Kocsis Tibor filmrendező a 2004-ben, a verespataki ciánszennyezésről készített korszakos alkotásával, az Új Eldorádóval vált igazán ismertté. Tíz év elteltével újabb mesterművel jelentkezett, a Magyarok a Barcáért című, Kubala László, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán „főszereplésével” készült, továbbá a világ egyik leghíresebb futballklubjának többi legendás magyarját is bemutató dokumentumfilmmel. Az alkotás díszbemutatója csütörtökön volt az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a magyar és az egyetemes futballtörténelem megannyi óriása – Faragó Lajos, Raduly József, Fenyvesi Máté, Dunai Antal –, s a három főszereplő Barcelonában élő fiai, ifjabb Kocsis Sándor, Carlos Kubala és ifjabb Czibor Zoltán részvételével. (Utóbbi, a jeles sportfotós életében először jár hazánkban!)
A másfél órás alkotás gondolata 2008-ban pattant ki – a saját bevallása szerint – a futball iránt addig a legcsekélyebb vonzalmat sem érző, a labdarúgó-mérkőzéseket messze elkerülő Kocsis Tibor agyából. A kiváltó ok egy találkozás volt egy katalán filmproducerrel, aki, amikor megtudta, hogy Kocsis magyar, ráadásul a neve Kocsis, megölelte, össze-vissza csókolta a rendezőt. Azt is elárulta, hogy miért: mert Katalóniában közhelyszámba megy, hogy a magyarok, közelebbről Kubala László és két társa, Kocsis és Czibor tette azzá a Barcát, ami: a világ egyik – a katalánok szerint – legnagyobb, legsikeresebb futballklubjává.
Ettől kezdve nem volt megállás: a rendező, operatőr és producer szerepét egymaga vállaló Kocsis munkához látott, és hat év alatt, nevetségesen csekély – 15 millió forint – összegből filmes gyöngyszemet forgatott. (Csak hogy el tudjuk helyezni a summát egy koordináta-rendszerben: a Cannes-ban a napokban zajos sikert aratott Fehér isten, Mundruczó Kornél mozija több mint 200 millió forintba került.) Az alkotást három részletben, összességében húsz perccel rövidebb időtartamban márciusban már bemutatta a Duna Televízió, az egész estét betöltő dokumentumfilm azonban más, minőségileg is sokkal több a három kisfilm matematikai összegénél.
A Magyarok a Barcáért elképesztően gazdag dokumentumanyagból építkezik, százévesnél is idősebb, korabeli filmfelvételek idézik fel a Katalóniába szakadt svájci kereskedő, Hans Gamper által 1899-ben alapított klub első időszakát, majd a „szőke magyar medve”, a klubért vérét is adó, a Barca kapuját 1921 és 1930 között védő Plattkó Ferenc, illetve játékostársa, Berkessy Elemér – odakinn Emilio Berkessy – alakját.
A Barca aranykorszaka 1950. június 15-től datálódik, ekkor írta alá egy ma már istenként tisztelt, 24 éves, szőke fiatalember, bizonyos Kubala László a szerződését. Kubalával mámorító sikersorozat vette kezdetét, amely Kocsis Sándor és Czibor Zoltán 1958-as megérkezésével csak tovább fokozódott. Az akkori játékostársak – többek között a később a Real Madridban is két évet lehúzó –, Justo Tejada, Ferran Olivella, továbbá az egyetlen spanyol aranylabdás, Luis Suárez, illetve a klubot 1978 és 2000 között irányító legendás elnök, Josep Lluis Núnez megindító emlékezésekben idézik fel a három zseniális magyar alakját. Núnez elnök sommás véleménye, miszerint annak a Barcának az előképe, amely Pep Guardiola edzősége idején, 2009 és 2012 között elkápráztatta a világot, a Kubalát, Kocsis és Czibort az ötvenes, hatvanas évek fordulóján felvonultató BEK-döntős, többszörös spanyol bajnokcsapat volt. Núnez arra is rámutatott, hogy valójában Kubala tette lehetővé az 1957-ben felavatott Nou Camp felépítését, hiszen az ő zseniális játéka generálta azokat a bevételeket, amelyek igazából felvirágoztatták a klubot. Nem véletlenül áll Kubala hatalmas szobra a Nou Camp előtt
Annak a fantasztikus Barcának, abban a formában, a tragikus kimenetelű, 1961-es BEK-döntő volt a búcsúja: a berni Wankdorf-stadionban, az 1954-es elveszített világbajnoki döntőhöz kísértetiesen hasonlító körülmények között, a Benfica ellen 3-2-re elbukott mérkőzés. Kocsis és Czibor szerezte a Barca góljait, s a találkozó után sem Kubala, sem Czibor nem lépett már pályára az együttesben, és Kocsis is ki-kimaradt a csapatból.
Fotó: mediaklikk.hu
A film legmegrázóbb képsorai a Kocsis korai halálának körülményeit bemutató jelenetek, fia, ifjabb Kocsis Sándor szívbemarkoló emlékezése nyomán, s nem kevésbé döbbenetes a Czibor utolsó éveiről megemlékező képsor. A nagy hármas tagjai közül egyedül Kubala élt meg tisztes kort, ő élete végéig a Barcelonába látogató magyarok segítője, támasza maradt, volt idő, hogy negyven menekült vagy éppen turista lakott a Kubala-ház falai között
A film (melyet jövő csütörtöktől a hazai art mozi hálózatban láthatnak az érdeklődők) bemutatóját követő záróbanketten megtudtuk Kocsis Tibortól, hogy már hozzálátott a 2016-ra elkészülő, Kubala László életét részletekbe menően feldolgozó dokumentumfilm forgatásához.
Túlzás nélkül állíthatjuk: már számoljuk a napokat az újabb bemutatóig.
