Bonifert Donát cikke megmagyarázza: azért kellett Surányi György jegybankelnöknek Medgyessy pénzügyminiszter segítségével és az Országgyűlés közreműködésével a semmiből óriási adósságot csinálni, hogy a költségvetés annak kamataiból finanszírozza a Magyar Nemzeti Bank évről évre megújuló súlyos veszteségét. Azt is megmagyarázza, miért veszteséges az MNB – talán az egyetlenként a világ 186 nemzeti bankja közül: mert nem nettó hitelezője a kereskedelmi bankoknak, hanem nettó adósa. Olyan magas kamatot fizetett nekik, hogy ezek a gazdaság finanszírozása helyett a Nemzeti Bankban helyezték letétbe a lakosság és a vállalatok náluk elhelyezett pénzeit. Ezen belül – s ezt már én teszem hozzá – olyan magas kamatot fizetett a bankok nála elhelyezett devizabetéteiért, hogy a bankoknak kifizetődő volt kölcsönt felvenni külföldi bankoktól, s az így szerzett devizát letétbe helyezni a Nemzeti Bankban. A bankoknak kifizetett és a tőlük befolyó kamat közötti különbség az állandósult veszteség fő oka.
Az éves veszteségeket megkapjuk, ha az átminősített adósság költségvetésből fizetett kamataiból levonjuk az MNB által a költségvetésbe befizetett osztalékot. A veszteség 1997-ben volt a legnagyobb: 294 milliárd forint, mai forintértékben 479 milliárd. (Hja, a bank bécsi fiókintézetének csődje pénzbe került!) A veszteség évről évre csökkent, s 2003-ban már valószínűleg csak 40-50 milliárd forint volt. 1997 és 2003 között hét év alatt azonban körülbelül 1285 milliárdra rúgott – 2003-as vásárlóértékű forintban. Ebből a magyar adófizetők 777 milliárd (2003-as vásárlóértékű) forinttal növelték a kereskedelmi bankok hasznát és ezzel a (nagyrészt külföldi) tulajdonosok osztalékát.
Ha a magyar adófizetőknek nem kellett volna támogatniuk az MNB rossz gazdálkodását, akkor az 1285 milliárdnyi támogatásból megépülhetett volna 2000 kilométernyi autópálya, 50 000 lakás fiatal házasoknak, rendbe lehetett volna hozni valamennyi kórházat, és ma nem lenne egyetlen hajléktalan sem Magyarországon.
Végül: az átminősített adósságból kevés nettó törlesztés történt, hisz a költségvetés az MNB-nek járó törlesztést csaknem teljesen külföldi kölcsönökből finanszírozza. Így az adósságátminősítésből származó költségvetési adósság hozzávetőlegesen még mindig 2200 milliárd forint. Ennek éves kamata körülbelül 140 milliárd. Vagyis a költségvetés még beláthatatlan ideig fog évente nagyságrendileg annyi kamatot fizetni az átminősített adósság után, mint amennyit az egészségbiztosítás vagy a kultúra támogatására évente fizet. És ez a kamat 2008 után már teljes egészében a külföldi bankok hasznát fogja növelni anélkül, hogy a kölcsönvett eurómilliárdokból egyetlen forint is befolyt volna a magyar gazdaságba.
Egyszer majd tanítani fogják: így kell egy ország pénzügyeit tönkretenni.
origo.hu
Meghalt Jelenits István
