Kenderzsúp – egy tüntetés margójára

Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon törvény vagy más jogszabály, avagy a hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – áll a hatályos büntető törvénykönyvben.
Ha valaki azt mondja nekem egy évvel ezelőtt, hogy Jancsó Miklós, Konrád György és néhány prominens SZDSZ-es országgyűlési képviselő kormányellenes tüntetésen vesz részt a – szociálliberálisok hatalomra kerülése után nem sokkal megszavazott – enyhített szigorú drogtörvény ellen, bármiféle szer segítsége nélkül indiántáncot járok a Vörösmarty téren.
Az már csak hab volt a tortán, hogy a drogtörvény elleni tüntetést a hálózati múltú Salgó László országos rendőrfőkapitány irányítása alatt álló hatóság még törvénysértő módon jóvá is hagyta, sőt nagy erőkkel biztosította a demonstrációt.
Különös ez, ha figyelembe vesszük, hogy az iraki háború kitörése előtti béketüntetést a rendőrhatóság igyekezett adminisztratív eszközökkel akadályozni.
Rendőri intézkedéseket a kenderes tüntetésen is csak azokkal szemben foganatosítottak, akik harsány módon, az utcai közelharctól sem visszariadva a hatályos törvény védelmében léptek fel.
Mint azt már a híradásokból ismerjük, az anyák napjára szervezett demonstráció mögött a Kendermag Egyesület állt.
A tüntetés ellen számos szervezet tiltakozott, közöttük egy orvosokból álló szakmai társaság, a Magyarok Világszövetsége, a „történelmi” Szociáldemokrata Párt és néhány polgári kör.
A tünetést szervezők célja a figyelemfelhívás volt, ezt sikerült is elérniük annak ellenére, hogy a demonstráción a sípokkal felszerelkezett, hangos ellentüntetők, kiegészülve a paradicsom- és tojásdobáló radikálisokkal, belefojtották a szót a nagy ívű szónoklatra készülő íróba, Konrád Györgybe. Konrád beszéde azonban nem vált az enyészet martalékává, mert a közszolgálati televízióban Friderikusz Sándor biztosította neki a szólás szabadságát, és a Népszabadságban sem volt egyéb újság a kenderes tüntetés másnapján, mint Konrádnak a Vörösmarty téren el nem mondott beszéde.
Konrád a szabad és büntetlen cannabisfogyasztás megteremtése érdekében kívánt szólni. Pedig tudhatná, hogy a módosult tudatállapot is ugyanúgy lehet „az élet megrontója”, mint az ábrándozás. A Kendermag Egyesület nevében – még az esemény előtt – a Nap-keltében megszólaló fiatalember elmondta, hogy több éve folyik ellene büntetőper kábítószer-fogyasztása miatt. A Kendermag Egyesület egyik alapító tagja – aki korábban szintén büntetőeljárás alatt állt kábítószerügye miatt – a Magyar Távirati Irodát eszközül felhasználva támadta meg a kendermagosokat elítélő MDF-es országgyűlési képviselőket, kérve, hogy „fejezzék be olcsó, népszerűséghajhász támadásaikat” egyesülete ellen.
Szerinte a kendermagosok „szakmai érvek és tudományos kutatások figyelembevételével szeretnék visszaszorítani a kábítószer-fogyasztást Magyarországon”. Ezt pedig úgy akarják elérni, hogy kiharcolják a könnyű drogok közül a kenderszármazékok legális forgalmazását; vagyis a büntető jogszabály megváltoztatásával a korábban büntetőeljárás alá vont dílerek büntethetetlenségét akarják biztosítani.
Konrád György, ahogyan egy esszéírótól elvárható, ideológiát is kerített ahhoz, hogy megértsük, miért nem szabad kriminalizálni a füvezést. Konrád szerint: „Szabad társadalomban az állampolgár magánügye, hogy mit ír, mit olvas, milyen előadásokat hallgat, mit eszik, mit iszik, mit füstöl, ez mind csak őrá tartozik, és mindehhez az állami köztisztviselőknek semmi közük.” Világos álláspont. Csakhogy akkor milyen indokok alapján kell megtiltani a kemény drogok önpusztító használatát? Miért kell akarata ellenére visszahozni az életbe a szabad társadalomban öngyilkosságot elkövetőt? Az öngyilkosság lehet-e magánügy? Vagy: szabad társadalomban hogy merészel bárki a magzat élethez való jogáról értekezni? Tekinthető-e az állampolgár magánügyének például az, hogy a méhében megfogant életet világra hozza vagy elpusztítja?
