Minden magyar állampolgár érdeke, hogy az információs társadalom alapjainak megteremtésében közreműködjön. A tudásalapú nemzet jólétet hoz, mérsékli lemaradásunkat, megfelelő szellemi ráfordítással jobban tudunk illeszkedni az EU-hoz. Különösen a jelen szakaszban, amikor az informatika gyorsuló sebességgel fejlődik. Az új mobiltechnológia mint találmány egyenértékű a PC-vel, terjedését szinte korlátlannak ítélik meg. A drót nélküli internet-hozzáférés 1999-ben 400 millió, 2000-ben 590 millió, 2002-ben közel 1 milliárd előfizetőt vonz majd az egyre inkább intelligens internet bűvkörébe. A WAP mint technológia igazából csak mostantól kezdi kifejteni hatását, hogy a társadalom is részesülhessen az informatikai, kommunikációs forradalom nyújtotta fejlődésből. Az új technológia éppen azért innovatív, mert egy átlagpolgár részére jobban hozzáférhető, és kiiktatja a költséges hardver- modem-szoftver ráfordítást, illetve lényegesen mérsékli azt. A sokszintű tájékoztatásba beletartozik a szórakoztató elektronika, a plazmaképernyős változatú tévé már kapható Magyarországon is.Az olcsóbb és gyorsabb mikroprocesszorok alkalmazása ma már nem kötődik annyira a nagyvállalkozókhoz, mint eddig. A programcsomagok kiiktatása szintén „demokratizálja” a beszállítói kört. Egyetlen innováció a sok közül, mint a beszédalapú technológia fejlesztése, a genti egyetemet (Bel-gium) emeli – holdudvarával együtt – a magasba. Ugyanez vonatkozik az írás- és hangfelismerő technológiákra is. A szinkrontolmács funkció a nyelvi nehézségeket eltüntetve egy csapásra lehetővé teszi az információbázisok széles körű letapogatását.A kiemelkedő kis kutatói közösségek mellett a kis országok is jelentős szerepet kapnak, de kétségtelenül a transznacionális vállalatok jelenléte is közrejátszik, hogy Finnországban a múlt év decemberétől on-line azonosító-kártyát vezettek be, a visszaélés lehetőségét már eleve kizárva. A kártya kizárólag a helyi rendőrségen szerezhető be, és tartalmazza a viselő fényképét, egy mikrocsipet, a felhasználó e-számát stb. A kártyát a kiskomputerbe helyezve fizetünk.A kommunikációs szerkezet ugrásszerű átalakulása talán a kereskedelemben hozza a legnagyobb változást. A kiskereskedelem elektronizálása csak egy hatalmas buldózerhez hasonlítható, és ez egy rendkívül összetett hálózati és szoftverszerveződést igényel. A direkt értékesítés a résztvevők sérelme nélkül lerövidíti az áru útját, és közgazdasági számítások szerint egy standard vevő például az élelmiszerszakmában a megtérülési cikluson belül 10.000 dollár tiszta nyereséget hoz. A szoftvervonzatok miatt sok kisvállalat is megél, de a Magyarországon is jelen lévő Cisco szárnyain keresztül a CRM-piac 2003-ra megcélozható. (Feltéve, ha erre fel vagyunk készülve.) Akkorra ugyanis 16,3 milliárd dollárra becsülik a piaci potenciált, szemben a jelenlegi 3,6 milliárd dolláros piaci volumennel. A feltüntetett összeg a hálózatépítés és szerveződés szoftver- és terminálköltségeit foglalja magában, a kiépítendő gerinchálózattal együtt. Érdekes módon a tömegtermelésre épülő nemzetközi piac, a beszállítók egy része sincs monopolhelyzetben. A statisztikák szerint a mobil terminálok világpiaca jelenleg 283,6 millió darabra rúg. Két ország, Svédország és Finnország jár az élen a mobil elterjedésében, de főleg Svédország, ahol az elektronikus kapcsolódások 60 százalékát mobilon keresztül intézik. Ez a szám Angliában, ahol az internetet feltalálták, mindöszsze 30 százalék. Az említett 283,6 milliós piacból még sok nagyvállalat osztozik, de 23,9 millió darabot a kisebb cégek adnak el.A fentiekből világossá válik, hogy két multi közreműködésével a skandináv országok látták be először, hogy a személyi számítógép kötetnyi információja helyett egyetlen „indítókulcs-csal” lehet megközelíteni a képzéshez, információhoz vezető utat, sőt a mobillal „iker” plazmaképernyős televíziózást is. Svédországban kimutatták, hogy a lakosság 50 százaléka hetente kétszer használja az internetet, de kevesebb on-line bankszámlával – 1,5 millióval – rendelkezik, mint Finnország. (Itt 5 millió on-line bankszámla van.) A finnekkel vannak versenyben az önképzésben, lévén a munkaadók kedvezményes akció keretében juttatják saját dolgozójuknak a készülékeket.A magyar kormány is elvégzi a kezdő rúgást, és a legmagasabb szintre emeli az informatikai áttekintést. Talán éppen az Antenna Hungáriába történő friss tőke és technológia bevonásával a távközlési ipar új zászlóshajóját lehetne létrehozni.A számítástechnika intenzívebb közületi és nagyvállalati alkalmazása és a hatalmas exportpotenciál kihasználása szükségessé tenné a széles körű informatikai továbbképzést is. A számszerűséget tekintve a működő tőke high tech bevonásához két-három év alatt 15-20 ezer információs közép- és felső képesítésű szakemberre lehet szükség.A felhasználóbarát számítástechnikai háttér a GNP-t is emelheti. Egy informatikus makrogazdasági szinten 6-7-szeres munkaerőt vált ki. Ezt a szorzót a racionálisabb vállalati és igazgatási irányítás és hatékonyabb kereskedelmi formációk is befolyásolják. Szükséges a kutatóhelyek számának a növelése is, ennek költségeire soron kívül kellenne előteremteni a fedezetet. Jelenleg mindössze 17 ezer kutatóhely működik. Az informatika elterjedése nyomán várható társadalmi, kulturális átrendeződés lerövidíti az utat és lebontja a „digitális falat”.A Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mellett a vidéki hasonló intézményeknél növelni kell az információs parkok arányát. A holdudvaron belüli képzés nemzetközivé tétele a már Magyarországon jelen lévő multik közreműködésével biztosított, az EU-hoz való csatlakozás keretében több műszaki és tudományos segítséget lehet kérni. A hosszú távú kormányzati koncepciót már az előkészítés szakaszában zártkörű nemzetközi egyeztetésen keresztül, majd a végleges formát nemzetközi szervezetekkel, kiemelt egyetemekkel (pl. USA) és a fontos multikkal kellene megvitatni. A nemzetközi egyeztetés hasznot hajt, mert egyetlen innováció is kihat az egész fejlődésre.A szerző okleveles közgazdász
Folytatódik az ingyenes iskolai laptopprogram