Immár három pilléren áll Magyarország energiabiztonsága, Törökországra szövetségesként számíthatunk

Fontos nap volt a mai Magyarország energiabiztonsága szempontjából. Orbán Viktor miniszterelnök sikerrel zárta a harmadik létfontosságú tárgyalást is az energiaellátás biztosítása ügyében. A kormányfő ugyanakkor határozottan elutasította, hogy Magyarország végrehajtsa a migrációs paktum intézkedéseit – íme a nap legfontosabb külpolitikai hírei.

Recep Tayyip Erdogan török elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Isztambulban 2025. december 8-án Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos

Orbán Viktor miniszterelnök a mai nap folyamán Isztambulban tárgyalt a török elnökkel, Recep Tayyip Erdogannal. Ezzel három lépésben sikerült biztosítani a megfizethető energiaellátást. „Washingtonban elintéztük, hogy ne vonatkozzon a gázbeszerzéseinkre semmilyen szankció” – emelte ki a miniszterelnök bejegyzésében. Ezután Moszkvában sikerült letárgyalni, hogy továbbra is legyen gáz, amit olcsón be tud az ország szerezni. „Isztambulban pedig kitárgyaltuk, hogy a gázt biztonságosan elszállítsák Magyarországra” – sorolta a miniszterelnök.

Orbán Viktor és Szijjártó Péter is Isztambulban tárgyalt (Fotó: MTI/KKM)

Magyarország szövetségesként számíthat Törökországra a Brüsszellel és Kijevvel folytatott energiabiztonsági küzdelemben – közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Isztambulban. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy mind hazánk, mind Törökország elítéli az Európába irányuló energiaszállítási útvonalak ellen elkövetett ukrán támadásokat. Nem véletlen, hogy ezen a külügyminiszterek mellett alapvetően a védelempolitikával foglalkozó kormányzati vezetők vettek részt, ugyanis az elhibázott európai politikai stratégia miatt mind a fizikai, mind a gazdasági, mind az energiabiztonság nagyon komoly kihívásokkal néz szembe – mutatott rá a tárcavezető, aki Isztambul után Moszkva felé vette az irányt.

Az uniós tagállamok belügyminiszterei hétfőn politikai megállapodást értek el a 2026-ra tervezett éves szolidaritási keret létrehozásáról. A keret célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a tagállamoknak, amelyek nagy migrációs terhelés alatt állnak – közölte az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanács. Brüsszel a migránsok betelepítésére vagy büntetés fizetésére kényszerítené Magyarországot. Orbán Viktor szerint azonban Magyarország már így is jelentős forrásokat fordít az unió külső határainak védelmére, és sem egyetlen migránst nem fogad be, se nem fizet más országok migránsaiért. Magyarország nem hajtja végre a Migrációs Paktum intézkedéseit – szögezte le a miniszterelnök.

Az Egyesült Államok kongresszusa december 7-én bemutatta azt a 900 milliárd dolláros védelmi törvényjavaslatot, amelynek egyik kulcseleme az Ukrajna számára nyújtott katonai támogatás. Ez egyszerre erősíti Ukrajna katonai támogatását és jelzi az amerikai stratégiai prioritások átrendeződését. A tervezet több száz millió dollárt biztosít, mégis egyre határozottabban ösztönzi Kijevet a gyors – akár fájdalmas engedményekkel járó – béketárgyalásokra Moszkvával. Mindeközben Washington növekvő teherátvállalást vár Európától, miközben saját figyelmét az indo–csendes-óceáni térségre és a határbiztonságra összpontosítja. Eközben Ukrajna a békére való törekvés helyett további fegyvereket követel a vérontás folytatásához. Ezúttal Olekszandra Matvijcsuk ukrán emberi jogi szakértő és Nobel-békedíjas sürgette a német kormányt, hogy szállítsa le a Taurus nagy hatótávolságú rakétarendszert Ukrajnának.

Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Isztambulban 2025. december 8-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos)