Márton Anita a lehető legjobban szeretné lerövidíteni a tokiói tartózkodását. Szerette volna, hogy a repülővel kilencezer kilométeres távolságba a férje és a kislánya is elkísérje, de miután tájékozódott arról, hogy mi várna rájuk Tokióban, letett a merész terv megvalósításáról.
– Zsolt és Luca ki sem mozdulhatott volna a szállodából, én meg az olimpiai faluból, így maradnak itthon, és a lehető legrövidebbre fogom szabni a távollétemet. Nem örülök annak, hogy a szokásostól eltérően most a selejtezőt nem másnap követi a döntő, ugyanis egy napot beiktattak a két versenyszakasz közé. Tervem szerint így sem fog hat napnál hosszabb idő eltelni, amíg haza nem érek Szegedre. Ebből az is kiderül, hogy az átállás napjait most kihagyom a számításaimból, amint megérkezek Tokióba, igyekszem kialudni magamat, aztán egy kis átmozgatás és már indulhatok is a csatába, hogy kiharcoljam a döntős helyemet.
Miközben Márton Anitának most az a célja, hogy a lehető legjobb formába lendüljön, edzőjének, a pályán szerencsétlen balesetet szenvedett Eperjesi Lászlónak az, hogy mielőbb szabadulni tudjon a járókeretétől, később pedig a mankójától.
– Fiatal atléták mutatják ki a szeretetüket, amikor nap mint nap segítenek abban, hogy ott lehessek Márton Anita mellett a pályán, aki nagyon szépen halad az erősítéssel és a súlylökésben is egyre ügyesebb. Már csak a szökdelőgyakorlatok elvégzésében kell jobban teljesítenie és aztán azt is bátran kimondhatom, hogy döntős lesz a tokiói olimpián és egy olyan helyen végez, amire mind a ketten büszkék lehetünk – mondta Eperjesi László.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!