Szól a rádió – nem is akárhogyan

Az Országgyűlés jóvoltából négy évig láttam el a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnöki tisztségét, igyekezve hozzájárulni ahhoz, hogy az immáron hetvennyolc esztendős közszolgálati intézmény a 2003 szeptemberében megkapott Magyar Örökség Díjhoz méltó módon lássa el feladatait a III. évezredben is. A Magyar Rádió ma Magyarország azon kevés intézményei közé tartozik, amelyek kimagaslóan teljesítik közszolgálati feladataikat, és ezzel együtt jó gazda módjára sáfárkodnak az adófizetők pénzével. A közrádió az egyre szűkülő rádiós piacon, az egyre növekvő számú versenytárs mellett is őrzi vezető pozícióját. Gazdálkodása kiegyensúlyozott, megkezdődött szervezeti és technikai korszerűsítése, megjelent mint internetes tartalomszolgáltató, sikerült megmenteni archívumát, szoros együttműködést alakított ki a BBC-vel, és nem utolsósorban napi 120 órás műsorfolyama – független intézmények felmérései szerint is – a legkiegyensúlyozottabb hírszolgáltatást nyújtja.

Médiapiaci körkép
Míg a millenniumi év elején nagyságrendileg száz helyi, regionális és országos rádióadó működött az országban, addig 2004 februárjára – az ORTT adatbázisa szerint – lényegében megduplázódott a csatornák száma. Így évről évre egyre kiélezettebb verseny folyik a hallgatókért és a reklámozókért. Ennek ellenére a közrádiónak több olyan műsora is van, elsősorban politikai magazin- és hírműsorai, amelyek nem csupán fölveszik a versenyt a kereskedelmi adókkal, hanem őrzik piacvezető pozíciójukat. A déli Krónika nemegyszer az egymillió fős hallgatottságot is túllépi, amely egy televíziós csatorna műsorának is dicséretére válna.
Forradalmi változásnak számít a Kossuth rádió életében, hogy – évtizedes hátrányát leküzdve – Budapesten és környékén 2002. december 1-jétől a nyugati URH-sávon, a 107,8 MHz-en is elérhető. Ez a tény önmagában természetesen nem jelenti a hallgatók számának azonnali emelkedését, de a minőségi változás mindenképpen hozzájárulhat ahhoz, hogy a Kossuth megtartsa, sőt növelje hallgatói bázisát. A CCIR URH-frekvencián elkezdett fővárosi sugárzást a tavalyi évben újabb vidéki frekvenciák követték, és hamarosan az ország teljes területén európai hangminőségben hallható a műsorfolyam, immáron a nap 24 órájában.
Túlzás nélkül állíthatom, hogy a kuratórium számára az elmúlt négy év egyik legfontosabb feladata a Magyar Rádióban kialakult vezetési válság feloldása, valamint a részvénytársaság elnökének megválasztása volt. Hajdu István elnöki mandátuma 2000. augusztus 1-jén lejárt, s a testület úgy határozott, hogy nem hosszabbítja meg megbízatását, hanem pályázatot ír ki az elnöki posztra. Ekkor természetesen még senki nem sejtette, hogy egymást követően négy pályázatot kell kiírni majd ahhoz, hogy ismét legyen elnöke a Magyar Rádiónak. Történt mindez annak ellenére, hogy az elnökség minden esetben a szakmailag legjobbnak és – ami hasonlóképpen fontos – reálisan a leginkább megvalósíthatónak tűnő pályázatot terjesztette a kuratórium elé. A sorozatos elnökválasztási kudarcok miatt kialakult vezetési válságot súlyosbította, hogy 2000 szeptemberében mindkét hivatalban lévő alelnök is távozott a közrádióból. Az intézmény vezetését így ügyvezetői minőségben 2001. augusztus 1-jéig a gazdasági igazgató látta el, aki ehhez a felelősségteljes munkához – a jogszabályok által előírt esetekben – természetesen a kuratórium és annak elnöksége közreműködését is igénybe vette. A rendkívül hatékony és partneri együttműködésnek is köszönhető, hogy a közszolgálati intézményben folyó szakmai munka minőségén nem látszott meg a legitim első számú vezető hiánya.
A 2001. május 18-i határidőig összesen tizennégyen pályáztak az elnöki posztra. A pályázati anyagok tanulmányozása után a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége úgy döntött, Kondor Katalin anyagát terjeszti a kuratórium elé, amely azt titkos szavazással, nagy többséggel támogatta. A csaknem egyéves interregnum ezzel véget ért, ismét legitim elnöke volt a közszolgálati rádiónak.

A közszolgálati és műsor-szolgáltatási szabályzat érvényesülésének évenkénti ellenőrzéséhez első alkalommal 2000-ben a kuratórium külső, objektív segítséget is kapott, egy általa megrendelt tanulmány formájában. A KÓD piackutató intézet által végzett vizsgálat a Kossuth adó hat hír- és politikai magazinműsorát vette górcső alá. A tanulmány készítői megállapították, hogy az ORTT havonta közzétett mérései egyoldalú képet festenek az elektronikus médiumok hírszolgáltatásáról, hiszen figyelmen kívül hagyják a vizsgált műsorok által közvetített tényeket, a kommunikátorok pártosságát-pártatlanságát, vagy a szereplők, illetve a megjelenő vélemények sokszínűségét. A tanulmány szerint az oly gyakran támadott Krónika tárgyilagosságára jellemző, hogy műsorelemeinek 95 százaléka megfelel az objektív, kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek. A felmérés készítői az anyagok mindössze 5 százalékában találtak minősítő kifejezéseket. A műsorok – állítják a kutatók – láthatóan tudatosan ügyelnek az újságírói véleményformálás megjelenésének korlátozására. Érdemes megjegyezni, hogy 2003 szeptemberétől az említett médiakutató cég ismét vizsgálja a Krónika és a Jó reggelt, Európa! hírblokkokat, ami havi több mint háromezer műsoregységet jelent. A legfontosabb megállapítások megerősítik, hogy a médiatörvény tájékoztatáspolitikai alapelvei maradéktalanul teljesülnek a közszolgálati hírműsorokban. A politikailag azonosítható vélemények eloszlása megfelel a francia CA modell itthon is sokak által elfogadott arányainak: azaz a megjelent álláspontok kétharmada a kormánykoalícióhoz, harmada pedig az ellenzékhez köthető.
Lényeges eleme a tájékoztatási gyakorlatnak, hogy a Magyar Rádió hírműsorai minden fontos társadalmi kérdésben közel a normának megfelelő teret adnak a politikai ellenzék és a civil szereplők álláspontjainak – azaz szakítanak azzal a hazai gyakorlatban jellemző hibával, hogy az ellenzék megjelenését a szűk belpolitikai kérdések körébe korlátoznák.
A közrádió hírszolgáltatását bővítő lépéseket is tett az elmúlt években: a korábbiaknál szorosabbra fűzte a kapcsolatot a közszolgálatiság etalonjának számító brit BBC-vel. A két közszolgálati csatorna megállapodott arról, hogy a BBC világszolgálata Londonból ad külpolitikai híröszszefoglalót, ezzel szélesítve a Magyar Rádió műsorkínálatát.
A rádió kiegyensúlyozott gazdálkodásának köszönhetően nem mindennapi közszolgálati feladatra vállalkozhatott 2003-ban, a folyamatosan anyagi gondokkal küzdő Rádió C megsegítésére. A két intézmény megállapodásának megfelelően a Magyar Rádió napi egyórányi, jórészt romák által készített, romáknak szóló műsort vásárol, melyet főként vidéken sugároz. A szerződés nemcsak a Magyar Rádió kisebbségi műsorainak bővítésére alkalmas, hanem arra is, hogy megakadályozza a romák társadalmi integrációja szempontjából mindeddig egyedülálló műsorszóró, a Rádió C anyagi ellehetetlenülését.

