A történések kronológiája
Ragáts Imre elnök úr személyes meghallgatásokon elmondta, hogy tárgyalásokat kezdett 2003. elején külső vállalkozásokkal az MTV Rt. reklámidejének értékesítése céljából, annak ellenére, hogy Fehér Zsuzsa, az MTV KA ellenőrző testületének elnök asszonya 2003. február 24-i levelében felhívta az ügyvezető alelnök úr figyelmét, hogy a kuratóriumi interregnum idejében ne kezdeményezzen olyan szerződések megkötését, amelyekhez előzetes elnökségi hozzájárulás szükséges. A tárgyalások eredményeképpen 2003. április 4-én Ragáts Imre ügyvezető alelnök a Magyar Televízió Rt. képviseletében reklámidő-értékesítési szerződést kötött az IMG Inter Media Group Kft.-vel, a Starland Media Kft.-vel, valamint a Classic Media Online Bt.-vel.
Az fb vizsgálata szerint a szerződésekhez ellenjegyzési ív nem készült, azokat kizárólag az igazgatási és jogi osztály vezetője szignálta. A szerződések sem az igazgatási és jogi osztályon, sem az elnöki titkárságon nem kerültek iktatásra, illetve nem kerültek lajstromozásra az MTV Rt. szerződés-nyilvántartási rendszerében.
Vizsgálataink szerint a szerződésekből kizárólag az elnöknél, és június 1-jét követően a kereskedelmi igazgatónál volt példány. A szerződések hivatalos nyilvántartásba, lajstromozásba vételével az MTV KA elnökségének vizsgálatot elrendelő határozata után 2003. október 31-én került sor, a számítástechnikai rendszer meghibásodása folytán kizárólag kézi úton, az elektronikus nyilvántartó rendszerben a vizsgálat lezárásáig a szerződéseket nem találtuk.
Az elnök úrtól kapott dokumentáció részeként megkaptuk a 2003. április 22-én kelt szerződés módosítást kezdeményező leveleket, valamint a módosítást elfogadó válaszok hitelesített másolatait, április 28., 30. és május 5-i érkeztetéssel. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az április 22-i keltezésű (ekkor Ragáts Imre úr az MTV ügyvezető alelnöke) szerződésmódosítást kezdeményező IMG Kft.-nek szóló levelében „Magyar Televízió Elnök 1.” feliratú pecsétlenyomat van. Az fb a vizsgálat során az anyaggazdálkodási raktár szigorú elszámolású pecsétkiadási nyilvántartását ellenőrizve megállapította, hogy a szóban forgó pecsétnyomót az elnöki titkárság Ragáts Imre május 27-i megválasztását követően rendelte, majd május 30-án a titkárság munkatársa vette át a raktárból.
Vizsgálatunk lefolytatása közben november 4-én Ragáts Imre elnök úr átadta a három szerződés visszamenőleges hatályú felbontásáról szóló megállapodást.
Az írásos dokumentumok és a személyes meghallgatások, valamint a helyszíni vizsgálatok alapján az fb jogi szakértői közreműködéssel kialakította álláspontját a felelősséggel és az esetleges károkozással kapcsolatosan.
A személyi felelősség kérdései
A szerződést megkötő Ragáts Imre elnök (szerződéskötés idején ügyvezető alelnök) felelőssége mellett a 17/2000. sz. elnöki utasítás alapján az ellenjegyzők együttes felelősséggel tartoznak, így az azt ellenjegyző jogi és igazgatási főosztályvezető felelőssége is megállapítható.
1. Ragáts Imre úr felelőssége
1.1 Munkajogi felelősség – a szerződéskötések időpontjában Ragáts Imre munkajogi viszonyban volt az MTV Rt.-vel, így ez a felelősségforma vizsgálható, abból következtetések vonhatók le, azonban a munkaviszonyban időközbeni megszűnése miatt nem szankcionálható.
1.2 Polgári jogi felelősség – ez részben kötődik a munkajogi felelősséghez, mivel vezető állású munkavállaló teljes polgári jogi felelősséggel tartozik, így esetleges károkozás esetén vele szemben teljes kártérítési igény érvényesíthető 3 évig.
Az elnökké történt megválasztása után a Ptk. megbízási szerződést szabályozó rendelkezései az irányadóak.
2. Dr. Jasztrabszki Tamás vezető jogtanácsos úr esetében a munkajogi felelősség kerül előtérbe, mivel ő munkajogi jogviszonyban áll az MTV Rt.-vel.
3. Vidus Ildikó kereskedelmi igazgató asszony esetében is a munkajogi felelősség kerül előtérbe, mivel ő is munkajogi jogviszonyban áll az MTV Rt.-vel.
