Brit kutatók még a fogmosás és a kór összefüggését is megnézték, és arra jutottak, hogy nagyobb a betegség kockázatának kialakulása azoknál, akik nem ápolják rendszeresen a fogukat. Mindenképpen szót érdemel az a kutatás is, miszerint az Alzheimer-kóral sújtott embereknél kisebb a rák kockázata, mint más időseknél, és ez fordítva is igaz, az idős rákbetegeknél kisebb az Alzheimer-kór kialakulásának esélye.
Hogy mit lehet tenni a felejtés betegsége ellen? Amit mi magunk is megtehetünk: tartsuk karban az agyunkat. Egy francia tanulmány szerint ugyanis minden egyes munkában töltött év nyugdíjaskorban 3,2 százalékkal csökkenti a szellemi leépülés kialakulásának kockázatát.
Amerikai kutatók a „szuperaggok agyát” górcső alá véve megállapították, hogy a vizsgálat résztvevői sokkal energikusabbak, pozitívabbak és érdeklődőbbek is, mint a hasonló korúak. Vannak kutatások, melyek szerint a pozitív életszemlélet és az általános jó egészségi állapot között összefüggés van. Ez lenne vajon a titok?
Agyunk élesben tartásának fontosságát hangsúlyozza az a tanulmány is, amely azt bizonyította, hogy a számítógépes játék is képes javítani az idősek mentális képességeit. Az egyik kutatás szerint a pezsgő fogyasztása ugyancsak gátolhatja a demencia fejlődését.
Azoknak a negyvenéveseknek, akiknek a családjában sok az Alzheimer-kórban szenvedő beteg, így halmozottan veszélyeztetettek genetikailag, érdemes orvosi segítséget kérniük, pláne akkor, ha érzik magukon, hogy egyre feledékenyebbek. Bár a betegség egyelőre gyógyíthatatlan, vannak gyógyszerek, amelyekkel a kór némileg elodázható, éppen ezért a szakértők arra intik a betegeket, hogy már az első tünetek jelentkezésekor forduljanak orvoshoz.
