Háromezerhétszáz forint/hó

Elkeseredetten tapasztalják a nyugdíjasok sorsuk fokozatos romlását. Döbbenten kérdezik: ez az út vezet Európába? Úgy véljük, hogy nyugdíjasaink a Balkán felé vezető útra kényszerülnek. A nyilatkozatok és a számháborúk csak tetézik a helyzet átláthatatlanságát.

A kormányzó pártok részéről visszhangszerűen halljuk: „Megvalósítjuk a jóléti rendszerváltozást, növeljük a nyugdíjak reálértékét.” Igaz, hogy a reálbérek 22 százalékkal nőttek, amint arról a kormány és az MSZP elnöke több alkalommal is nyilatkozott, de ennek a fordítottját is halljuk. A kormányfő augusztus 20-i beszédében már nem ígért életszínvonal-emelkedést, csak az eredmények megtartását. Az egyéb nyilatkozatok is (MSZP-frakcióvezető) azt tartalmazzák, hogy a nyugdíjasok helyzete 15-20 éven belül nem javul(hat).

Egyfelől mérséklődő ígéreteket és kilátástalanságot jelentő nyilatkozatokat hallunk, másfelől húsba vágó kormányintézkedések hosszú sorát érezzük. Az előző kormány pénzügyminisztere összességében legalább 3700 forintos többletkiadást jelez havonta és előre a következő évre. A nyilatkozatok súlyát a tények adják. A nyugdíjak reálértékét tekintve utalok arra, hogy a 2002. évben ennek mértéke 10,3 százalék volt, ebben az évben pedig a nyugdíjalapba nem beépülő egyheti juttatással együtt is csak 7,7 százalék lesz. A hamis Teller-levél kapcsán elhíresült napilap az idei 2,2 százalékos tervezett korrekció kapcsán megjegyzi, hogy „tavaly ez a korrekció kétszer is megtörtént, főleg a kereseteknek a számítottnál jóval dinamikusabb gyarapodása miatt, csaknem hat százalékkal növelve az ellátásokat”, csak azt felejti el, hogy ehhez a Medgyessy-kormánynak semmi köze nem volt.
A jelzett és novemberben várható 2,2 százalékos korrekció bázisadatai nem egyértelműek. Nem ismerjük a hivatalos úton megállapított nettó kereset mértékét, csak sejtjük, hogy 16,2 százalékos lehet. A már hivatkozott 22 százalékos bérnövekedésre a korrekciónak 5,1 százalékosnak kellene lennie. A nyugdíjasok elvárják nemcsak a korrekció összegének január 1-jéig visszamenőleges folyósítását, hanem annak kamatait is. A polgári kormány 2000-ben és 2001-ben a korrekció szerinti nyugdíjat az év elejétől esedékes kamatokkal együtt folyósította. Akkor miért várja el most a kormány, hogy mi, nyugdíjasok csak hitelezzünk neki, s hogy az adóssága után kamatot már ne fizessen? A bankárok vezette kormány igazán tudhatná: a pénz használatáért kamat jár.

Mindezek után lássuk a jelent és a kevés jóval kecsegtető jövőt.
A jóléti rendszerváltozás hangoztatása mellett ebben az évben csak július 1-jéig négyszer emelték a gyógyszerek árát, s ezt az ősszel várhatóan még egyszer megteszik. Kétszer emelte a kormány a villany árát, s nemhogy húsz év, de húsz hónap sem telt el a választási ígéretek óta, de májusban már a gáz árát is megemelte 12 százalékkal – és ezzel még nem is tudjuk lezárni a folyamatot. A már jelzett 7,7 százalékos összegből egy 40 ezer forintos nyugdíjból élő esetében 2280 forint épül be a nyugdíjalapba, 840 forintot pedig juttatásként kap. Ha ezt az összeget szembeállítjuk az előbbi kiadásokkal, akkor a nyugdíjak reálértéke erősen megkérdőjelezhető. Arra kérem nyugdíjastársaimat, vezessenek könyvelést, s látni fogják életkörülményeik fokozatos romlását.

Az MSZP augusztusi sajtótájékoztatója szerint január 1-jétől 5,5-6 százalékos nyugdíjemelés várható. Ellenben milyen kiadásokra számíthatunk a 2004. évben? Nemcsak a gyógyszerárak emelkednek, de e kiadásokat növeli az ötszázalékos áfakulcs bevezetése is. Növekvő teherként jelentkeznek a közüzemi díjak, a közlekedési tarifa, a gépkocsiadó emelése (20 százalékkal), de bevezetik a gépjárművek regisztrációs díjtételét is. Növekednek az élelmiszerárak, hiszen az európai uniós tagság fokozott áremeléseket hoz majd magával.

Legalább 3700 forintos havi többletkiadással kell számolni. Igaz, hogy a nyugdíjasok egyheti kiegészítő juttatást kapnak, de egyhavi nyugdíjat vesznek el tőlük. A kormánynak nincs gazdaságpolitikai koncepciója, így a nemzeti jövedelem nem növekedhet jelentősen. Korlátozott lesz a bérfejlesztés, és a nyugdíjak emelésének üteme is mérséklődik jövőre. Az ország eközben tovább adósodik, az újabb kölcsönök nagy része csak a tartozások kamatainak törlesztésére elég.

Ennyit a biztató jövőről és arról, hogy a nyugdíjasok csak vesztesei lehetnek az uniós csatlakozásnak. De a kormány nem törődik az Európa Tanács által kiadott azon irányelvekkel sem, amelyek szerint a nyugdíj- és ellátórendszernek képesnek kell lennie megfelelni a szociális céloknak, továbbá gondoskodnia kell a nyugdíjak pénzügyi fenntarthatóságáról. Végül: eleget kell tennie a változó gazdasági igényeknek. A kormányzó pártok döntései ezen irányelvek ellenében hatnak.

A Magyar Szocialista Párt vezette koalíció milliárdosokból és milliomosokból álló emberek testülete. Szociális érzékenysége ennek megfelelő: felfogása értelmében a nyugdíjasok lassú kihalásra ítéltettek. Nem valószínű ugyanis, hogy lesz még 15-20 évünk a további hitegetésekre, az állandó várakozásra.

A szerző a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
nyugdíjastagozatának elnöke