A liberálisok szerint tekinthető. Mi ehhez képest a könnyű drog liberalizációjának kérdése vagy az, hogy megválaszthassuk-e gyermekünk nemét, ha van rá mód?
Ha egy nemzet szabad utat enged a genocídiumnak, annak, hogy megfosszák javaitól, hogy elvegyék a termőföldjét, ha egy társadalom eltűri, hogy polgárai máról holnapra éljenek, hogy jövőjüket kilátástalannak ítéljék, hogy háborítatlanul reklámozzák utcai demonstrációkon a meddő másságot, akkor törvényes lehetőséget ad a magzatirtásra, illetve a gyermek nemének megválasztására, a könnyű és előbb-utóbb a kemény drogok zavartalan fogyasztására.
Hiszen mi is a cél? Mi a kívánatos? Magyarország lakosságának hatmillióra csökkentése? Birka módra befelé forduló generációk kitenyésztése másodosztályú, termelő világmunkásokká, akik nem ütik az orrukat a világpolgárok dolgába?
Cinikusan vizsgálva a kérdést: ha az ember tényleg dönthet magzata életéről, miért ne dönthetne a saját nyomorult életéről? Ha már csak módosult tudatállapotban bírja elviselni a nyomást, ezt az elfuserált háborúkkal igazgatott világot, akkor legalább hadd szívjon mámort, látomásokat kiváltó füvet, ha attól jobban érzi magát?
Kérdés: van-e joga a társadalomnak, a nemzetnek ahhoz, hogy fennmaradását biztosítsa, hogy szembeszálljon azokkal a külső erőkkel, amelyek ezt nem nézik jó szemmel? Van-e joga ahhoz, hogy e küzdelem sikere érdekében polgárai lelki egészségének megőrzését törvényekkel is elősegítse?
Szerintem van. Nézzük meg ebből a szempontból, milyen veszélyeket rejt a kenderszármazékok fogyasztásának esetleges liberalizációja.
A bizonyos körök által tulajdonolt és irányított magyar média tudat- és erkölcsromboló hatásait már ismerjük. Úgy látszik, vannak olyan nemzetközi szervezetek, amelyek a könnyű drogok segítségével is szeretnék növelni befolyásukat.
A kender a legszélesebb körben elterjedt könynyű drog, amely a hasis alapanyagául is szolgál.
Tény, hogy a növény számos gyógyhatású anyagot is tartalmaz. Ismeretes, a drogériákban kapható jó néhány kábítószer-tartalmú gyógyszer, amelyet orvosi utasításra, orvosi felügyelet mellett szedhetnek a rászoruló betegek. A kenderszármazékok nem ilyenek. Számos szakvélemény támasztja alá azt is, hogy a kenderszármazékok rendszeres fogyasztóinak felénél – a könnyű drog dekriminalizációjáért küzdők állításával szemben – a legújabb kutatások szerint kialakul a függőség.
Konrádék egyik érve az, hogy a kendert fogyasztók bűne nem nagyobb, mint akik dohánynyal, alkohollal mérgezik magukat, hiszen ezek is kiválthatnak függőséget.
Dr. Kivovics Péter fogorvos egy szaklapban foglalta össze, amit a cannabis hatásairól tudni érdemes. Eszerint a cannabis pszichoaktív hatóanyagai a felelősek a „betépettségért”. A hatásmechanizmust eddig még nem sikerült leírni. Nagyon magas dózisok elfogyasztása egyes személyeknél koordinációs zavarokat, ataxiát és reszketést, továbbá mellkasi fájdalmakat, szédülést vagy ájulást eredményezhet. Ugyanakkor tény: a szakirodalom még nem dokumentált egyetlen cannabis okozta mérgezéses halálesetet sem. Kivovics doktor tanulmányában keleti beszámolókra hivatkozva közli: a cannabis (pontosabban a hasis) mértéktelen fogyasztása komoly légúti, emésztőrendszeri és pszichikai károsodásokhoz vezethet.
