Tízezer nap (1967)
Az első film, amiben 1956-ot forradalomnak nevezik, ami miatt meg is gyűlt a baja a kádári cenzúrával Kósa Ferenc rendezőnek. A rendező 1967-ben a cannes-i filmfesztiválon elnyerte érte a legjobb rendezőnek járó díjat, a filmet pedig egy évvel később beválogatták a magyar filmszakma által összeállított, az 1948 óta készült legjobb filmeket felsoroló úgynevezett Budapesti tizenkettőbe is.
Szerelem (1971)
Makk Károly klasszikus rendezésében a hősnő, Luca (Törőcsik Mari) politikai okokból (feltehetően ’56-os tevékenysége miatt) bebörtönzött férjét várja haza, miközben idős anyósát (Darvas Lili) gondozza. A férfi főszerepet játszó Darvas Iván maga is börtönben ült 22 hónapig a forradalom után, Déry Tibor pedig, akinek Szerelem és Két asszony című novellái ihlették a forgatókönyvet, nyolc év után kapott amnesztiát.
Megáll az idő (1982)
Gothár Péter rendező, Bereményi Géza forgatókönyvíró és Koltai Lajos operatőr 1982-es filmje egyszerre szól az 1960-as évek fiatalságáról és az ’56-os forradalom kudarcával való szembenézésről. Kultikus és rendszerkritikus nemzedéki közérzetfilm.
Szerencsés Dániel (1983)
A forradalom leverése utáni disszidálás dilemmáját mutatja be Sándor Pál filmje. A Rudolf Péter által megformált címszereplő szerelme után távozna Nyugatra egy menekülő barátja, Angeli Gyuri (Zsótér Sándor) társaságában. Bodrogi Gyula, Kern András, Törőcsik Mari és Garas Dezső játsszák a további fontosabb szerepeket.
Szamárköhögés (1987)
Gárdos Péter filmje a forradalom alatt játszódik, s egy olyan családot mutat be, amely igyekszik minél kevesebbet látni az ötvenhatos eseményekből. A film nagyrészt négy fal között játszódik, és a gyerekkarakterek szemszögéből mutatja be az eseményeket. Garas Dezső, Hernádi Judit, Törőcsik Mari, Eperjes Károly és Reviczky Gábor szerepelnek benne.
A teljes cikket az alábbi linken érhetik el.
