Harminc óráig tartott, de sikerült elmenekülnie Ukrajnából a futballedzőnek

Az AS Roma és a Sahtar Doneck egykori vezetőedzője, Paulo Fonseca a feleségével és a kisfiával több mint egy napot egy föld alatti bunkerben töltött, majd egy harmincórás autóút után sikerült a családnak elmenekülnie a háború sújtotta Ukrajnából.

Magyar Nemzet
2022. 03. 03. 17:26
Portuguese living in Ukraine arrive in Lisbon
epa09792778 Former head coach of the Ukranian Shakhtar Donetsk soccer team, Portuguese Paulo Fonseca, during a press conference after his arrival at Humberto Delgado Airport, in Lisbon, Portugal, 28 February 2022. Portuguese and Portuguese-Ukrainian citizens who left Ukraine in the last few days, organized by the Portuguese Embassy in Kiev, and others by their own means, arrived in Lisbon on a flight from Bucharest. Russian troops entered Ukraine on 24 February prompting the country's president to declare martial law and triggering a series of severe economic sanctions imposed by Western countries on Russia. EPA/MANUEL DE ALMEIDA Fotó: MANUEL DE ALMEIDA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Sahtar Doneck korábbi vezetőedzője, Paulo Fonseca a feleségével és a kisfiával Ukrajnában ragadt. A portugál tréner a családjával távozni készült az országból, azonban a repülőjáratukat törölték, emiatt egy kijevi hotelben találtak menedékre, amíg végül sikerült Portugáliába utazniuk.

Fonseca már a hazájából idézte fel az eseményeket a Sky Sportsnak: – Nem tudtuk, hogy mit csináljunk. Mindenki menekülni próbált Kijevből. Dario Srna, a Sahtar sportigazgatója hívott, hogy menjünk el egy hotelbe, ami a Sahtar tulajdonosáé. Úgyhogy beköltöztünk oda, egy bunkerben töltöttünk másfél napot a Sahtar brazil játékosaival és az edzői stábbal együtt. Úgy gondoltuk, hogy a helyzet ennél csak rosszabb lesz, ezért felvettük a kapcsolatot a portugál nagykövetséggel. Ők megígérték, másnapra biztosítanak nekünk egy autót, és mehetünk utunkra. Megkezdtük a hosszú utunkat a határ felé egy másik párral, akik egy hat hónapos kisbabával utaztak. Veszélyes volt, mivel megállás nélkül, éjszaka és nappal is utaztunk. Harminc óráig tartott, míg elértük a moldovai határt, majd mentünk tovább a romániai szálláshelyünkre. Útközben többször láttunk ukrán katonai csapatokat, ilyenkor megálltunk, hogy hallani-e a távolban szirénákat. Hatalmas volt a forgalom, gyakran csak öt kilométer/óra sebességgel haladtunk. Veszélyben voltunk az éjjeli utazás miatt, többször hallottunk repülőket elszállni felettünk, de nem láttunk lövöldözést vagy csatározást. Végül biztonságban megérkeztünk a határátkelőhöz, ez a legfontosabb dolog.

Az edző azt is elárulta, bár már három éve elhagyta a Sahtart, továbbra is kapcsolatban áll egykori kollégáival.

– Tartom a kapcsolatot néhány emberrel, akivel együtt dolgoztunk a Sahtarnál. A túlélésért küzdenek. Most szinte lehetetlen elhagyni az országot. Nagyon szomorú vagyok a kialakult helyzet miatt, és aggódom, szeretnék segíteni azokon, akik maradtak, de tehetetlennek érzem magam. Be kell vallanom, ebben a helyzetben eszembe sem jutott a futball. Ez sokkal fontosabb mindennél, és higgyék el, sokat szenvedünk mi is a mostani helyzet miatt. Ezek az emberek, ez az ország nem érdemli meg, ami történik vele. De ők harcolnak, mindannyian hősök – jelentette ki Fonseca.

A valóság most megmutatta nekem, hogy rengeteg dolog létezik, ami jóval fontosabb a futballnál. Szeretem a munkámat, szeretem a labdarúgást, de az emberek élete sokkal fontosabb.

Borítókép: Paulo Fonseca sajtótájékoztatója Lisszabonba való megérkezését követően (Fotó: EPA/Manuel de Almeida)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.