Fojtogatás a BOK-csarnokban – így kezdődik az Európa-bajnokság

Az esztendő egyik legrangosabb hazai sporteseményét, a hétfőn kezdődő birkózó Európa-bajnokságot szombaton és a vasárnap a rokon sportág, a grappling kontinensbajnoksága vezeti fel a BOK-csarnokban. De mi is az a grappling?

A 2022-es birkózó Európa-bajnoksággal párhuzamosan, pontosabban időben előtte, március 26-án és 27-én egy társsportág, a grappling kontinensviadalának is otthont ad a BOK-csarnok. A földharc – mert ez a grappling magyar neve – egyfajta hibrid küzdősport, amely nem alkalmaz ütéseket. A stílust a hagyományos birkózás, a dzsúdzsucu, a szambó és más, alávetéses fogásokat alkalmazó küzdősportokból alakították ki. A grappling kifejezés az angol grapple (megragadni, megfogni) igéből ered, tehát összekapaszkodós küzdelmet jelent. Nagyon sok harcművészetben, küzdősportban megtalálható ez, így már az ókori pankrációban is. A múlt század kilencvenes éveiben már külön ilyen tornákat is szerveztek. 

A grappling tehát azon technikák összefoglaló neve, melynek során az ellenfelet megragadják, földre viszik, rögzítik és feladásra kényszerítik.

A Nemzetközi Birkózószövetség (FILA, később UWW) a kétezres években kezdte összefogni ezeket a kezdeményezéseket és kialakította a saját (birkózáscentrikus) szabályrendszerét. 2008-ban megrendezte első világbajnokságát, elindult az UWW grappling. 

Ennek két fő irányzata van, a Gi grappling és a NoGi grappling. Előbbiben a küzdő felek a hagyományos dzsúdzsucuruházatban (Gi-ben) vannak és maga a ruházat is felhasználható a küzdelem során. A Gi segítségével megragadható, tartható az ellenfél, illetve technikát, például fojtást is végre lehet hajtani. NoGi grapplingben passzos ruházatban vannak a küzdő felek és a ruházat nem használható fel a küzdelemben (a birkózáshoz hasonlóan).

Magyarországon 2010-ben rendeztek először országos földharcbajnokságot. A hazai grappling a nemzetközi trendnek megfelelően sokáig a Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) égisze alatt működött. 2015 őszén kezdődött az önállósodási folyamat az MBSZ és a Global Grappling Egyesület megállapodása alapján, 2017 tavaszán tizennégy tagegyesület alapította meg a Magyar Grappling Szövetséget Kecelen. Az immár önálló sportági szakszövetség bekerült a nemzetközi vérkeringésbe, átvette a szabályrendszert (UWW grappling), tagja lett a Nemzeti Versenysportszövetségnek és az UWW-nek, betagozódott tehát mind a hazai állami, mind a nemzetközi irányító szervezet alá. 2020 óta állami támogatásban is részesül, 2022-ben pedig az MBSZ-szel karöltve immár Európa-bajnokságot rendez.

A magyar grapplingesek a sportág rövid hazai múltja ellenére pár év alatt a két nem különböző kor- és súlycsoportjaiban szép sikereket értek el. 2021 októberében Belgrádban megszületett az első magyar felnőtt férfi világbajnoki érem, egy bronz a 92 kilós Gi grapplinges Szekeres Ákos révén. Érdekesség, hogy ezt a küzdősportot űzi a Piedone- és más filmekből ismert népszerű olasz színész, Bud Spencer (eredeti nevén Carlo Pedersoli) unokája, ifjabb Carlo Pedersoli is.

A budapesti Eb-n szombaton és vasárnap a BOK-csarnokban a 29 magyar versenyző szerepel, a férfi 62, 66, 71, 77, 84, 92, 100 és 130, valamint a női 53, 58 és 64 kilogrammos súlycsoportban. Az Eb-n nyolc bírónk is szőnyegre lép. Mindkét nap 10.30-tól 15 óráig a selejtező mérkőzések, 17 órától a vigaszági és a bronzmérkőzések zajlanak. 18 órakor a döntők és az eredményhirdetés következik. A nézők ingyenesen, korlátozás nélkül bejöhetnek a nézői lelátóra.

Gáláns a Magyar Birkózók Szövetsége

A BOK-csarnokban a grapplingos „felvezetés” után hétfőn kezdődik meg a birkózó Európa-bajnokság. Az MBSZ kiemelkedő pénzjutalomban részesíti az eredményesen szereplő magyarokat: az aranyérmeseket hatmillió, az ezüstérmeseket hárommillió, a bronzérmeseket kétmillió, míg az ötödik helyezetteket félmillió forinttal díjazza. Az edzők az említett összegek hatvan százalékát kapják meg. Egyéni sportágakban Magyarországon, de talán világszerte is szokatlan, hogy a szövetség ilyen magas pénzjutalomban részesíti a világversenyen jól szereplő sportolóit, ám az MBSZ ezzel is motiválni próbálja a birkózókat.

– Ez idehaza különösen ritka, de a szigorú költségvetési fegyelemnek és a rendezett gazdaságnak hála, ilyen magas összeggel premizálhatjuk a jó helyezést elérő versenyzőinket. Persze, nagyon fontos, hogy az adott világversenyen minden szép legyen és jól működjön, de nem felejthetjük el, a középpontban a versenyzők vannak, s ezzel is próbáljuk elismerni a sok éven át befektetett kőkemény munkájukat – mondta el a magyar szövetség ügyvezető alelnöke, Bacsa Péter, az MBSZ honlapján.

A szervezet nem először jár el hasonlóképpen: a 2018-as budapesti világbajnokságon – amelyet a nemzetközi szövetség elnöke, Nenad Lalovics azóta is a világ valaha volt legjobb vb-jének nevez – a hazai aranyérmesek fejenként nyolcmillió, a másodikok négymillió, a harmadikok hárommillió, míg az ötödik helyezettek egymillió forintot kaptak.

S hogy Bacsa Péter milyen szereplést remélem a magyaroktól?

– Remélem, „kirabolják” a szövetséget, de ehhez jó sok éremre van szükség. A viccet félretéve, tényleg abban bízom, hogy a legnagyobb fejfájásunk abból adódik, hogy a sportolóink túlszárnyalják az előre erre tervezett keretet – jegyezte meg az MBSZ ügyvezető alelnöke.

Borítókép: Kemény küzdelmek várhatók a BOK-csarnokban is (Forrás: UWW)