Elképesztő állapotok uralkodtak az év elejéig a Külügyminisztériumban – legalábbis ha a dohányzóhely-kijelölési szabályok megszegését vizsgáljuk. Szinte valamennyi kijelölt dohányzóhely törvénytelenül működött a cégnél, ráadásul tömegesen füstöltek az alkalmazottak illegális dohányzóhelyeken is. Nézett is nagyokat dr. Mátyás Mária tisztiorvos, akit a Füstirtók Egyesület bejelentése alapján egy személyben bízott meg az ÁNTSZ II. Kerületi Intézete a tízezer négyzetméteren működő tárca ellenőrzésével. Ilyen célra sem több embere, sem pénze nincs a komoly anyagi gondokkal küzdő kerületi szervezetnek, ahol a munkahelyi dohányzóhely-kijelölési szabályok ellenőrzésén túl soktucatnyi hatósági feladattal bajlódnak. Például dologi kiadásokra – géplap, ceruza, toll, levélboríték stb. – havonta húszezer forintjuk van.
Az eredeti, még 2002. október 3-án végzett vizsgálat megállapította, hogy a dohányzóhelyek kifejezetten a nem dohányosok megalázásával járó módon lettek kijelölve a tárcánál. Például a két főbejáratnál a belépők három-négy kényelmes ülőalkalmatosságon foglalhattak helyet, amíg az általuk keresett személy lejött értük. Csakhogy a székeket kivétel nélkül a kijelölt dohányzóhelyeken helyezték el, így a nem dohányzók választhattak: vagy távolabb ácsorognak, vagy eltűrik, hogy a dohányosok a képükbe fújják a füstöt. A tárca nem volt fukar, a dohányosok idilli körülmények között hódolhattak itt káros szenvedélyüknek. Óvatos becslés szerint hat-hét millió forintért vettek dohányzószékeket és -asztalokat, amiket szinte kivétel nélkül a liftek tőszomszédságában helyeztek el. Így a nem dohányzók vagy gyalogoltak a lépcsőn, vagy eltűrték, hogy a kényelmesen pöfékelő dohányosok a képükbe fújják a füstöt.
Egészségvédő körökben persze aligha csodálkoztak ezen a külügyi gyakorlaton, hiszen a tárca vezetőjét, Kovács Lászlót az egyik legnagyobb dohányipari lobbistaként tartják számon. Az ő nevéhez fűződik például, hogy az uniós csatlakozási tárgyalásokon Magyarország „kiharcolta” a haladékot a cigaretta jövedéki adója minimális szintjének átvételére. Az sem riasztotta vissza e cél elérésében, hogy tudatosan hamis érvekkel győzködje uniós partnereit, a csempészés rémével riogatva őket. Kovács számos felszólítás ellenére nem hajlandó nyilatkozni arról, elfogadott-e az MSZP kampánypénzt a dohányipartól a választásokon. Főhetett tehát szegény Mátyás doktornő feje, mit is kezdjen a Külügyminisztériummal. Mindenesetre jegyzőkönyvezte a vizsgálat eredményeit, s ezt a dokumentumot a tárca illetékese még október végén szemrebbenés nélkül aláírta, gyakorlatilag elismerve a húszrendbeli szabálysértést. Ilyen sima ügye talán nem is volt a II. kerületi ÁNTSZ-nek, ezért bírságéretté vált a helyzet.
