Már megint át vagyunk verve. Már megint megpróbálnak bedumálni nekünk valamit, amiről pontosan tudják, hogy nem igaz, de azt hiszik, hogy mi nem tudjuk. Hát tudjuk. Utánaszámoltunk.
Az árfolyamnyereség-adóról van szó, magyarán arról, hogy vajon a részvények vásárlói a részvények árfolyamának növekedése révén szerzett jövedelemből adózzanak-e, vagy se. Mint köztudott, a polgári kormány idején ez a jövedelem éppúgy adóköteles volt, mint a többi. És mint szintén köztudott, a baloldali kormány egyik első intézkedésével eltörölte ezt az adónemet. A munkával szerzett jövedelem adózik, a spekulációval szerzett jövedelem nem.
A polgári oldal újra és újra felveti, hogy az adót állítsák vissza, a törvény előtt legyenek egyenlőek a jövedelmek is. A szociálisan érzékeny kormány szegénységpárti miniszterelnöke azonban keményen ellenáll ennek a javaslatnak. És itt jön az átverés. Hűséges sajtójával megtámogatva azzal érvel ugyanis, hogy valójában a sok millió kisbefektetőt védi, azoknak a kis pénzeit óvja az újabb adózástól. Hogy kik ezek a kisbefektetők? Hát tudtán kívül szinte mindenki! Hiszen a nyugdíjpénztárak mind részvényeket vásárolnak, abba fektetik a pénzünket, tehát a nyugdíjpénztárak tagságától vonná el a jövedelmet, aki az árfolyamnyereséget megadóztatná. Nyolcmillió pénztártagról esik szó, jószerével az egész országról – hát ennyi embertől akarna pénzt elvonni a jobboldal?
Először is tisztázzuk, hogy a nyolcmilliónak a fele sem igaz. A tavalyi év végén az önkéntes nyugdíjpénztáraknak együttesen 1 127 804 tagjuk volt, a magán-nyugdíjpénztáraknak 2 208 507, és ha ehhez hozzávesszük az első kettőhöz képest csekély létszámú és tőkeerejű egészség- és biztosítópénztárakat is, akkor sem jön ki még három és fél millió sem. Ez persze éppen eléggé sok ember, de azért négy és fél millió fő ide vagy oda mégsem mindegy. Ennél izgalmasabb a részvények ügye. Színigaz, hogy a nyugdíjpénztárak zöme részvényekbe is fekteti a vagyonát, csakhogy azok hányada átlagosan nem több tíz százaléknál, a többi majdnem teljes egészében állampapír. A követhető számítás kedvéért tekintsük a befektetett vagyont ezer forintnak – ebből tehát száz forint fekszik részvényekben. Mondjuk azt, hogy a részvények árfolyama szépen emelkedik, eléri a tíz százalékot, az árfolyamnyereség tehát éppen tíz forint. Ennek lehetne az adója például húsz százalék, az két forint adó. A teljes tőkére vetítve 0,2 százalék. Ennyit vesztenének a nyugdíjpénztári tagok.
Persze, pénz az is. Csakhogy, mint említettük, a nyugdíjpénztári vagyon kereken kilencven százaléka állampapírokban áll. Az ember azt hinné, hogy ez aztán biztos pénz, biztos kamat, itt nem lehet nagyot kaszálni, de bukni sem. Ám aki ezt hiszi, téved. A múlt év végi gazdasági káosz következtében a magyar állampapírpiac mély válságot élt át, aminek következtében a nyugdíjpénztárak többsége az év végével nem hogy infláció feletti nyereséget, hanem egyenesen negatív hozamot volt kénytelen elkönyvelni. Kedves nyugdíjpénztári tagok, tessenek figyelmesen elolvasni a hamarosan érkező egyenlegértesítőket! És örüljön, aki arról kap hírt, hogy pénztárának legalább a nulla kamatot sikerült elérnie, és a pénzéből nem vonták le a rá eső veszteséget.
Normális gazdasági körülmények között egy nyugdíjpénztárnak infláció feletti hozamot, a jelen körülmények között legalább nyolc százalékot kellene teljesítenie. Ez ment füstbe a kormány katasztrofális gazdaságpolitikája következtében. És ez az a szám, amelyet a fent levezetett árfolyamnyereség-adóhoz viszonyítani célszerű. A nyolcat a két tizedhez. Medgyessy Péter kormánya meghagyta nekünk az utóbbit, és elbokázta az előbbit. Ennyit a kisbefektetők védelméről.
A félreértések elkerülésére szögezzük le: a tőzsde a modern piacgazdaság nélkülözhetetlen intézménye, a szabad pénzt eljuttatja oda, ahol az hasznosul. Erről az egész mechanizmusról lehet és szükséges értelmes vitákat folytatni, ideértve azt is, hogy mikor milyen gazdasági eszközökkel lehet serkenteni vagy éppen visszafogni a tőzsdére áramló pénz mennyiségét.
Egyet azonban értelmes ember nem tehet: álságos „néppárti” érvekkel megpróbálni átverni az ellenfelet és a gyanútlan lakosságot. Mert a dolog előbb vagy utóbb, de kiderül. És akkor egykönnyen útilapu kerül annak a talpára, aki efféle átverésekre alapozza politikai jövőjét.
A szerző a Nyugdíjpénztárak Országos Szövetségének
volt elnöke
origo.hu
Orbán Balázs: Ez a háború nem a mi háborúnk - videó
