Budapest köszönti a Girót a kulcscsonttörést szenvedett legendával

Flandria oroszlánja miért lett a Giro d’Italia hőse, ki volt a Szoknyás Ördög, milyen kerékpáron tekert a Kannibál, és milyen ikonikus trikókban nyomták a pedált a világ egyik legnézettebb sporteseménye, a jövő pénteken Budapestről rajtoló olasz körverseny legendái? Ezekre is választ kapunk a Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum „Budapest köszönti a Girót! – Budapest saluta il Giro!” című, tegnap megnyílt időszaki kiállításán, amely a Giro és a magyar kerékpársport történelmi múltja előtt tiszteleg.

Giro d'Italia - Kiállítás a Vármúzeumban Fotó: Illyés Tibor Forrás: MTI

A Kalóz 2004-ben, 34 évesen bekövetkezett halálát máig rejtélyek övezik. Alfonsina Strada az 1924-es Girón vált legendává, amikor nőként elindult a versenyen Alfonsin néven, s mire kiderült a turpisság, olyan népszerű lett, hogy a rendezők nem vették ki a mezőnyből. Ő volt a Szoknyás Ördög, aki az egyik szakaszon bukott, a törött kormányát pedig egy levágott seprűnyéllel pótolta. Utólag legyen mondva, az Ördög helyett a Boszorkány elnevezés jobban illett volna hozzá…

A tárlat egyik látványossága, hogy a Giro d’Italia több mint százéves történetével – hiszen az első versenyt 1909-ben rendezték – ismerkedve a látogatót a padlón a körverseny 104 korábbi bajnoka kíséri végig idősorrendben. A 2021-es évnél a kolumbiai Egan Bernal neve áll, a 2022-esnél egyelőre három kérdőjel.

A kiállítás a magyar kerékpársportnak is emléket állít, és a Giróval is van kapcsolódási pontunk. 1928-ban Budapesten mi rendeztük a világbajnokságot, s országúton a Budapest–Vác–Balassagyarmat–Gödöllő–Budapest 191,7 kilométeres távon a címvédő, akkor már háromszoros Giro-győztes olasz Alfredo Binda volt a nagy favorit, aki még két Girót nyert, s még vb-címet. De nálunk dobogóra sem állhatott.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

A kerékpársport magyarországi megjelenése, Európa egyik legelső kerékpárpályája, a Millenáris, valamint a nagyobb magyar versenyek – így például az 1925 óta megrendezett Tour de Hongrie – története is mind jelentős részét képezik a kiállításnak. Másik híres versenyünk az Osztrák–Magyar Monarchia két fővárosa közötti kerékpárverseny volt, amelynek kezdetei 1896-ig nyúlnak vissza.

Az osztrák és a magyar kerékpáros szövetségek által rendezett Budapest–Bécs, Bécs–Budapest kerékpárverseny a két ország válogatott kerékpárosainak viadala volt, amelyhez később további országok válogatottjai is csatlakoztak. Az Österreichischer Radsportverband és az MKSZ megegyezett, hogy a rajt felváltva induljon Budapestről és Bécsből, az első három versenyt viszont csupán egy irányban rendezték. Később a verseny útvonala Pozsonyt is érintette, 1936 után pedig két-, majd Graz érintésével háromnaposra bővült a viadal.

A második világháború idején a versenyt nem rendezték meg, viszont a viadal hagyománya annyira erős volt, hogy 1951-ben osztrák kezdeményezésre az Országos Sporthivatal továbbra is engedélyezte megrendezését. A magyar kerékpárosok számára azonban a verseny lehetőséget kínált a nyugati árucikkek becsempészésére, de a disszidálásra is, ezért a magyar hatóságok beszüntették a versenyt…

Visszakanyarodva a jövő pénteken rajtoló Giro d’Italiához, az olasz körversenynek az első három szakaszát rendezik Magyarországon.

A 2022-es Giro d'Italia magyarországi szakaszai:
1. szakasz, május 6., péntek: Budapest–Visegrád, 195 km
2. szakasz, május 7., szombat: Budapest, 9,2 km, időfutam
3. szakasz, május 8., vasárnap: Kaposvár–Balatonfüred, 201 km

A Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum „Budapest köszönti a Girót! – Budapest saluta il Giro!” című kiállítása szeptember 11-ig tekinthető meg.

A legenda születése

A Giro d'Italia megrendezésének ötlete – az 1903-ban beindított Tour de France-hoz hasonlóan – Olaszország legnagyobb sporttal foglalkozó lapja, a Gazzetta dello Sport szerkesztőségében született meg. A lap akkori szerkesztője, Tullio Morgagni, akinek nevéhez fűződik az 1905 óta létező egynapos verseny, a Il Lombardia, valamint az 1907 óta megrendezett, ugyancsak egynapos Milánó–San Remo is, 1908-ban megneszelte, hogy a rivális lap, az Il Corriere della Serra a Bianchi kerékpárgyárral közösen a Tour de France mintájára körversenyt tervez.

Erre reagálva jelentette be a Gazzetta még 1908 augusztusában, hogy a következő évben megrendezi az első olasz körversenyt. A körverseny a nemrégiben egyesített Olasz Királyság történetének átmeneti korszakában született meg, amikor az ország még rendkívül széttagolt, rossz infrastruktúrájú volt; jórészt „paraszti társadalma” a műveltség alacsony fokán állt, többféle dialektust beszélt. Így az olasz kerékpáros körverseny egyszerre reprezentálta a fiatal olasz állam sokszínűségét és modernizációs törekvéseit.

Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy a Giro d’Italia az olaszok számára a nemzeti önreprezentáció egyik fontos eszközévé vált, s a mai napig szinte vallásos tisztelet övezi a kerékpározást és a versenyt magát. Az első modern Girónak az 1933-as kiírást szokás tekinteni. Ez a verseny már 17, átlagosan 197 km hosszú szakaszból állt, és egy időfutamot is magába foglalt.

Borítókép: Legendák relikviái (Fotó: MTI/Illyés Tibor)