Bár a Nemzetközi Atlétikai Szövetség már 1912-ben megalakult, egy évvel később úgy döntött, hogy az olimpiai játékokon győzteseket egyben világbajnokoknak is tekinti. S bár ez nem volt az „igazi”, az álláspont az 1960-as végégig tartotta magát, a döntéshozók csak akkor kezdtek mozgolódni, hogy mégiscsak szükség lenne önálló világbajnokságra. Ám a malmok lassan őröltek, a döntéshozók csak 1976-ban jutottak egymással dűlőre, és az első vb-t végül 1983-ban hozták össze Helsinkiben. A másodikra 1987-ben, Rómában került sor, a harmadik, 1991-es tokiói seregszemle óta pedig már kétévente jönnek a világbajnokságok. A sorozatot a közelmúltban a koronavírus-járvány törte meg, a legutóbbi vb Eugene-ban egy évet csúszott, 2022-re. De maradunk a páratlan éveknél, így a még 2018 decemberében révbe ért pályázatunknak megfelelően idén mi vagyunk a házigazdája a nyári olimpia és a labdarúgó-vb után a harmadik legrangosabbnak számító sporteseménynek. Miután öt éve a rendezésre még aspiráló utolsó riválisunk, Barcelona is visszakozott, nem kellett izgulnunk, amikor az illetékesek Monte-Carlóban összeültek a döntéshozatalra.

Helsinki már kétszer volt a világbajnokság házigazdája
Meglepő, de a sportág első számú nagyhatalmaként az Egyesült Államok tavaly volt először rendező, Helsinki pedig egyedüliként duplázott (1983, 2005), de Németországban (1993, Stuttgart és 2009, Berlin), valamint Japánban (1991, Tokió és 2007, Oszaka) is volt már két vb. Mi több, a 2025-ös is Tokióban lesz.
Azt, hogy az amerikai atléták mennyire kiemelkednek a mezőnyből, hűen tükrözi a világbajnokságok összesített éremtáblája: az Egyesült Államok 183 aranyat szerzett, és ez több, mint amennyit a második Kenya (62), a harmadik Oroszország (42), a negyedik Németország (39) és az ötödik Jamaica (37) együtt fel tud mutatni.
Eddig 74 ország szerzett aranyat, és számunkra fájdalom, hogy az éremtáblán mi állunk a 75. helyen: hét ezüst- és hét bronzérmünkkel kiemelkedünk azok közül, akiknek nincs aranyuk.
A legnagyobb éremhalmozók: Allyson Felix és Usain Bolt
S hogy melyik versenyző nyerte a legtöbbet? Allyson Felix 14-szeres világbajnok: 200 és 400 méteren, a női 4×100-as és 4×400-as, tavaly pedig a 4×400-as amerikai mixed váltóval is győzni tudott, s 2022-ben, 37 évesen zárta le páratlan pályafutását. Nem mellékesen hétszeres olimpiai bajnok, és olyan nagyon biztosan nem bosszantja, hogy hat ötkarikás aranyát váltóban nyerte. Felixnek a világbajnokságokról négy egyéni aranya van, Shelly-Ann Fraser-Pryce-nak viszont hat (100 és 200 méter), s a 36 éves, háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnok jamaicai sprinter itt lesz Budapesten is. 100-on ő a címvédő, az idei világranglistán pedig a negyedik.