Mozifilmek, amelyek az ’56-os szabadságharcot mutatják be

Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából huszonhárom filmet gyűjtöttünk össze az 1956-os forradalomról.

Forrás: origo.hu2020. 10. 24. 13:46
null
Apa – Egy hit naplója (1966) Forrás: YouTube
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A listán hazai alkotások mellett szerepel amerikai B film, olasz dráma, különféle dokumentumfilmek, szerzői művészfilmek, műfaji közönségfilmek és egy rövidfilm is, melyek hol érintőlegesen, hol a lehető legrészletesebben mutatják be a szabadságharc eseményeit.

Apa – Egy hit naplója (1966)
Fotó: YouTube

A budapesti rém (1958)

Amerikai film a forradalomról: B film (vagy szakkifejezéssel: exploitation film), ami dicséretes gyorsasággal készült el, és már a plakátja is sokat elárul arról, hogy meglehetősen hatásvadász „kizsákmányolása” a témának: a poszter „sokkoló tényeket”, és „cenzúrázatlan, kicsempészett” filmet ígér (amelyben valóban voltak dokumentumfelvételek).

Hajnalban meghalnak az álmok (1961)

Olasz film 1956-ról: Enrico Gras és Mario Craveri rendezésének alapjául a Corriere della Sera újságírója, Indro Montanelli a forradalom idején szerzett személyes élményei szolgáltak. Öt olasz riporter egy óráját mutatja be a film november 4-én egy budapesti szállodában, amikor megérkeznek a szovjet tankok.

Párbeszéd (1963)

Herskó János író-rendező filmje az elsők között foglalkozott az ’56-os forradalommal, viszont a korábbi magyar filmeknél (Éjfélkor, Tegnap, Virrad, Az utazás, Az arcnélküli város) árnyaltabban mutatta be a szabadságharcot annak előzményeivel és következményeivel együtt, egy házaspár (Semjén Anita és az ’56-os hős Sinkovits Imre) szemszögéből.

Húsz óra (1965)

Fábri Zoltán Sánta Ferenc regénye nyomán készült rendezésének története húsz óra alatt játszódik le: egy magyar faluba riporter érkezik, felidézve egy 1956 őszén történt konfliktust és egy abból következő tragédiát. A film 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar film közé.

Apa – Egy hit naplója (1966)

Szabó István önéletrajzi ihletésű filmjének főhőse Takó Bence (Bálint András), aki 1945-ben veszítette el az apját, majd az ’56-os forradalom alkalmával is (időközben mitizált) apaképének próbál megfelelni. A filmet 1968-ban és 2000-ben is felvették a Budapesti tizenkettő néven ismert legjobb magyar filmek listájára.

Tízezer nap (1967)

Az első film, amiben 1956-ot forradalomnak nevezik, ami miatt meg is gyűlt a baja a kádári cenzúrával Kósa Ferenc rendezőnek. A rendező 1967-ben a cannes-i filmfesztiválon elnyerte érte a legjobb rendezőnek járó díjat, a filmet pedig egy évvel később beválogatták a magyar filmszakma által összeállított, az 1948 óta készült legjobb filmeket felsoroló úgynevezett Budapesti tizenkettőbe is.

Szerelem (1971)

Makk Károly klasszikus rendezésében a hősnő, Luca (Törőcsik Mari) politikai okokból (feltehetően ’56-os tevékenysége miatt) bebörtönzött férjét várja haza, miközben idős anyósát (Darvas Lili) gondozza. A férfi főszerepet játszó Darvas Iván maga is börtönben ült 22 hónapig a forradalom után, Déry Tibor pedig, akinek Szerelem és Két asszony című novellái ihlették a forgatókönyvet, nyolc év után kapott amnesztiát.

Megáll az idő (1982)

Gothár Péter rendező, Bereményi Géza forgatókönyvíró és Koltai Lajos operatőr 1982-es filmje egyszerre szól az 1960-as évek fiatalságáról és az ’56-os forradalom kudarcával való szembenézésről. Kultikus és rendszerkritikus nemzedéki közérzetfilm.

Szerencsés Dániel (1983)

A forradalom leverése utáni disszidálás dilemmáját mutatja be Sándor Pál filmje. A Rudolf Péter által megformált címszereplő szerelme után távozna Nyugatra egy menekülő barátja, Angeli Gyuri (Zsótér Sándor) társaságában. Bodrogi Gyula, Kern András, Törőcsik Mari és Garas Dezső játsszák a további fontosabb szerepeket.

Szamárköhögés (1987)

Gárdos Péter filmje a forradalom alatt játszódik, s egy olyan családot mutat be, amely igyekszik minél kevesebbet látni az ötvenhatos eseményekből. A film nagyrészt négy fal között játszódik, és a gyerekkarakterek szemszögéből mutatja be az eseményeket. Garas Dezső, Hernádi Judit, Törőcsik Mari, Eperjes Károly és Reviczky Gábor szerepelnek benne.

A teljes cikket az alábbi linken érhetik el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.