A munkahelyi dohányzással kapcsolatos bírságolásra sajátságos gyakorlatot alakított ki az ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézete, amely felettes hatósága a huszonhárom kerületi ÁNTSZ-nek. Tasáry Ilona fővárosi tiszti főorvos ugyanis korábban úgy döntött, nem bíbelődik a törvényi rendelkezések tanulmányozásával, az egyszerűség kedvéért kizárólag a dohányzóhely-kijelöléssel kapcsolatos szabályok betartásáért felelős személyt szabad csak bírságolni. Erre a célra külön formanyomtatványt is készítettek Minta egészségvédelmi bírsághoz (Dohányzással összefüggő törvénysértés esetén) címmel. Ennek megfelelően Kiss Éva, a II. kerületi ÁNTSZ tiszti főorvosa alig másfél hónapi mérlegelés után, december 10-én megbízta Mátyás Máriát, hogy tudakolja meg a Külügyminisztériumnál, ki a dohányzásért felelős személy. A tárca illetékese, precízen betartva a tizenöt napos válaszadási kötelezettségét, december 27-én bejelentette: „A Külügyminisztérium gazdálkodási főosztályán, a főosztályvezető közvetlen irányítása alá tartozik a tűz- és munkavédelmi referens, az ő munkaköri leírásában van rögzítve a nem dohányzók védelméről alkotott 1999. évi XLII. törvény előírásainak betartatása. Az ezt a munkakört korábban betöltő munkatárs tartós külszolgálati munkakörbe történő áthelyezése okán az elmúlt napokban bíztuk meg Fejér Gyula munkatársunkat a tűz- és munkavédelmi referensi munkakör betöltésével.”
Mikor a Füstirtók Egyesületének elnökeként érdeklődtem, hol tart a Külügyminisztérium bírságolási ügye, Kiss Éva örömmel mondta, hogy „jó híre van”, éppen most írják a százezer forintos egészségvédelmi bírságról szóló határozatot Fejér Gyulának. Nem éppen erre a megoldásra számítottam, ezért felhívtam a szerencsétlen munkavédelmi referenst, miért nem tartatta be a tárcánál a dohányzóhely-kijelölési szabályokat. Elmondta: félállásban dolgozik a gazdálkodási főosztályon, s csak november 15-én nevezték ki erre a posztra. Kiss Éva tehát tőlem értesült arról, hogy nem bírságolhatják meg Fejér Gyulát, mert az október 3-i ellenőrzéskor még nem ő volt a felelős személy.
Elmondtam azt is, hogy sikerült kiderítenem: korábban egy Kalló László nevű úr töltötte be ezt a posztot, de ő már szeptember 25-én kiutazott állomáshelyére. Bacskai József külügyminisztériumi főosztályvezető tehát szándékosan tévesztette meg az államigazgatási eljárást folytató ÁNTSZ-t, amikor Fejér Gyulát nevezte meg felelős személyként. Azért szándékosan, mert leplezni kívánta, hogy a Külügyminisztériumban csaknem két hónapig – szeptember 25. és november 15. között – egyáltalán nem volt tűz- és munkavédelmi referens, s ez egyéb jogszabályokat is sért.
A nem dohányzók védelméről szóló törvény kifejezetten tiltja, hogy az ÁNTSZ bérezésre vagy létszámfejlesztésre fordíthassa az egészségvédelmi bírságból befolyó pénzeket. Az amúgy is leterhelt apparátusnak tehát púp a hátán ez a feladat, ezért is szabotálják már több mint két éve annak tisztességes végrehajtását. Kiss Éva mindenesetre többször is átolvasta a törvényt – nem volt nehéz dolga, mindössze négy oldal –, de mindig ugyanarra az eredményre jutott. Ha nincs kijelölt felelős személy, akkor a munkáltatót, jelen esetben Kovács László külügyminisztert lehet bírságolni. December 28-án el is készült a határozat, amit a tiszti főorvos a szilveszter közelségére hivatkozva nem írt alá. Január másodikán kiderült, hogy továbbra sem kívánja aláírni a határozatot, „felsőbb utasításra” várt, amit Balatoni Mihálytól, a fővárosi ÁNTSZ helyettes tiszti főorvosától remélt. Ez persze kifejezetten jogsértő, mivel a kétszintű közigazgatási eljárási rend elvben kizárja az összebeszélést. A bejelentést tevő ugyanis a II. kerületi ÁNTSZ döntése ellen fellebbezést nyújthat be a fővárosi ÁNTSZ-hez, de ha „közös döntés” születik, úgy megszűnik az érdemi jogorvoslat egyetlen lehetősége.
