Most, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a magyar gazdaság sikeres újraindításáról számolt be Facebook-oldalán, a Hírklikk riportere megkérdezte Vértes Andrást, mit lehet leszűrni a tizennyolc hete pozitív eredményekből. „Ezzel a statisztikával csak meghülyítjük az embereket – válaszolta a Gazdaságkutató Intézet (GKI) elnöke. – Ezek az összehasonlítások és statisztikák szándékosan buták és értelmetlenek. Csak akkor lehet majd valójában értékelni, amikor túlmentünk 2021-en, és 2022-ből vagy még későbbről visszatekintünk.”
Megfigyeltem, kiélezett politikai helyzetekben az ellenzék gazdasági elemzői kivétel nélkül huhognak. Ebben a műfajban a Gazdaságkutató vezére a leglelkesebb. Vértes cége szinte minden évben megjósolja, hogy amit az Orbán-kormány elért, az csupán az uniós támogatásoknak, bizonyos átmeneti hatásoknak és a körülmények szerencsés egybeesésének köszönhető. Jóslatai szervesen illeszkednek korábbi aggodalmaihoz: Megkezdődik a jövő felélése (2010); A kormány miatt jön a recesszió (2012); Stagnálni fog a gazdaság – nem lesz itt nagy javulás (2013);, Így nem fog felpörögni a gazdaság (2014); Mélyponton van idén a növekedés (2016) stb.
Az egész pikantériája, hogy a jövőbe látó ember még a 2008-as államcsődközeli helyzet legdrámaibb óráiban is önfeledten ünnepelte a gyurcsányi gazdaságpolitikát. Sőt a katasztrofális IMF-hitelfelvétel előtt Közeledő euró címmel egy ujjongó sületlenséget is megjelentetett – rajta derült a kontinens. Gondolom, nem véletlen, hogy a 2009-ben padlóra került trágár kormányfő után Vértes András személye is szóba jött mint lehetséges miniszterelnök-jelölt.