Aggályos, hátrányos, egyoldalú és indokolatlan

<i>A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége holnapi ülésén dönthet Ragáts Imre menesztéséről, miután az MTV Rt. elnöke nem mondott le tisztségéről. Mint a lapunk múlt szombati számában közölt dokumentumból kiderült, az MTV Rt. felügyelőbizottsága egyértelműen megállapította Ragáts Imre felelősségét a reklámidő-értékesítési szerződések ügyében. Czeglédi László, az MTV Közalapítvány kuratóriumának elnöke mindamellett korábban ügyvédi szakvéleményt is kért arról a három szerződésről, amelyek révén Ragáts Imre értékesítette a köztelevízió reklámidejét. A jogi elemzést, amelyet eddig csak a kuratóriumi elnökségi tagok olvashattak, a Lászay Ügyvédi Iroda készítette. A lapunkhoz eljutott munkapéldányból kiderül: a szóban forgó kontraktusok az ügyvédi iroda szerint is &#8222;kifejezetten hátrányosak&#8221; a közszolgálati televízióra nézve.</i>

&#8211;
2003. 11. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Dr. Czeglédi László kuratóriumi elnök úr részére
MTV Közalapítvány
1066 Budapest, Ó u. 14.

Tisztelt Elnök Úr!

A Magyar Televízió Rt. által a reklámidő értékesítésére megkötött, részemre átadott három darab szerződést áttanulmányozva jogi álláspontomról az alábbiakban tájékoztatom.
Álláspontom szerint a három szerződés alapvetően aggályos, és jelentős támadási felületet ad az MTV Rt. gazdálkodásával szemben.
1. A három szerződésből kettőn; a Starland Média Kft.-vel, valamint a Classic Media Online Bt.-vel kötött szerződésen eltérő cím szerepel a preambulumban, illetve az aláírás helyén lévő bélyegzőlenyomaton. Az eltérő székhelymegjelölés nem csupán a nem kellően gondos szerződés-előkészítésre enged következtetni, hanem jelentős mértékben megnehezíti a szerződő fél beazonosítását, és ebből kifolyólag a megfelelő igényérvényesítést. A bélyegzőlenyomatokon a bejegyzett fióktelepek címe, míg a preambulumban a székhely címe került feltüntetésre, azonban ezt csak a külön beszerzett cégkivonatok alapján lehet megállapítani.
A Starland Média Kft.-vel kötött szerződésen a preambulumban feltüntetett cím nem szerepel a cégjegyzékben sem székhelyként, sem fióktelepként.
2. A Starland Média Kft. álláspontom szerint nem volt jogosult a szerződés megkötésére, mert a cégnyilvántartásban bejegyzett tevékenységi körében nem szerepel a 7440.03 Hirdetés tevékenységi kör. A szerződésben meghatározott szolgáltatás bejegyzett tevékenységi kör nélkül nem gyakorolható, és az áfatv. 5. §-ához fűzött APEH-állásfoglalás alapján ilyen szolgáltatás után a Starland Média Kft. számla kibocsátására sem jogosult.
3. A három szerződés az alábbi kivételekkel a teljes reklámidőt lefedi:
a) hétfő és szerda 5.50 és 9.00 óra közötti időszak,
b) kedd, csütörtök, szombat, vasárnap 9.00 és 10.00 óra közötti időszak,
c) az m2 csatornán kedd, csütörtök, szombat, vasárnap 15.25 és 17.55 óra közötti időszak.
Az m2 csatornára vonatkozó kivétel nem értelmezhető pontosan, mert az „ezen napok” meghatározás éppúgy vonatkozhat a mondatban korábban szereplő „kedd, csütörtök, szombat, vasárnap” meghatározásra, mint a hétfőre és szerdára, vagy ezek összevonásával a hét minden napjára.
4. A három szerződés a teljes reklámidőt az alábbi módon fedi le.
a) Classic Media Online Bt.: hétfő 06.00–szerda 12.00 óra,
b) IMG Inter Media Group Kft.: szerda 12.01–péntek 18.00 óra,
c) Starland Média Kft.: péntek 18.01–hétfő 05.59 óra.
Álláspontom szerint nem életszerű, hogy a teljes reklámidő azonos arányú megbontásban három különböző gazdasági társaság – ebből két kft. és egy bt. – részére kerül értékesítésre azonos feltételekkel, azonos vételáron, szinte szó szerint megegyező szerződésekkel, azonos keltezéssel.
5. Mindhárom szerződés 2003. április 4-én jött létre, időbeli hatálya a 2003. augusztus 1. és 2003. december 31. napja közötti időszak, továbbá mindhárom szerződésben opciós jog került kikötésre további 4 évre, amely jogot az MTV Rt.-vel szerződő felek egyoldalúan jogosultak gyakorolni. Az opciós jog érvényesítése esetén mindhárom szerződés azonos feltételekkel, előre rögzített díj ellenében él tovább.
6. A szerződések tárgya – a fenti kivételekkel – a teljes reklámidő, valamint „az összes televíziós műsor szponzorálásának értékesítése”. Az értékesítésre előre meghatározott összegért; a 2003. évre 125 000 000 Ft plusz áfa, az opciós jog gyakorlása esetén a további évekre évenként 300 000 000 Ft plusz áfáért került sor. Ezen összegek értékarányosságának megállapítása további szakértői vizsgálatot igényel, de az egyértelműen megállapítható, hogy kifejezetten hátrányosak a szerződések, mert utólagos elszámolás, vagy részesedés kikötése nélkül került sor az értékesítésre úgy, hogy a reklámidő és az esetleges jövőbeni szponzorálás értéke előre (2004–2007. évekre) nem állapítható meg.
Indokolatlanul nagy összegű bánatpénz (a vételár 50 százaléka) került kikötésre a szerződésekben arra az esetre, ha az MTV egyoldalúan visszautasítja a vételi jog alapján kötendő új szerződések megkötését a szerződő felekkel.
További indokolatlanul egyoldalú pénzügyi rendelkezéseket tartalmaznak a szerződések, amikor rögzítik, hogy „amennyiben az MTV jogosulatlanul utasítja vissza, illetve szünteti meg a reklám-, illetve szponzorálási film sugárzását, közzétételét, akkor az ezzel okozott kárért felelősséggel tartozik, amely alapján a vonatkozó kampány megrendelési összegének kétszeresét köteles megfizetni a társaságnak”.
7. Indokolatlan és egyoldalú jogokat biztosítanak a szerződések az MTV Rt.-vel szerződő feleknek, amikor rögzítik, hogy
a) „Az MTV köteles a makrosugárzási terv tervezetét legkésőbb az aktuális sugárzási hét előtt három hónappal írásban megküldeni a társaság részére”;
b) „a társaság a sugározni tervezett televíziós műsorok kezdési időpontjaira, hosszára és megszakításaira írásban javaslatot tehet”;
c) „az MTV köteles az (…) AGB Hungary People Meter szoftver adatbázisát a nézettség méréséhez a társaság rendelkezésére bocsátani”, továbbá „az MTV vállalja, hogy a társaság által javasolt nézettségmérő rendszerre fizet elő…”;
d) a társaság a szerződésből származó jogait „bármikor egy harmadik félre engedményezheti”.
8. Egyik szerződés sem tartalmazza a közszolgálati műsor-szolgáltatási szabályzat, az üzletszabályzat, a reklámozásról szóló elnöki utasítás vonatkozó rendelkezéseit, és még hivatkozás sem történik ezekre a szabályokra. Ilyen jellegű kikötés hiányában ezek a szabályok nem irányadók a szerződő felekre, vagyis az MTV Rt. saját belső szabályzatainak számos rendelkezését csak olyan módon alkalmazhatja, hogy a szerződő felek az alkalmazás nyomán kártérítési igényt érvényesíthetnek vele szemben.


