A kutatók emellett tanulmányt is publikáltak az Advanced Intelligent Systems folyóiratban a navigációs rendszerekről. Ezek nem csak az akadályok elkerülését segítik, hanem képessé teszik a csótány-kiborgokat arra, hogy ha vészhelyzetben emberek vannak a közelben, felismerjék a jelenlétüket. Ilyen módon a hibrid rendszerek képesek teljesen megújítani a veszélyes helyzetek kezelését, a környezeti monitorozástól a kutatási és mentési műveletekig.
Utóbbit már a gyakorlatban is kipróbálták. Az NTU és a Home Team Science and Technology Agency csótányrobotjait 2025 márciusában vetették be először éles humanitárius helyzetben: a 7,7-es erősségű mianmari földrengés után tíz madagaszkári süvítő csótányt repítettek a helyszínre az SCDF Operation Lionheart mentőcsapatával együtt.
Az infravörös kamerával és érzékelőkkel felszerelt rovarok összeomlott épületek törmelékébe másztak be, olyan szűk réseken át, ahova ember vagy kutya nem fért volna be. Egy összeomlott kórháznál 45 percen át pásztázva felderítettek két focipályányi területet. Túlélőt végül sajnos nem találtak, de az akció – a világ első életmentő célú csótányrobot-bevetése – értékes terepadatokat gyűjtött a technológia fejlesztéséhez. A rovarokat a küldetésük alatt sárgarépával és vízzel tartották életben.
A polgári alkalmazástól teljesen eltérő irányt képvisel a német SWARM Biotactics, amely ugyanezt az alapkoncepciót
katonai célokra fejlesztette tovább.
A 2024-ben alapított kasseli startup – saját közlése szerint – már 2026 februárjában NATO-tagállamok hadseregének, köztük a Bundeswehrnek is értékesített csótányalapú felderítőrendszereket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!