A felelősséget megalapozó megállapítások
1. A szerződéskötések még Ragáts Imre úr munkaviszonyának fennállása idején történtek. Az alelnöki munkaszerződés meghatározza, hogy ha „a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amely munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítható, hogy az elnök – még ügyvezető alelnökként jogosulatlanul kötötte meg a vizsgált szerződéseket, mivel a szerződések értéke egyenként is meghaladta a 300 millió forintos értékhatárt. Ezt a megállapítást az alapozza meg, hogy a szerződések olyan opciós jogot adnak az MTV Rt.-vel szerződő partnereknek, amelyek egyoldalú nyilatkozattal további évekre megkapják az értékesítés jogát, így az MTV Rt. által kötött szerződés nagyságrendje már többszöröse a médiatörvényben meghatározottaknak, ugyanis a szerződésekben az előbbiek miatt az MTV egyszerre és több évre teljes öszszegre vállal kötelezettséget.
Az MTV Rt. 18/2000. sz. elnöki utasítása a kötelezettségvállalás, az érvényesítés, az utalványozások és a teljesítésigazolás rendjéről I. fejezete megállapítja, hogy a jogosulatlan kötelezettségvállalás munkaviszonyból fakadó kötelezettség lényege megszegésének minősül, és ugyanezt tartalmazza az alelnöki munkaszerződés is (amely ezt ráadásul rendkívüli felmondási oknak is minősíti).
A kötelezettségvállalás egyértelműen jogosulatlan, mivel jogszabályokba és az MTV Rt. belső szabályzataiba, valamint utasításaiba ütközik.
(…)
Megjegyezzük, hogy időközben megállapítást nyert, hogy Ragáts Imre elnök úr nem írta alá még megbízási szerződését, így megnehezíti az előbbiekkel kapcsolatos megállapítások egyértelműen történő értékelését.
A felügyelőbizottság megállapítja, hogy a vizsgált három szerződéssel kapcsolatban 2003. április 4-től 2003. november 3-ig terjedő időszakban a szerződésből eredendően közvetlen kimutatható anyagi kár a Magyar Televízió Rt.-t nem érte, ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a szerződésekkel kapcsolatban közvetett anyagi kár, illetve nem vagyoni kár a jövőben érheti a Magyar Televízió Rt.-t, melynek mértékét azonban meghatározni a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem tudjuk.
A szerződésekkel kapcsolatos konkrét megállapítások
(…) A 2001–2002. évi tulajdonosi határozatok ellenére versenyeztetés nélkül, a szerződésekben szavatossági kellékkel vállalt szakmai és egyéb feltételekkel – a rendelkezésre bocsátott referenciaanyagok alapján, valamint nyilvános cégbejegyzési iratok alapján – nem, illetve nem kellő teljesítőképességgel rendelkező társaságokkal kötött szerződést a Magyar Televízió Rt.
Külön kiemelendő, hogy a Starland Media Kft. tevékenységi körében nem szerepel a hirdetési tevékenység, ezért megítélésünk szerint ez a társaság nem volt jogosult a szerződés megkötésére.
Kifogásoljuk azt, hogy az MTV Rt. elnöke nem vonta be egyetlen munkatársát, egyetlen szervezeti egység vezetőjét sem a szerződések előkészítésébe. Így az igazgatási és jogi osztályt, és a kereskedelmi igazgatóságot sem.
Az fb nem fogadja el Ragáts Imre elnök úr többször kifejtett azon álláspontját, hogy a szerződést átmeneti időszakra szánta, míg az MTV Rt. kereskedelmi igazgatóságát átszervezi, mert a szerződések eredetileg 2003. augusztus 1-jei életbelépés után többszöri opciós jog egyoldalú érvényesítésével 2007. december 31-ig lettek megkötve. Azon indokát sem tudjuk maradéktalanul elfogadni, hogy tartalékmegoldásnak szánta arra az eshetőségre, ha sikertelen lenne a kereskedelmi igazgatóság átszervezése, mert a szerződésekben „menekülési utak” jelentős anyagi hátrány elszenvedése nélkül nem lettek beépítve. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy Ragáts Imre elnök úr az MTV KA elnöksége 2003. április 10-i határozatát követően (amely szerint 50 millió forint értéket meghaladó bármilyen tárgyú szerződés megkötéséhez az elnökség előzetes jóváhagyása szükséges) az MTV Rt. anyagi kockázatát csökkentette azzal a megoldással, hogy a szerződő társaságokkal írásban megállapodott arról, hogy a 4-4 éves opciós jogok érvényesítésénél tudomásul veszi az előbbiekben említett elnökségi határozatot. Elmondása szerint további tárgyalások is voltak, amelyekről írásos dokumentumokat nem tudott bemutatni. A szerződések legközelebb Vidus Ildikó kereskedelmi igazgató kinevezését követően kerültek elő, mikor is Ragáts Imre elnök úr a kereskedelmi igazgató aszszonynak konkrét utasítások nélkül adta át azokat.
Vidus Ildikó tájékoztatása szerint Ragáts Imre elnök úr „nem élő szerződésként” adta át neki a megállapodásokat.
Az fb nem tudja elfogadni ezen álláspontot, ugyanis Vidus Ildikó annak a kereskedelmi igazgatóságnak a vezetője, amelyik létét ez a szerződés szinte teljes egészében „veszélyezteti”, hiszen amennyiben a reklámidő-értékesítés külső cégek hatáskörébe kerül, úgy a kereskedelmi igazgatóság nagy része szükségtelenné válik. Furcsálljuk azt is, hogy Vidus Ildikó érvényben lévő szerződések kapcsán nem tett hivatalos (írásbeli) lépéseket az ügyben, hogy tisztázza azokat a szükséges lépéseket, amelyeket neki vagy a vezetése alatt álló szervezeti egységeknek meg kell vagy kellene tennie.