Következtetések:

1. Vitatható, hogy a három szerződés ellentétes-e az 1996. évi I. tv. (médiatv.) 66. § (2) bek. db) pontjában foglaltakkal, mert a hivatkozott pont alapján „háromszázmillió forintnál nagyobb értékű szerződésekhez a kuratórium elnökségének előzetes jóváhagyása szükséges”, azonban nem egyértelmű, hogy a szerződések értékébe beletartozik-e az opciós jog gyakorlása esetén fizetendő díj. Az opció gyakorlására vonatkozó nyilatkozat esetleges megtételekor új szerződést kell kötni, azonban nem mondható ki egyértelműen, hogy a jóváhagyás az új szerződéshez, vagy már az opciós kikötéséhez is szükséges.
Álláspontom szerint védhető az, hogy az opció kikötésével olyan szerződéskötési kötelezettséget vállalt az MTV, amely önmagában igényli a jóváhagyást a hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján.
2. A három szerződés egyértelműen ellentétes az 1996. évi I. tv. (médiatv.) 66. § (2) bek. dc) pontjában foglaltakkal, mert a hivatkozott pont alapján a kuratórium elnökségének engedélye szükséges „százmillió forint feletti vagyoni értékű jog elidegenítéséhez”.
3. A három szerződés ellentétes az 1996. évi I. tv. (médiatv.) 12. § (1) bek.-ében foglaltakkal, mert az MTV Rt.-vel szerződő feleknek érdeke fűződik a reklámok közzétételéhez, ugyanakkor „a sugározni tervezett televíziós műsorok kezdési időpontjaira, hosszára és megszakításaira írásban javaslatot tehetnek” (szerződés IV. A. 1. pontja), vagyis más műsorszámok tartalmára a médiatv. által tiltott szerkesztői befolyást gyakorolhatnak.
4. A Gazdasági Versenyhivatal mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy a három szerződés ellentétes-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. § (1) bek.-ében foglalt szabályokkal. A hivatkozott rendelkezés kimondja, hogy „tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezeteknek a döntése (…), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki”. A hivatkozott szakasz (2) bekezdése rögzíti, hogy „ez a tilalom vonatkozik különösen: c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására; d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.