma. Jelenleg 190 ezer igazolt labdarúgó van Magyarországon a 2011-es 126 ezerrel szemben.
„Hosszú távon a tömegesítés és a javuló infrastruktúra jelentheti az előrelépést a magyar labdarúgás számára. Mindkettőben jól állunk, sok pálya épült fel, jelentősen megnőtt a csapatok, igazolt játékosok száma, ez feltétlenül okot ad az optimizmusra. A tízéves stratégiánkban kijelölt munkát folytatjuk a következő időszakban is, bízom benne, hogy egyre több jól képzett edző áll munkába, emelkedik a játékvezetők száma, és ennek hatására az eredmények is egyre javulnak majd az utánpótlástól kezdve a felnőtt válogatott és klubfutballig” – fogalmazott Csányi Sándor.
A közgyűlésen a küldöttek elfogadták a szövetség pénzügyi beszámolóját, az Ernst & Young könyvvizsgálói jelentését, a felügyelőbizottság erről szóló írásos jelentését, illetve az MLSZ szakmai és pénzügyi tervét, majd néhány technikai jellegű alapszabály-módosítást is megszavaztak a jelenlévők.
