Szerda este felszállt a fehér füst Székesfehérváron: újra van megyei elnöke az MSZP-nek. A történelemformáló választásra azért volt szükség, mert az előző elnök lemondott, lévén „túl sok a titulusa”.
Szálljunk magunkba egy pillanatra, és képzeljük el azt a szocialistát, aki eljut az önkorlátozás eme fázisába. Hány, mandulával töltött angolna utáni, álmatlan éjszakának kellett eltelnie ahhoz, hogy rádöbbenjen: az igazgatósági és fb-tagságok dzsungelében, a baráti-rokoni részvénytársaságok tulajdonlásában, a központi bizottságok ülései és az egyéb igen fontos megbízások mellett túl sok az a nyamvadt megyei elnökség. Miután megdöbbentük az emberi nagyság eme fázisán, fordítsuk figyelmünket újra a székesfehérvári elnökválasztásra.
A megyei jelölőbizottság készített egy összefoglalót az elnökjelöltek meghallgatásáról. Ábécérendben hét jelölt neve merült fel, aztán a befutott információk alapján hárman maradtak. Az elsőként meghallgatott Iván János fő gondolata, hogy „az a gazdasági erő, amit Fejér megye képvisel az országos összteljesítményt nézve, azzal sajnos ma politikailag nincs összhangban” (megfejtéseket a redakcióba várjuk – a szerk.).
A nagy reményű politikus szerint e megyében vannak fehér foltok, ahova nem jutnak el a politikai információk, így ha nem hoznak létre sejteket, akkor nagy gondjaik lesznek 2006-ban. Az országgyűlési képviselői csoport munkája koalíciós válság felé sodorta a megyei önkormányzatot, de nem az a probléma, hogy más valósult meg, mint amit ígértek, hanem az, hogy nem lett előre egyeztetve. „A civil szervezetekkel jó kapcsolat kell – például az augusztus huszadikai ünnepséget velük kell megszerveztetni úgy, hogy nyilván nem szoci zászlókkal vonul fel (a nép – a szerk.), de azt lehet tudni, hogy a háttérben mi állunk.” Az ellenzék kívülről bomlaszt, de ha magukhoz tudják édesgetni a sajtót, akkor nem lesz probléma.
Másodikként Horváth Andrást hallgatták meg. Ő fontosnak tartja a werberi csapatjátékot a fiatalokkal. Szerinte idén van a tagtoborzás éve, utána jön az EU-esztendő, majd a kihívás időszaka következik, hogy 2006 a győzelem éve lehessen. Minden választókörzeti pártirodába főállású dolgozót képzel számítógéppel és kommunikációs eszközökkel. Vérfrissítésre van szükség a pártban, „mert sajnos a párttagjaink kezdenek idősödni”. A kormány politikája ellen éhségsztrájkoló Fejér megyei polgármesterekről kifejti: ezt a kérdést úgy kell megoldani, hogy „egyetlen elvtársunknak az erkölcsét ne vonjuk kétségbe”.
Az utolsó jelölt, Ecsődi László már harmadik ciklusát tölti a parlamentben. Szerinte a párt ma úgy működik, hogy „én súgok valakinek valamit valakiről, és ezek terjednek a háttérben”. Ennél is rosszabb, ha ezeket a nagypolitikai pályán lévő ellenfeleikkel beszélik meg. Úgy véli, a megyében a Fidesz harcol ellenük, ők meg lapítanak. „Ma már ott tartunk, hogy szoci polgármesterek a fideszes polgármesterekkel együtt akarnak éhségsztrájkolni a kormány ellen” – tehát nem jó a politikai munka. „Elvtársak, vannak nagyon jó döntések, csak nem hajtja végre senki” – summázta. Az EU-s kapcsolatok még várhatnak, először itthon kell rendet tenni. Az érdekérvényesítéshez „káderlistákat” kell készíteni, mert „nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy nincs olyan ember, akit egy megüresedett helyre a mieink közül be tudnánk juttatni”.
Ritka élmény lehet őszinte szocialisták között gyűlésezni. A választást végül Horváth András nyerte meg, a voksolók vörös cetlin szavaztak.
origo.hu
Elütöttek egy nőt Szegeden, súlyos állapotban van
