Csótányokból félig rovar, félig számítógép lényeket építettek

Kiborg csótányokat egy német startup állítólag NATO-tagállamok hadseregeinek is szállít már, emberi életek mentésére pedig a mianmari földrengés során vetették be őket.

Képünk illusztráció Forrás: Nano Banana Pro

A csótány, amit egyszerű kártevőnek tekintünk, hamarosan fontos szerepet kaphat: kutatók több millió évnyi evolúciót ötvöznek a technológiával, s kiborgot alkotnak ahelyett, hogy pusztán technikai problémákkal foglalkoznának. Ez nem sci-fi: mentési műveletekben már bevetették, katonai célokra pedig egy német startup állítása szerint szintén alkalmaznak félig rovar, félig számítógép lényeket.

A madagaszkári süvítő csótányból (gromphadorhina portentosa) a szingapúri Nanyang Technological University (NTU) kutatása hozott létre kiborg csótányokat, azaz olyan élő rovarokat, amelyek apró elektronikával vannak felszerelve. Ezek a kiborgok képesek eligazodni, közlekedni az ember számára túl szűk vagy veszélyes területeken is. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a biztonság és az infrastruktúra-felügyelet hőseivé válhatnak.

Hogyan működnek a „kiborg csótányok”?

Egyszerű, de hatékony ötlet áll e találmány mögött: a tudósok pillekönnyű, érzékelőkkel, kamerákkal és kommunikációs eszközökkel rendelkező elektronikus rendszereket rögzítenek csótányok hátára. A rovar idegrendszeréhez csatlakoztatott készülékek lehetővé teszik, hogy távolról irányítsák mozgásukat.

A Hirotaka Sato professzor vezetésével készült NTU kutatás szerint a rovar sötét, szűk csövekben képes mászni, s valós időben küld adatokat: tökéletes megoldás lehet például csővezeték-ellenőrzésben, ahol egészen apró szivárgásokhoz is el tud jutni.

Forrás: MTU

Irányítását nem úgy kell elképzelni, mint egy drónét: a felszerelt csótány továbbra sem robot, hanem élőlény. A tudósok a csótány természetes menekülőreflexét „hackelték” meg. A hátán lévő készülékből elektródák futnak az antennáihoz. Ha gyenge elektromos impulzust kap az egyik antennán, a csótány úgy érzékeli, mintha valami akadály lenne ott – és automatikusan elfordul a másik irányba. Impulzus a bal antennára, jobbra kanyarodik; jobb antennára impulzus, és elfordul balra. A sebessége is befolyásolható egy harmadik elektróddal a potrohánál.

Ez nem minden: az irányítást kombinálják gépi tanulással. A csótányra szerelt kamera képéből a testére erősített fedélzeti számítógép algoritmusa felismeri, merre van a cső fala, merre látható korrózió vagy szivárgás, és a rendszer automatikusan irányítja arra. Vagyis nem operátorok vezérlik egyenként a rovarokat joystickkal, hanem

mesterséges intelligencia vezeti őket, az ember csak a leleteket értékeli.

A rajmódszernél a Nature Communications tanulmánya szerint egy vezető csótány kap navigációs célt, a többi pedig követi, és ezt is az algoritmus koordinálja.

A kutatók emellett tanulmányt is publikáltak az Advanced Intelligent Systems folyóiratban a navigációs rendszerekről. Ezek nem csak az akadályok elkerülését segítik, hanem képessé teszik a csótány-kiborgokat arra, hogy ha vészhelyzetben emberek vannak a közelben, felismerjék a jelenlétüket. Ilyen módon a hibrid rendszerek képesek teljesen megújítani a veszélyes helyzetek kezelését, a környezeti monitorozástól a kutatási és mentési műveletekig.

Utóbbit már a gyakorlatban is kipróbálták. Az NTU és a Home Team Science and Technology Agency csótányrobotjait 2025 márciusában vetették be először éles humanitárius helyzetben: a 7,7-es erősségű mianmari földrengés után tíz madagaszkári süvítő csótányt repítettek a helyszínre az SCDF Operation Lionheart mentőcsapatával együtt.

Az infravörös kamerával és érzékelőkkel felszerelt rovarok összeomlott épületek törmelékébe másztak be, olyan szűk réseken át, ahova ember vagy kutya nem fért volna be. Egy összeomlott kórháznál 45 percen át pásztázva felderítettek két focipályányi területet. Túlélőt végül sajnos nem találtak, de az akció – a világ első életmentő célú csótányrobot-bevetése – értékes terepadatokat gyűjtött a technológia fejlesztéséhez. A rovarokat a küldetésük alatt sárgarépával és vízzel tartották életben.

A polgári alkalmazástól teljesen eltérő irányt képvisel a német SWARM Biotactics, amely ugyanezt az alapkoncepciót

katonai célokra fejlesztette tovább.

A 2024-ben alapított kasseli startup – saját közlése szerint – már 2026 februárjában NATO-tagállamok hadseregének, köztük a Bundeswehrnek is értékesített csótányalapú felderítőrendszereket.

Katonai csótányok (Fotó: SWARM Biotactics)

A rovarok „hátizsákjában” kamera, fedélzeti mesterséges intelligencia, valamint kommunikációs modul és neurális interfész dolgozik; a rajokat egyenként vagy autonóm csoportként lehet irányítani épületekbe, alagutakba, romok közé – olyan GPS-jel nélküli, szűk terekbe, ahol egy drón már nem tud működni.

A cég vezérigazgatója, Stefan Wilhelm szerint alig egyéves a fejlesztés, mégis ma már fizető védelmi ügyfeleknek dolgoznak.