Rádiózás a digitális korban
A közszolgálati Magyar Rádió egyszerre hír- és tartalomszolgáltató, kultúrateremtő, nemzeti arculatépítő és értékmegőrző műhely. A magyar közszolgálati rádiózás azonban szükségszerű megújulás előtt áll: a globalizálódó társadalmi és információs viszonyok között rugalmasan, hatékonyan és gyorsan kell reagálnia a körülötte zajló eseményekre. A Magyar Rádiónak a kuratórium által 2002 tavaszán elfogadott középtávú stratégiája is olyan reformokat tartalmaz, amelyek a hatékonyabb működés érdekében alapvető szerkezeti és szervezeti struktúraváltást sürgetnek. A testület által elfogadott reformstratégia végrehajtása megkezdődött, annak folytatása és a megvalósulás felügyelete a most újjáalakuló kuratórium feladata lesz. Az intézmény működése során továbbra is költségtudatos gazdálkodásnak kell érvényesülnie. Ez jelenti a még sok tekintetben ma is szocialista nagyvállalati jegyeket magán viselő üzemben a belső tartalékok feltérképezését és mozgósítását, a pazarlás megszüntetését. A Magyar Rádió működését úgy kell átalakítani, hogy a szervezet folyamatos teljesítmény- és hatékonyságnövelésre legyen képes.
Az elmúlt négy év egyik leglátványosabb eredménye, hogy a Magyar Rádió megjelent az internetes piacon mint tartalomszolgáltató. A www.radio.hu – független tartalomszolgáltatók szerint is – az utóbbi évek egyik legszínvonalasabb, magyar nyelven megjelenő oldala a világhálón. A jövőben a folyamatos informatikai fejlesztés révén el kell érni, hogy a www.radio.hu olyan szerepet töltsön be az internetes világban, mint a Magyar Rádió három adója a rádiós piacon: egyszerre váljon a magyar kultúra hagyományőrzőjévé és európai értelemben modernné.
Több alkalommal is foglalkozott a kuratórium a Magyar Rádió archívumának helyzetével. Kiderült, évtizedeken át senki sem vette számba a dokumentumokat, hanganyagokat, megismételhetetlen felvételeket töröltek vagy mulasztottak el eleve rögzíteni – felbecsülhetetlen károkat okozva a Magyar Rádiónak és a magyar kultúrának. 2001-re sikerült elérni, hogy először a Magyar Rádió történetében elkészült a hangarchívumban őrzött felvételek teljes leltára és vagyonértékelése. A hanganyagok digitalizációja a közrádió egyik legfontosabb feladata a jövőben, hiszen a csaknem 800 ezer adathordozón tárolt hanganyag a magyar kulturális örökség része.
Ahhoz, hogy a Magyar Rádió megfeleljen a harmadik évezred kihívásainak, modern, a hatékony és gazdaságos működést lehetővé tevő telephelyre kell költöznie. Ennek érdekében a kuratórium elnöksége 2003 decemberében felhatalmazta a Magyar Rádió Rt. vezetését, hogy közbeszerzési eljárást készítsen elő és hirdessen meg a közrádió új telephelyének kialakítására.

Hagyaték
A közszolgálati rádiózás olyan etikai, erkölcsi alapelvek vállalását jelenti, amelyek segítségével biztosítható a hiteles, pártatlan, sokoldalú és gyors tájékoztatás. A hitelességet tekintve a Magyar Rádiónak jelenleg nincs versenytársa a hazai rádiózásban. Ez részben olyan magatartási normák vállalásának köszönhető, amely az önös érdekekkel vagy érdekrendszerekkel szemben is a köz érdekeinek képviseletére kötelez. Mindez a műsorfolyam megvalósításában részt vevők személyes ízlésén és egyéni értékrendjén való felülemelkedés képességét is jelenti. A közszolgálati Magyar Rádió működését nem befolyásolhatják sem a demokratikusan egymást váltó politikai kurzusok, sem a gazdálkodási kényszerűség. Ennek az alapelvnek a biztosítása a mindenkori kuratórium és a mindenkori elnökség közös feladata.

A szerző a Magyar Rádió Közalapítvány leköszönt elnöke