A gyökerei Kelet-Európához kötik
Egy Romániából kivándorolt zsidó család gyermekeként született meg 1922. december 28-án New Yorkban. A szülővárosa a munkásságában is fontos szerepet kapott: az általa kitalált legtöbb képregényhős New Yorkban tevékenykedett.
A regényírói ambíciói miatt változtatott nevet
Az eredeti neve Stanley Martin Lieber. Fiatalon azt gondolta, hogy majd ő fogja megírni később a Nagy Amerikai Regényt, és nem akarta „elpazarolni” a nevét a butuska képregényekre, amiken ekkor dolgozni kezdett. Ezért a keresztnevéből alkotott magának képregényalkotói művésznevet, és lett Stanley-ből Stan Lee.
A hadseregben is a szakmájában dolgozhatott
A második világháború alatt szolgált az amerikai hadseregben, ahol arra használták, amihez a legjobban értett. Így nem a frontvonalak lövészárkaiban tevékenykedett, hanem szövegeket írt kiképzőfilmekhez, harceszközök használati utasításaihoz, hazafias szlogenekhez és toborzó rajzfilmekhez.
Ő találta ki a legtöbb ismert szuperhőst
Pókember, Thor, X-Men, Hulk, Doktor Strange, a Fantasztikus Négyes, Vasember, Fekete Párduc, Daredevil, Hangya, Fekete Özvegy: a ma népszerű Marvel-szuperhősök szinte mindegyikét Stan Lee fantáziájának köszönhetjük. (Nem feledve azt sem, hogy a képregények a legtöbb esetben két szerző: egy író és egy rajzoló közös teremtményei, így Stan Lee társalkotóként volt jelen az említett figurák születésénél.)
Rossz memóriája miatt adott ilyen neveket a hősöknek
A hatvanas években forradalmasította a képregényeket: a korábban bugyutább, meseszerű hősök neki köszönhetően lettek emberibb, sebezhetőbb, többrétegű karakterek. Ő kezdte el azt a gyakorlatot is, hogy a szuperhősök polgári neve alliterál (Peter Parker, Sue Storm, Bruce Banner...), mert rossz memóriájú emberként így könnyebben meg tudta jegyezni őket. Ő alkotta meg a „Nagy erővel nagy felelősség jár” tételmondatot is, ami először egy Pókember-képregényben hangzott el, és azóta a szuperhősökkel kapcsolatos szállóigévé lett.
Nem játszhatta el a vágyott képregényhősét
Fiatalkorában színészi ambíciókat is dédelgetett, idősen pedig rendszeresen felbukkant kameószerepekben a hőseit felvonultató képregényfilmekben. De a legszívesebben J. Jonah Jameson figuráját játszotta volna el a mozivásznon, aki a Pókember hirtelen haragú főnöke-főszerkesztője – viszont mire elkészültek az első igazi Pókember-mozifilmek, Lee már túl öregnek számított a szerephez.
Az ő filmjei termelték a legtöbb bevételt a történelem során
Olyan szerződést kötött vele a Marvel, aminek értelmében minden olyan filmben kapott egy aprócska szerepet, ami valamelyik általa alkotott szuperhősre épült. Így az ezredforduló után, a képregény- és szuperhősfilmek nagy felfutásával rengeteg moziban bukkant fel egy-egy jelenetben mint hot dog árus, járókelő, biztonsági őr, esküvői vendég stb. Mivel pedig ezek a filmek szinte mind szupersikeresnek bizonyultak, így ő lett az a „színész”, akinek a szereplésével készült filmek összességében a legtöbb pénzt hozták a történelem során.
Hét évtizeden át élt boldog házasságban
A második világháború befejeződése és a leszerelése után ismerkedett meg a későbbi feleségével, az angol Joan Clayton Boocockkal. 1947-ben házasodtak össze, és ezután hét évtizeden át, a halálukig éltek együtt boldog házasságban.
Tragikus módon vesztette el az egyik gyerekét
Két lánya született. Jan Lee tragikus módon, alig néhány nappal a születése után elhunyt. J. C. Lee szintén a szórakoztatóiparban helyezkedett el, színésznő és modell lett belőle.
Még halála után is szerepelt a mozivásznakon
A felesége 2017 nyarán hunyt el, Stan Lee pedig bő egy évvel később, 2018 őszén követte. 95 éves korában hunyt el keringési rendellenesség következtében. A mozivásznakon azonban tovább élt, hiszen már korábban rögzítették vele azokat a jeleneteket, amikben megjelent további szuperhősfilmekben is. Az utolsó ilyen alkalmat a Bosszúállók: Végjáték jelentette 2019-ben.
Az eredeti, teljes írás 100 éves lenne a Marvel-filmek atyja – 10 érdekesség a képregénypápa Stan Lee-ről címen a Life.hu oldalon olvasható.
