Úgy illik, hogy Szilágyi Áron döntője előtt vegyük át a kötelező történelmi leckét.
Hét aranyéremmel Gerevich Aladár nem csupán a valaha élt legsikeresebb magyar olimpikon, hanem egyben a legeredményesbb vívó. A férfiak között hat-hat arannyal követi Kárpáti Rudolf és Kovács Pál. Kárpáti egyéniben kétszeres bajnok (1956, 1960), Gerevich (1968) és Kovács (1952) egyszeres. Szintén hat aranya van az olaszok legendájának, Nedo Nadinak, aki ráadásul univerzális vívó volt, mindhárom fegyvernemben győzött (egyéniben „csak” tőrben és kardban).
Kard egyéniben öt kétszeres olimpiai bajnokot jegyezhetünk fel, közöttük három magyart: Fuch Jenő (1908, 1912), Kárpáti Rudolf (1956, 1960), az orosz Viktor Krovopuszkov (1976, 1980), a francia Jean-François Lamour (1984, 1988) és Szilágyi Áron (2012, 2016).
Nem kell ezt magyarázni, Szilágyi Áron történelmi tett előtt állt. Mi több, nem csupán kardban, hanem mindhárom fegyvernemet tekintve ő lehet az egyetlen férfi vívó, akit egyéniben háromszor is megkoronáznak, ráadásul három egymást követő olimpián.
Hangsúlyozzuk, csak a férfiak között. A hölgyeknél ugyanis a hatszoros olimpiai bajnok Valentina Vezzali tőr egyéniben nyert Sydney-ben, Athénban és Pekingben is. Atlantában második, Londonban pedig harmadik volt, ezért ragadt meg három, illetve hat aranynál.
