A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia sukorói megvalósításáról 2020 második felében született kormánydöntés, a beruházás központi költségvetési támogatásból épült meg, az állami tulajdonú létesítmény fenntartója a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség lett. A kivitelezést Turi Attila Kossuth- és Ybl-díjas építész és a Planbau Kft. tervei alapján 2021 őszén kezdhette meg a magyar tulajdonú WEST HUNGÁRIA BAU Kft. a sukorói kajak-kenu és evezős pálya területén.
Az ultramodern sportlétesítmény
A beruházás „szívét” jelentő akadémiai főépülettel, a Kajak-Kenu Központ néven funkcionáló Csónakház épülettel, a világviszonylatban is kuriózumnak számító ellenáramoltató medencével, valamint a megújult céltoronnyal a sportkomplexum több mint 20 ezer négyzetméteren jöhetett létre. A Makovecz Imre és az általa kialakított organikus építészet stílusjegyeit idéző akadémiai főépület funkcionalitását tekintve multisport-létesítmény.
– Tedd azt, amiben hiszel, és higgy abban, amit teszel. Ez a gondolat végigkísérte a pályafutásomat és az akadémia létrejöttét. Még mindig hihetetlen érzés, hogy ez az álom válóra vált, és lehetőséget kaptam arra, hogy visszaadjak valamit annak a sportágnak, amelynek oly sokat köszönhetek – fogalmazott a 48 éves Kovács Katalin, majd a létesítmény átadó ünnepségén Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet tartott. Orbán Viktor kiemelte, hogy közösség nélkül nemcsak vízi sportok nincsenek, de nincs nemzet sem.
– A legutóbbi olimpia világított rá arra, hogy milyen könnyű lemaradni a dobogó legfelső fokáról. Ezért kell tartani a lépést a világ élvonalával a felkészülésben és a sportlétesítmények minőségében is – hangsúlyozta Orbán Viktor.
– Győzni részvétel nélkül nem lehet, részt venni pedig annyit jelent, hogy az életünk részévé tesszük a sportot. Ha valaki tudja, hogy mi a hosszú távú munka, akkor az Kovács Katalin, aki 31 világbajnoki címével a világ legeredményesebb női kajakozója, emellett 29 Európa-bajnoki címet és három olimpiai aranyérmet tudhat magáénak
– dicsérte az akadémia vezetőjét a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint a sportolók tudják, hogy a közösség erőt és kitartást ad. Az olyan értékeket, mint a bizalom, a kitartás, az adott szó becsülete vagy a bajtársiasság, leginkább a sportból lehet megtanulni.
A reprezentatív előcsarnokból elkülönítetten, egymástól zavartalanul közelíthetők meg a különböző rendeltetésű épületrészek: az 50 méteres, tízpályás, FINA-szabvány szerinti sportuszoda (bemelegítőteremmel és tanmedencével), amely úszóversenyek és vízilabdatornák lebonyolítására is alkalmas; a különleges tetőszerkezettel bíró multifunkcionális tornacsarnok, amelyben egyaránt otthonra talál akár osztott pályán a kosár-, kézi- és röplabdasport, a futsal, valamint a 30 méter széles boulder-falaknak köszönhetően a falmászás is. Az épületegyüttesben három kondicionálóterem, korszerű sportdiagnosztikai részleg, 240 fős étterem, 240 fős konferenciaterem, és három épületszárnyban a kollégiumi és edzőtábori szobák, valamint apartmanok is helyet kaptak. Itt található meg Magyarország első magaslati részlege, amelyben a finn Hypoxico Group rendszereit alkalmazva lehetőség nyílik a magaslati körülmények szimulációjára is minden sportoló számára.
Minden sportág megtalálható
A kültéri sportpályák (kosár-, tenisz-, strandröplabda- és műfüves focipálya, street workout pályák) ölelésében található meg az akadémia Kajak-Kenu Központja, amelynek részét képezi a tanmedencéket és konditermet is magában foglaló hajótároló épület, valamint a mozgáselemzésre és diagnosztikai mérésekre alkalmas egyedülálló ellenáramoltató medence. Szintén megvalósult a területen egy evezős ház és hajótároló, ezzel is biztosítva a terület minden korábbi funkcióját.
A sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia az első olyan sportlétesítmény a világon, ahol egy területen található meg a magaslati részleg, valamint az ellenáramoltató medence.
– Nagyon örülünk, hogy egy teljesen új és korszerű akadémia kerül fel a térképre. A sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia nemcsak arra jó, hogy kajak-kenu és evezős versenyeket rendezzenek, hanem a multifunkcionalitása révén egy igazi sportközponttá fog válni a jövőben – nyilatkozta Cseh Ottó, a Magyar Evezős Szövetség (MESZ) elnöke, aki szerint a tízéves stratégia megvalósításán lesz a hangsúly a következő években.
– Szeretnénk az evezés népszerűségét növelni, ez egy folyamatos imázsépítése a szakágnak. Természetesen vannak fókuszterületeink, amely közül nagyon fontosnak tartjuk az élsportot. A 2032-es olimpián reményeink szerint az evezés éremesélyes olimpiai sportággá válhat és ennek érdekében erősítjük a szakmai munkát, és hangsúlyos helyen kezeljük az egyetemi sportot
– mondta el Cseh Ottó, aki a közeljövő egyik fontos eseményének az európai egyetemek evezős bajnokságát jelölte meg, melyre az előzetes tervek szerint 2027. július 11. és 14. között a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia újonnan épült létesítményeiben kerül majd sor. A sportvezető szerint a legfontosabb tehetségfaktor az evezésben a munkához való hozzáállás, ebben a szegmensben kell kihoznia magából a maximumot egy fiatal sportolónak, hogy esélye legyen nemzetközi szinten is eredményesnek lenni.
A beruházással párhuzamosan 2021-ben kezdte meg működését a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia is. A sportszervezet ma már több mint 200 gyermek sportolását biztosítja az előkészítő korosztálytól az U23-as korosztályig. Az akadémián 16 sportági edző, két erőnléti tréner, két gyógytornász és prevenciós edző, valamint a Kajak-Kenu Módszertani Központban négy sporttudományos munkatárs segíti a versenyzők felkészítését. Az elmúlt évek során nem csak az utánpótlás-korosztályok világversenyein értek el kimagasló eredményeket a kajakosok és kenusok, az akadémiát erősíti Kőhalmi Emese hétszeres felnőtt világbajnok, a magyar kajak-kenu sport örökös bajnoka és Fojt Sára, a 2024-es párizsi olimpiai kétszeres bronzérmese is.
