Az Egyesült Államok erősebb, mint az utána következő négy ország együtt + videó

Jövő szombattól kilenc napon keresztül Budapest a 19. szabadtéri atlétikai világbajnokság házigazdája lesz, alábbi összeállításunkban pedig visszatekintünk a korábbi tizennyolcra. Ezeken 35 világcsúcsot jegyezhettünk fel – a legutóbbi vb-n hármat is –, a sportág héroszai közül pedig többek között Carl Lewis, Michael Johnson és Usain Bolt is szerepel a csúcseseményen rekorddöntők között.

Shelly-Ann Fraser-Pryce 100 méteren címvédőként indul nálunk. Fotó: MTI/EPA/Keystone/Jean-Christophe Bott

Azt nem nehéz kitalálni, hogy a férfiaknál Usain Bolt a legnagyobb éremhalmozó, és a 11 aranyából hetet egyéni számokban nyert, 100 méteren és 200-on. Az idén 36 éves jamaicait a 2017-es londoni vb-n láthattuk utoljára, és drámai lett a búcsúja: 100-on harmadikként zárt, az utolsó versenyén, a 4×100-as váltóban pedig utolsó emberként megsérült. A nyolcszoros olimpiai bajnok azonban mindezt nem vette a szívére, elköszönő sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy utolsó meccsén Muhammad Ali is kikapott. Kétségkívül minden idők legnagyobb bokszolójával kell egy lapon említenünk. A világbajnokságokról egyébként Allyson Felixnek összesen húsz érme van (14 arany, 3 ezüst, 3 bronz), Usain Boltnak 14 (11, 2, 1) és  Shelly-Ann Fraser-Pryce-nek is 14 (10, 4, 0).

Döbbenetes világcsúcsok Berlinben

A budapesti világbajnokság előtt a nemzetközi szövetség (WA) összeállított egy listát a szurkolók szavazatai alapján a vb-történelem legnagyobb pillanatairól, és azzal nem lehet vitatkozni, hogy az első helyre nem egy momentum, hanem Usain Bolt űridős futásai kerültek a 2009-es berlini világbajnokságról. A jamaicai klasszis öt nap leforgása alatt itt állította fel a 100 méteren és a 200-on ma is élő világrekordjait (9,58 mp, 19,19 mp). Megtippelhetetlen, hogy ezeket mikor javítják meg. 

12 years to the day and it still doesn't get old.

9.58 | @usainbolt | 🐐 pic.twitter.com/GyS7Q8eHwa

— World Athletics (@WorldAthletics) August 16, 2021

A WA listáján meglepő módon két eugene-i világcsúcs került a második és a harmadik helyre, de úgy látszik, a legutóbbi vb történései jobban megmaradtak a köztudatban: a svédek rúdugró fenoménja, Armand Duplantis 621 centivel, női 400 méter gáton az amerikai Sydney McLaughlin 50,68 másodperces nagy idővel nyert, 51,41-ről javította meg saját idejét. A centinként araszoló Duplantis azonban azóta már a 622-en is átjutott. A világbajnokságokon eddig 35 világcsúcs született, és Eugene-ben volt egy harmadik is, női 100 méter gáton a nigériai Tobi Amusan még az elődöntőben jegyezte 12,12 másodperccel, ez a WA toplistáján a 13. legnagyobb pillanat.  A nigériai atlétanőről a közelmúltban kiderült, hogy egy éven belül három alkalommal is elmulasztotta a doppingellenőrzést, ami doppingvéségnek minősül. A WA közölte, tisztáznia kell magát, s ha ezt megteszi, rajthoz állhat Budapesten. McLaughlin nálunk nem 400 méter gáton, hanem 400 méteres síkfutásban áll rajthoz; a duplázást a feszes időrend miatt nem vállalhatta.

Megasztárok: Powell, Lewis, Edwards és Johnson

Ha már a múltba mélyedünk, a régebbi időkből azért kapásból két nagyobb hatású, ma is élő világcsúcsot is említhetünk, mint Duplantisét és McLaughlinét. 1995-ben Göteborgban a brit Jonathan Edwards a hármasugrás döntőjében előbb 18,19 métert, majd 18,29-et ugrott, noha húsz nappal korábban még „csak” 17,98-ra srófolta a rekordot. Az 1991-es tokió vb-n a férfitávolugrás döntője ennél is emlékezetesebb: az amerikai Mike Powell 895 centis eredményével öt centit javított honfitársa, Bob Beamon 890-es, 23 éves világcsúcsán. S a tokiói döntőben Powell gigászi csatát vívott Carl Lewisszal, aki nagyobb hátszéllel 891-ig jutott, a hitelesítéshez szükséges körülmények közepette 887-ig. A nemzetközi szövetség toplistáján Powell a 12., Edwards a 15. helyre került. 

12 | Long Jump🥇 for Mike Powell | Tokyo 1991 pic.twitter.com/tsgfQkOTVr

— World Athletics (@WorldAthletics) July 13, 2023

Lewis amúgy öt nappal a távolugródöntő előtt 100 méteren 9,86 másodperces világcsúccsal győzött, majd az amerikai 4×100-as váltóval is rekordot döntött. Ez 1999-ben a sevillai vb-n férfi 400 méteren Michael Johnsonnak is összejött, és a 43,18 másodperces ideje azért volt nagy szám (a WA listáján a kilencedik), mert ebben a futószámban ritkán írják át a rekordot, 1968 óta csak négy embernek sikerült. A négyszeres olimpiai és nyolcszoros világbajnok Johnson idejét a 2016-os riói olimpián javította meg a dél-afrikai Wayde van Niekerk (43,03 mp). Őt is láthatjuk majd a Nemzeti Atlétikai Központban.

Jegyek kaphatók az atlétikai világbajnokságra a jegy.atletikaivilagbajnoksag.hu weboldalon. A délelőtti jegyek egységesen 3000 forintba kerülnek, míg az esti programokra a hétköznapi versenynapokon 6900, hétvégén 8900 forinttól indulnak a jegyárak. Összesen 9 esti és 5 délelőtti program lesz a világbajnokság alatt és 6, ingyenesen látogatható utcai versenyt rendeznek, amelyek rajtja és célja a Hősök terén lesz. A női maraton augusztus 26-án, a férfi maraton 27-én reggel 7-kor rajtol.

Borítókép: Az amerikai válogatott a budapesti világbajnokságra is nagyon erős csapattal érkezik (Forrás: Twitter/USATF)