Elviselhetetlen fájdalmak után nagy kihívás előtt a 27-szeres magyar bajnok

Nyomós, vagy inkább fájdalmas oka volt annak, hogy a huszonhétszeres magyar bajnok Wagner-Gyürkés Viktóriának le kellett mondania az akadályfutásról. Az atlétanő tavaly a tokiói olimpiára hiába jutott ki, nem tudott rajthoz állni a 3000 méteres akadályfutásban. Ma már az 5000 méteres síkfutásban vannak nagy tervei.

Wagner-Gyürkés Viktória tavaly június 12-én Nizzában hiába javította meg 3000 méter akadályon az egyéni csúcsát 9:30,10 percre, ami egyetlen tizeddel volt rosszabb az olimpiai szintnél, egyre inkább zavarta és akadályozta az állandósuló Achilles-ín-érzékenysége. Ráadásul az emiatt kialakult gyulladást csak gyógyszerekkel lehetett csillapítani. Végül bekerült a tokiói csapatba, élt is benne végsőkig a remény, de az első olimpiáján egy nappal a rajt előtt vissza kellett lépnie… A felkészülés utolsó napjaiban már járni is alig tudott, gyulladásgátlókon élt.

– A Tocsigiben töltött edzőtáborban a lábam állapota nem várt szinten romlott, az egészségügyi csapatból mindenki legjobb tudása szerint kezelte, én pedig összeszorított fogakkal tűrtem a fájdalmat. Mostanra már a kocogás is elviselhetetlen fájdalommal jár, az orvosokkal konzultálva, be kellett látnom, hogy így nem lehet 3000 méter akadályt futni. A szívem szakad meg, hogy nem tudok rajthoz állni, de minden erőmmel azon leszek, hogy a 2023-as budapesti vb-n megmutassam mire vagyok képes – mondta Tokióban Wagner-Gyürkés Viktória.

Hazatérve Japánból pedig eldöntötte, hogy távot vált, és ha majd sikerült újra felépíteni magát, új tervek megvalósításába kezd.

A vele történtekről még csak annyit, hogy alapvetően a vizesárok próbatétele, egészen pontosan az akadályvétel utáni nehezen csillapítható zökkenések készítették ki az „érkező” lábát. Hasonló gondok rajta kívül még egy sor akadályfutónőt állítottak válaszút elé, vagy késztettek visszavonulásra.

Wagner-Gyürkés Viktória viszont nem hátrált meg, előhúzta a „B tervét”, aminek a megvalósításában edzőként és menedzserként Babinyecz József segíti, aki maga is válogatott atléta volt, a ’90-es évek végén egyike a legjobb magyar közép- és hosszútávfutóknak. A kényszer szülte, hogy az Ikarus BSE versenyzőjének az 5000 méteres síkfutás lett a fő versenyszáma, de emellett 1500-on és 3000-en is megméreti magát.

2022: az átállás éve

A 29 éves atlétanői a pályamódosítás biztató jeleként néhány nappal ezelőtt a birminghami Gyémánt-liga-versenyen 15:32,17 perc alatt ért a célba 5000 méteren. Noha az ott elért 13. helyét nem lehet remek helyezésnek nevezni, a korábbi egyéni csúcsának tizenkét másodperces megjavítása kétség kívül elismerésre méltó teljesítmény.

– Ahhoz képest, hogy a testi és lelki sebeim gyógyítása, a pihentetés és a nagyon visszafogott edzésmunka után szöges cipőt először idén április 21-én húzhattam a lábamra, arra következtethetek, hogy jóval több van még bennem. Edzőm szerint a 15:20 perces futás is a közeli céljaim közé tartozhat, amit jó lenne mielőbb a pályán megerősíteni. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy látványos javulásra, nagy áttörésre idén még nem számíthatok. Úgy tekintek a 2022-es idényre, mint az átállás időszakára, amely közben az eredményeimnek is javulnia kell. Most az a legfontosabb a számomra, hogy ott lehessek az augusztusi müncheni Európa-bajnokságon, amelynek a 15:25 perces nevezési idejétől Birminghamben hét másodperccel maradtam el. Két körönként minimum egy másodperccel kell gyorsabbnak lennem ahhoz, hogy biztos lehessek a dolgomban – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak az Ikarus BSE atlétanője, annak a műhelynek a képviselője, ahol hat éven át id. Tomhauser Istvánnak, a világbajnoki bronzérmes Baji Balázst csúcsra juttató ifj. Tomhauser István édesapjának az irányításával készült fel a versenyekre.

Célkeresztben a budapesti vb és a párizsi olimpia

A magyar atlétika tiszteletre méltó nagy öregjétől később Török János vette át a váltóbotot, ezt megelőzően viszont Wagner-Gyürkés Viktória két éven át majdnem elveszett az útkeresés sűrűjében, hajszálon múlott, hogy nem fordított hátat az atlétikai pályának. Török után öt éven át Berkovics Imrével edzett, aki jelenleg már a válogatott Tóth Lili Anna és Szabó Nóra felkészítését irányítja. Ezek után fordult 2020 őszén Babinyecz Józsefhez, aki egy személyben a menedzsere is. Dietetikusra azért nincs szüksége, mert ezt a szakmát tanulta ki a SOTE Egészségtudományi Karán. Oklevele egyelőre a fiókban, mert az elkövetkezendő két-három évet az élsportra tervezi feltenni.

A vizesárok már a múlté.

– Úgy tekintek a jövő évi budapesti világbajnokságra, mint az eddigi sportpályafutásom egyik, ha nem a legfontosabb állomására. A kihívás már csak azért is egyedülálló, mert végre hazai közönség előtt mérkőzhetünk meg a nagy ellenfeleinkkel. Kárpótlást jelentene, ha másodszor is az olimpiai válogatott tagja lehetnék, de akkor már semmi sem akadályoz meg a bizonyításban. Az 5000 méter mezőnye egyre erősebb, jönnek fel a fiatalok, miközben a tapasztalt futók őrizni igyekeznek a helyüket. Mindezt figyelembe véve is optimistán tekintek a jövőbe, egyre erősebbnek érzem magamat fizikailag és mentálisan is. Igazán jó kimondani ezt a bizonytalanság és a rehabilitáció hosszú hónapjai után – mondta befejezésül Wagner-Gyürkés Viktória, aki a közeli napokban Manchesterben és Somorján 5000, Koppenhágában és Corkban 3000, a június végi országos bajnokságon pedig 1500 és 5000 méteren készül rajthoz állni, ezt követően pedig háromhetes magaslati edzőtáborban továbbfejleszteni az állóképességét és a gyorsaságát.

Borítókép: Wagner-Gyürkés Viktória augusztusban a müncheni Eb-n már 5000 méteren szeretne indulni (Fotó: AFP/Jewel Samad)