Az FB a vizsgálati időszakban telefonon megkeresett öt reklámügynökséget, és azt a kérdést tette fel, hogy az MTV Rt. megkötötte-e velük a 2003. évi reklámidő-értékesítési keretszerződéseket, illetve hogy véleményük szerint az MTV Rt. reklámkereskedelmi magatartása a szokásos piaci normáknak megfelel-e.
Valamennyi ügynökség vezető munkatársa kijelentette, hogy a 2003. évi keretszerződések annak ellenére nem kerültek aláírásra az MTV Rt. által, hogy február, március óta szövegük kidolgozásra került, és részükről aláírva eljuttatták az MTV Rt.-nek. Négy ügynökség kifogásolta, hogy az utóbbi időben nem sikerült jó üzleti viszonyt kialakítani az MTV kereskedelmi igazgatóságával, annak ellenére sem, hogy szóban, illetve volt, aki írásban is ezt kezdeményezte, illetve jelezték, hogy a tervekhez képest nagyobb megrendeléseket szeretnének érvényesíteni.
Vidus Ildikó kereskedelmi igazgató asszony ezzel kapcsolatos reagálását, amely a mellékletben megtalálható, nem tudjuk elfogadni, már csak azért sem, mert a Tóth Ferenchez, a pénzügyi főosztály munkatársához írt 2003. szeptember 12-i e-mailében a 2004. évi pénzforgalmi bevételi tervét éppen 900 millió forintra teszi, amely azonos a külső társaságokkal megkötni tervezett szerződések összegével, és amely lényegesen alacsonyabb, mint a 2003. évi 1– 10 hónapos bevételi tényszám. Az igazgató asszony egy másik, Tóth Ferenchez írt feljegyzésében a 2004. évi üzleti terv kapcsán a következőket írta: „Mivel a reklámpiac átalakulóban van és a kereskedelmi televíziók, az MTV tárgyalási pozíciói meggyengültek, ezért (…)” Vidus Ildikó az fb november 5-i meghallgatásán ezzel szöges ellentétben nyilatkozott, mely szerint az MTV Rt. piaci pozíciói az utóbbi időben folyamatosan erősödtek, és nem képes a megrendeléseket kellő mennyiségben kielégíteni, és 2004-ben árat kíván emelni.
A szerződések választott konstrukciója, mely szerint a hét napjait három részre osztja szét három egymástól független társaság között, technológiailag lehetetlenné, üzletileg életszerűtlenné teszi a szerződés megvalósítását. Itt hívjuk fel a figyelmet a szerződések VII/2. pontjára, mely szabad kezet ad a társaságoknak a szerződés átruházására, engedményezésére harmadik fél számára, amely lehetőséggel élve kiküszöbölhetővé válhatnak azok az akadályok, amelyek három szerződő fél esetén fennállnak, ugyanakkor fennáll annak a veszélye is, hogy az MTV Rt. számára nem kívánatos partner kezébe kerülhettek volna az értékesítési lehetőségek.
A szerződések az MTV Rt. számára súlyosan hátrányos, a szerződő társaságok számára pedig egyoldalú előnyöket kötnek ki, így nem felelnek meg az arányos kötelezettségvállalás követelményeinek, mivel hiányoznak azok a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, amelyek az MTV Rt. javára szolgálnának. Megemlíthető többek között az egyoldalúan érvényesíthető opciós jog, az aránytalanul magas bánatpénz, az alacsony díj. Az utóbbi indoklásaként megemlíthető, hogy a kereskedelmi igazgatóság kimutatása szerint 2002-ben 950 millió forint, 2003-ban szeptemberig 1075 millió forint pénzforgalmat maga után vonó bevétel keletkezett, melyet azonban a bónuszt csökkentő tényezőként kell figyelembe venni.
Ezen túlmenően az opciós szerződések nem tartalmaznak éves díjemelési lehetőséget, holott az infláción túlmenően a reklámbevételek az általános gazdasági helyzetnek és a lakosság növekvő fogyasztásának figyelembevételével emelkedhetnek.
Figyelemre méltónak tartjuk az Országgyűlés számára 2003 áprilisában elküldött konszolidációs tervet, melyben reklámbevételként 2003. évre 4 milliárd, 2004-re 4,5 milliárd, 2005-re 6 milliárd forintos árbevétel került feltüntetésre, holott ennek a tervnek a megírásakor és leadásakor még a teljes szerződés az opciós jogok fenntartásával együtt érvényben volt.
(…)
A szerződések nem tartalmaznak garanciát a szerződött bevételekre. Nem biztosították a bevételeknek a teljesítésekhez igazodó beszedését és a késedelmes teljesítések szankcionálását.
origo.hu
Kedves pályázók, akik jelentkeztetek a TISZA Párt álláshirdetésére: csúnyán elbántak veletek, úgy tűnik!
