Ápolóit kijátszva interjút adott a Hvg.hu-nak Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter, a legendás Bokros-csomag (1995) megálmodója. Emlékezetes, pakkjának lényege azt volt: elvenni a lakosság szociális juttatásait, majd jót kacagni ezen. Miután ötletét megsemmisítette az Alkotmánybíróság, darabig nyoma veszett, csak a 2010-es választás előtt merészkedett elő; az MDF-hez szegődött, Dávid Ibolya elnök asszony uniós politikust csinált belőle, sőt miniszterelnök-jelöltté tette. Nyerni ugyan nem nyert, viszont megszűnt a párt – igaz, sokmilliós pénzért egy ideig még a brüsszeli parlamentben üldögélt; persze a túloldallal szavazott. Később főpolgármesternek jelentkezett, de padlót fogott.
Csomagjára emlékezve Lajos most azt ecsetelte, milyen jól bírták az emberek, hogy sokkal kevesebb lett a fizetésük. Szerinte ha nem tértünk volna le a tervezett pályáról, a magyar gazdaság ma osztrák szinten teljesítene, a társadalom pedig osztrák színvonalon élhetne. Egy kommentelő borúsnak látja Lajos jövőjét: „Ha a fejére hamut szórva, hideg vizes kádban ülve vezekelne ítéletnapig, rémtettei akkor sem nyernének bocsánatot.” A migráció beindulásakor állapota tovább súlyosbodott. Közölte, ha ő lenne a kormány, megkezdené a letelepedni kívánó migránsok szétosztását az üres ingatlanokban.
Ha megjelenik valahol, híveit ma is nosztalgia és reménykedés tölti el. (Másokat a rosszullét.) „Lajos egy intézmény – írja egy kommentelő – Olyasmi, mint a sárga ház volt anno.” Egy másik: „Bokros úr, ha röhögni akarok egy jót, mindig beugrom az ön Facebook-oldalára.” Egy ízben beszédét azzal kezdte: „Tudom, hogy sokan utálnak.” Nagy tapsot kapott.
