Mivel a klímaváltozás miatt a nepáli útvonalon lévő alaptábor fölötti Khumbu-jégesés egyre kiszámíthatatlanabb, gyakori a térségben a lavinaveszély. Így Kínának sikerülhet vezető szerephez jutnia a hegymászás „üzletágában”, és ezáltal jelentős bevételre szert tennie – adta hírül a The Times című brit napilap.
A hegycsúcsra vezető út a déli oldalról túlzsúfolt, sok a tapasztalatlan hegymászó – mondta a brit lapnak Phil Crampton, akinek vállalkozása most már kizárólag a kínai oldalról segíti a hegymászókat feljutni a Mount Everestre. Túl sok „kis költségvetésű” csoport próbál feljutni a nepáli oldalról, és a nepáliak is egyre kevésbé képesek felügyelni az útvonalat – tette hozzá.
2000 óta a hegymászók többsége a nepáli oldalt használja, de egyre több jel utal arra, hogy számuk csökken, miközben a tibeti útvonalon nő.
A kínai fél jelentős összeget fektetett egy hegymászóközpont létrehozásába, ahol szükség esetén helikoptereket is alkalmazhatnak, és jobb szállítási útvonalakat alakítanak ki a tibeti oldalon.
Az elmúlt években a nepáli oldalon több tragédia történt, legutóbb a 2015-ös pusztító erejű földrengésben 18-an veszették életüket a térségben, amikor lavina söpört végig az útvonalon. A Khumbu-jégesés egyre kevésbé stabil, körzetében 23-an haltak meg az elmúlt öt évben – emlékeztetett a brit napilap.
A hegymászók számára a két útvonal szinte egyforma nehézségű, és csak „történelmi baleset” volt, hogy a Mount Everestre először a déli útvonalon jutott fel 65 éve Edmund Hillary és segítője, Tendzing Norgaj serpa. Amikor George Mallory és Andrew Irvine 1924-ben próbált feljutni a csúcsra, a tibeti útvonalat használták, ugyanis akkor Nepál még egy zárt ország volt.
