Nem tudjuk, mit evett a német Max Hartung a múlt heti vívó-Európa-bajnokság egyéni férfi kardversenye előtt, de a legjobb 16 között három magyart is csúnyán elintézett. Előbb Szatmári Andrást 15:4-re, majd Decsi Tamást 15:4-re, végül a döntőben kétszeres olimpiai bajnokunkat, Szilágyi Áront 15:7-re.
Még jó, hogy a tbiliszi Eb utolsó napján, a csapatversenyben alaposan sikerült visszavágni a németeknek, és a bronzéremért hasonlóan demoralizáló módon 45:28-ra legyőzni őket. Versenyzőink már itthon vannak, és hamarosan az egy hónap múlva kezdődő lipcsei világbajnokságra, az év fő versenyére készülnek.
Szilágyi Áron Ferihegyen beszélt a köztévének, először is az egyéni döntőről: „Nem voltam különösebben emiatt csalódott. Azt éreztem, hogy ez az asszó nem mutatta azt a képet, hogy közöttünk milyen vívói különbség vagy azonosság van.”
Hartung már-már ősi ellenfélnek számít, eddig legfontosabb asszójukon, a londoni olimpia negyeddöntőjében Szilágyi Áron két tussal tudta megverni őt. Most Tbilisziben a csapatversenyen megint nagy lett a különbség köztük, de nem a német javára:
„Annak örültem, hogy két nappal az egyéni verseny után már csapatversenyben én tudtam megverni őt 5:1-re a bronzmérkőzés első asszójában.
Ez egy pozitív jel a világbajnokságra. Az ezüstéremnek, bronzéremnek tudok örülni, úgyhogy elégedetten jöttem haza az Eb-ről, de egy pici hiányérzettel, ami azért jó a következő időszakra.”
A Vasas versenyzője a harmadik és a második hely után egy első helyezést is begyűjtött, erről így beszélt Facebook-oldalán: „Hatalmas örömmel és büszkén osztom meg veletek a tegnap frissült Világranglistát, ahol
sikerült átvennem a vezető pozíciót.
Úgy érzem, rengeteget dolgoztunk ezért az engem segítő csapattal az elmúlt egy évben, és kérlek, engedjétek meg, hogy egy pillanatra megállva köszönetet mondjak. Köszönet az edzőimnek, a stáb összes tagjának, csapattársaimnak, menedzsereimnek, klubomnak, a Vasasnak, támogatóimnak, a Magyar Vívó Szövetségnek, kedvesemnek, családomnak, barátaimnak és persze nektek, Szurkolóknak is. Hihetetlenül jó érzés, hogy ennyien mellettem álltatok ebben az időszakban. Önbizalommal és energiával tele vágok neki a világbajnoki felkészülésnek. Már alig várom, hogy bő egy hónap múlva pástra léphessek Lipcsében.”
