A 2021-es fedett pályás atlétikai országos bajnokságon, majd Tokióban, az első olimpiáján sem volt szerencséje Kozák Lucának, aki „tető alatt” és szabadtéren is a gátfutás magyar csúcstartója. Tavaly a budapesti BOK-csarnokban tőle szokatlan módon kiugrott az előfutamának rajtjánál, aminek kizárás lett a vége. A nagyobb bosszúság az olimpián érte, amikor az elődöntőben a hetedik gátnak nekifutva elesett, és fel kellett adnia a versenyt. Potyogtak a könnyei, de amint észrevette, hogy ugyancsak a hetedik gátnál a jamaicai Janique Thompson nála is nagyobbat bukott, ellenfele segítségére sietett, és őt kezdte istápolni.
Sportszerűségi díjat érdemlő cselekedetére nemcsak a nézők figyeltek fel, hanem az olimpiai játékok napi kiadványának tudósítói is, akik a két csalódott versenyzőt együtt megörökítő fotóhoz a következő ütős mondatot fűzték hozzá: „This is what the Olympics is about”, magyarul „Ez az, amiről az olimpia szól.”
A tavaly teljesületlenül maradt tervek nem indítottak el rossz folyamatokat, és nem is késztették meghátrálásra Kozák Lucát, akinek 2022-ben bőven lesz lehetősége a javításra, a benne felhalmozódott erő és tudás kibontakoztatására. Elsőként a február 26–27-i, nyíregyházi országos bajnokságon, március derekán a belgrádi fedett pályás világbajnokságon, szabadtéren pedig egy, de lehet, hogy gyors egymásután két olyan világversenyen is, ahol az elért eredmények meghatározó osztályzatokat jegyezhetnek be a debreceni atlétanő éves bizonyítványába. Négy hónapon belül egy újabb vb Eugene-ben, aztán még négy héttel később az Európa-bajnokság Münchenben.
– Mindenképpen szeretnék ott lenni a belgrádi világbajnokságon, az viszont csak később, úgymond menet közben dől majd el, hogy a tengerentúlon megrendezésre kerülő szabadtéri világbajnokságra is nagy kihívásként kell tekintenem, vagy jobb elengedni a eugene-i csúcstalálkozót. Talán jobban teszem, ha inkább az azután következő Európa-bajnokságra összpontosítok. Töröm a fejemet, miközben azt is gyanítom, hogy nemcsak nekem vannak kétségeim, hanem velem együtt azok az európai atléták is tanakodnak, akik duplázásra készülnek, de nem szeretnének két szék között a földre huppanni – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Kozák Luca.
A vegyészdiplomás, 25 éves atlétanő február 17-én a franciaországi Liévin hagyományos nemzetközi versenyén a hatvanméteres gátfutásban az elődöntőben 8,11 másodperces időt ér el, aztán a döntőben 8,12 alatt ért a célba, és ezzel ötödikként zárt. Szoros verseny volt, a negyedik helyezettnek is 8,12 lett az eredménye, a bronzérmesnek pedig 8,11. Kozák Luca biztos abban, hogy ennél hamarosan jobbra lesz képes.
Tavaly a szokásosnál később kezdtünk az alapozásba, aminek még nem értünk a végére, de most már egyre gyorsabb leszek, amit kedden Lengyelországban egy újabb nemzetközi versenyen bizonyítanék, majd az országos bajnokságon, az új nyíregyházi pályán, ami eddigi tapasztalataim szerint nagyon gyorsnak tűnik.
Az atlétanő 60 méter gáton 2019 márciusában javított magyar rekordot 7,97 másodperccel, 100 méter gáton pedig sporttörténelmet írva 2020. augusztus 19-én, amikor Székesfehérváron a Gyulai István Memorial Atlétikai Magyar Nagydíjon Siska Xénia 36 évet megélt rekordját adta át a múltnak, nemzetközi élvonalba tartozó 12,71 másodperces teljesítménnyel.
– Nem tartok attól, hogy kifutnék az időből, de egyre inkább ki vagyok éhezve a két rekordomnál is jobb futásokra. Azt se bánnám, ha csak egyetlen századot tudnék lefaragni, főleg akkor, ha ezek után újabb csúcsjavítások következnének. A képlet adott ehhez, Suba Lászlóval, az edzőmmel együtt azt szeretnénk, ha szabadtéren 12,8-nál is jobb, tartós versenyformába lendülnék, abból aztán erős ellenfelek társaságában már az idén is kiforrhat egy újabb magyar csúcsjavítás – jegyezte meg a Debreceni SI válogatott atlétája, akinek az éremgyűjteményében egy U23-as Eb- bronzérem és egy junior Eb-ezüst is van.
S az év elején egy nagyon szép trófeával is gazdagodott:
Borítókép: Kozák Luca Liévinben az ötödik helyen végzett (Forrás: Facebook/Luca Kozák)