Hosszú távú alkalmazás esetén a tesztoszteron hormon szintje és a spermiumtermelés csökkenését, valamint az immunrendszer gyengülését figyelték meg.
Vagyis aki a kenderszármazékok fogyasztását reklámozza, az – ha szándékában állt, ha nem – a nemzet pusztulását vagy legalábbis a lelki leépülését akarja elősegíteni.
A fűvel élők mesterségesen előidézett boldogságot, jó kedélyt éreznek, a szertől szokatlan képzettársításokra lesznek képesek. Az aktív cselekvés nem jellemző rájuk, inkább csak szemlélődnek a világban. A magasabb dózist fogyasztók gyakran nem tudják magukat kifejezni a rövid távú emlékezet zavarai miatt. A mondat közepén elfelejtik, mit is akartak mondani.
Ha figyelembe vesszük, hogy a marihuána terjedése leginkább a kamaszkorú (középiskolás) ifjúságot veszélyezteti, könnyen beláthatjuk, hogy a szülők teljes joggal féltik gyermekeiket a kenderszivarkákat törvényi védelem alatt kínálgatni kívánó – egyébként érdekes és színes egyéniségű –, vadliberális felfogású diáktársak vagy a dílerek befolyásától.
A szakirodalom szerint a vadkender gyomnövényként úton-útfélen megtalálható hazánkban is. Konrád és Jancsó, valamint a tüntetésen – sajnálatos módon – megjelenő közéleti személyiségek a gyermekeikkel bátran sodorhatnak maguknak egy jointot, és szabadon letüdőzhetik, hiszen minden árokpartra garantáltan nem jut rendőr.
Felőlem szívhatják, de ne hangoztassák minden rendelkezésükre álló hullámhosszon azt a hazugságot, hogy nem árt! Mert árt.
A fűvel élők féktelen jókedvét minden átmenet nélkül elmélyült csend válthatja fel. Kevés olyan munkahely található, ahol – még ha a vezetők osztják is Konrádék liberális felfogását – szívesen alkalmaznák a szabadon betépett munkavállalókat. A szabad fűszívás jogát megszerző polgár könnyen elveszítheti állását, Konrádék cannabiskátyújába süllyedhet, és sorbaállhat majd az aszfaltkátyúkkal sem boldoguló Demszky szociális foglalkoztatójánál.
A cannabis a zavart lelkiállapotú egyénekben nemcsak boldogságot, de borzasztó élményeket is kiválthat. Félelem, szorongás, depresszió, ingerültség, rosszullét, fej- vagy hátfájás, szédülés, a figyelem tompulása, zavartság, letargia, gyengeség- vagy fáradtságérzet is lehet a következménye néhány letüdőzött slukknak. De felléphetnek tájékozódási zavarok, érzékcsalódások, paranoid téveszmék is. Úgyhogy a cannabis apostolának illenék felülvizsgálnia azt a véleményét is, hogy a közlekedésben részt vevő könnyű drogosok nem árthatnak másoknak.
Felléphet a kendertől akut pszichózis is, és még azt sem tudjuk pontosan, mi okozza ezeket a tüneteket.
De a prominens szabad demokraták szerint szabaddá kellene tenni forgalmazásukat, hiszen ott statisztáltak Konrádék műsorához. Akkor, amikor egy-egy ismert hatásmechanizmusú gyógyszer bevezetésére éveket kell várni – nagyon helyesen – a szigorú törvényi szabályok miatt.
Egyes feltételezések szerint a cannabis kihozhatja fogyasztóiból a már eleve bennük lappangó pszichózist; olyan hatása lehet, mintha gyufát dobnának egy lőporos hordóra – fejti ki plasztikusan Kivovics doktor. A füvet kipróbálók többsége zsákbamacskát játszik. A rászoktatott fiatalok előbb-utóbb frusztráltakká válnak, hajlamosak a visszahúzódásra, az életben való szemlélődő, paszszív részvételre.
No, kendermag helyett ezért kaptak paradicsomot meg tojást a szónokok a Vörösmarty téren.
Az árok partján ott van szabadon a kender, aki akarja, szívhatja bátran, ha magasabb frusztrációs szintre vágyik. De a gyerekeinknek nem kínálhatja büntetlenül!