Egy kis jogi aggály nem lehetett akadálya a kollektív munkának, így a II. kerületi és a fővárosi ÁNTSZ képviselői összedugták a fejüket, hogyan háríthatnák el Kovács László megbírságolását. A megoldáshoz a sors fintoraként egy, a Füstirtók Egyesületének elnökeként általam írt jogértelmezés adta a kulcsot. December végén ugyanis részletesen tájékoztattam az ÁNTSZ-t, hogy évek óta jogellenes gyakorlatot folytatnak, mivel a nem dohányzók védelméről alkotott törvény fő szabályként úgy rendelkezik, hogy a dohányzóhely-kijelölési vétséget elkövető jogi személyt kell megbírságolni, s csak emellett ad lehetőséget arra, hogy a felelős személyt is megbüntessék. Indítványoztam, hogy ne csak Kovács Lászlót, hanem a Külügyminisztériumot is bírságolják meg. Az ÁNTSZ Budapesten, de gyaníthatóan egész Magyarországon eddig még egyetlen jogi személyt – vállalatot, intézményt, költségvetési szervezetet – nem bírságolt meg, súlyosan megsértve a törvényi kötelezettségét. Most viszont feltehetőleg úgy ítélték meg, kisebb kockázatot vállalnak, ha a Külügyminisztériumot büntetik, mint ha Kovács Lászlónak személyesen kell a zsebébe nyúlnia. Ezért ismét átlépve a jog határát, megtiltották Kiss Évának, hogy aláírja a Kovács ellen már több mint egy hete elkészült határozatot, s arra utasították, hogy inkább a Külügyminisztériumot bírságolja meg.
Kiss Éva január 7-i dátummal írta alá a döntést. Ugyanazon a napon, amikor a Rózsakert Bevásárlóközpont elleni hasonló ügyben hozott elmarasztaló határozatot. Csakhogy az utóbbi esetben a régi gyakorlatnak megfelelően nem a központot működtető társaság, hanem a felelős személy kapott bírságot. Ebből pedig az következik, hogy az ÁNTSZ kifejezetten Kovács László érdekében tért el a gyakorlatától, a „mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek” elv alapján. De vajon miért rettegnek ennyire az ÁNTSZ-nél? A félelem okáról az ÁNTSZ egy magát megnevezni nem kívánó bennfentese mesélt. Elmondta, hogy nemcsak Kiss Éva, hanem február elejéig maga Ungvári György, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal vezetője is csak megbízott vezetőként tette a dolgát. Kiss Éva véglegesítése „éppen most van terítéken”. Így január elején kissé kockázatosnak tűnhetett nekik „megcibálni az oroszlán bajuszát”, azóta pedig jegelik az ügyet.
Volt félnivalója Tasáry Ilonának, a fővárosi tiszti főorvosnak is. Januárban lépett életbe ugyanis egy jogszabály, amely a megyei tiszti főorvosok kinevezési jogkörét elveszi az egészségügyi minisztertől, és ezt a jogosítványt az országos tiszti főorvosra ruházza át. Informátorunk szerint Tasáryék attól tarthattak, ha Ungvári véglegesítése előtt büntetik meg személy szerint Kovácsot, azt a pozícióját féltő országos tiszti főorvos igencsak rossz néven veszi. Azóta, hogy Ungvárit véglegesítették, ismét eltelt majdnem két hónap, a félelem azonban úgy látszik, továbbra is él az ÁNTSZ vezetőiben. Többszöri érdeklődésemre sem válaszoltak, és nem hajlandók Kovácsot megbírságolni.
Informálisan azt az értesítést kaptam, hogy összeült a fővárosi vezérkar, és alapos jogértelmezés után arra a következtetésre jutottak: a törvény csak lehetőséget teremt a felelős személy bírságolására, de erre nem kötelesek. Így tehát Kovács László a fővárosi ÁNTSZ gyakorlatában egyedülálló módon büntetlenül úszhatja meg a bizonyított – a Külügyminisztérium által sem megfellebbezett – törvénysértést.
A szerző újságíró
origo.hu
Elkészült Magyar Péter pszichiátriai szakvéleménye
