Amiről szívesen hallgat a hatalom

A 2002-es választások óta félévente emlékeztetünk a szabadságjogok és emberi jogok sérelmével járó történésekre. Olyan eseteket szerepeltetünk, melyek már nyilvánosságra kerültek. Jelentésünket az ENSZ-közgyűlés által 1948. december 10-én elfogadott Emberi jogok egyetemes nyilatkozatában foglaltak mentén állítottuk össze.

I. személy integritásának tiszteletben tartása
1. Megalázó rendőri bánásmód
A „könnyű” drogok legalizálása érdekében tüntetést rendeztek a Kossuth téren. A helyszínen ellendemonstrálók is megjelentek, köztük egy édesanya a három kiskorú gyermekével. Bement a lefoglalt területre, semminemű rendzavarást nem követett el, ám a drogrendezvény szervezőjének kívánságára a rendőrök a gyermekei szeme láttára erőszakkal kivonszolták a bekerített területről, s berakták egy rendőrautóba, megsértve ezzel mozgásszabadságát, korlátozva szólásszabadságát, megalázó bánásmódot alkalmazva.
2. Kegyeletsértő bánásmód
Az egyik budapesti kórház patológiáján az elhunytak holttesteit – helyszűke miatt – egymásra fektetve, letakaratlanul tartották. Az elégtelen ellátás kialakulása összefügg a csepeli kórház bezárásával.
3. A személyi biztonsághoz fűződő jog
a) Bizonytalanság a nemzeti jelkép sérelme esetén
Az uniós csatlakozás fékevesztett buzgalmában egyes határállomásokon a hivatalos magyar címert elfedve helyezték el az EU jelképét, amit utóbb korrigáltak.

b) Kormánypárti indítvány a vörös csillag érdekében
Az egyik miniszter is aláírta azt a nyilatkozatot, mely szerint a vörös csillag használatának büntetendőségét meg kell szüntetni. Jogállamban szokatlan, hogy kormánytag nyíltan szerepet vállal abban, hogy egy (Alkotmánybíróság által is helybenhagyott tényállású) bűncselekmény kerüljön ki a törvényből.

c) Hungarista tüntetés engedélyezése
2004 februárjában a Hősök terén tartottak megemlékezést a Vér és Becsület Kulturális Egyesület tagjai. A hungarista mozgalomhoz való kötődését közismerten vállaló szervezet gyűlését a nagyobbik ellenzéki párt figyelmeztetése ellenére a hatóságok engedélyezték, holott bíróság előtt polgári eljárás van folyamatban, amelyet a Nemzetbiztonsági Hivatal kezdeményezésére az ügyészség indított a szervezet feloszlatására.
4. Magyarellenesség
A Vajdaságban fellángolt a magyarellenesség. Temetők meggyalázása, magyarellenes falfirkák megjelenése, az Újvidéki Színház téglával bevert ablakai, magyar fiatalok megverése: mind figyelmeztető jelek.
5. Önkényes beavatkozás a magánszférába
a) Lehallgatókészülék a polgármester irodájában
Kisbér fideszes polgármestere irodájában lehallgató-készüléket talált. A polgármester ellen a város gazdálkodásával kapcsolatban korábban eljárást kezdeményezett a terület kormánypárti országgyűlési képviselője, aki azt megelőzően a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke volt. E képviselő az ügy kipattanása után személyesen felkereste az eljáró rendőrhatóságot.

b) Adatbázis magánkézben
A vám- és pénzügyőrség váminformatikai rendszerének egyik legrészletesebb dokumentációját, a forráskódot – szerződés alapján – egy külső szolgáltató őrzi. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint ez elfogadhatatlan kockázatot és teljes kiszolgáltatottságot jelent.

c) Betegek személyes adatainak védelme
Sérülhet a betegek személyes adatainak védelme, ha törvényerőre emelkedik a kormány egészségügyi reformmal kapcsolatos elképzelése. Eszerint profitorientált vállalkozások irányítanák az emberek egészségügyi ellátását, s minden betegdokumentációhoz, zárójelentéshez, gyógyszerlistához hozzáférnének.

II. A szabadságjogok tiszteletben tartása
1. Sajtószabadság
a) Közszolgálati műsor politikai befolyásolása
A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának a szocialisták által delegált elnöke egy lapinterjúban kilátásba helyezte, hogy konkrét műsorokat elhangzásuk előtt be fog kérni. A rádió elnökének megkerülésével adatokat kért a közrádió hivatali apparátusáról, s élő adásba is betelefonált. Beavatkozásaival több ízben megsértette a médiatörvény betűjét és szellemét.

b) Polgárok félretájékoztatása
A Népszava ügynökmúlttal vádolta meg a Magyar Rádió elnökét, s erre nézve különféle adatokat közölt. A bíróság jogerősen megállapította, hogy a napilap valószínűsítésre is alkalmatlan adatok közzétételével vonta kétségbe a Magyar Rádió elnökének hitelét. Ennek ellensúlyozásaként a bíróság a napilapot jogerősen helyreigazításra kötelezte.

c) A kormány egyoldalú sajtókapcsolata
A Pénzügyminisztérium gyakorlatában ismétlődő jelenség, hogy a kormányzati döntések hátteréről szóló tájékoztató megbeszélésekre az országos napilapok közül csak az ellenzéki Magyar Nemzetet nem hívják meg. E gyakorlattal a hatalom a tájékoztatás szabadságát politikai célból korlátozza. Az ellenzéki sajtó kormányzati diszkriminációja sérti a tájékoztatás szabadságát, ennek révén a polgárok tájékozódáshoz való jogát.

d) Kormánypárt egyoldalú sajtókapcsolata
A Hír TV forgatócsoportjának a szocialista szervezők megtiltották, hogy felvételeket készítsen a volt miniszterelnök, jelenlegi kampányfőnök lakossági fórumán. A rendezvény nyilvános volt, amelyet a sajtóban és más módon is meghirdettek. A vezető kormánypárt diszkriminatív eljárása súlyosan megsértette az állampolgároknak a médián keresztül megvalósítható tájékozódási jogát, a sajtó szabadságát.
2. Javaslat a gyülekezési jog korlátozására
2004 áprilisának elején az egyik megyeszékhelyen a kormánypárti többségű önkormányzat elfogadta azt a javaslatot, amely megtiltaná a politikai rendezvényeket templomok közelében. A javaslattevő szerint megengedhetetlen, hogy a legnagyobb ellenzéki párt elnöke ilyen helyen tarthatott több ezer ember előtt nagygyűlést. A javaslat megvalósítása a gyülekezés alkotmányos jogának korlátozásával jár.
3. Gondolat-, lelkiismeret-, vallásszabadság
a) Vallásos érzület sértő kijelentések a médiában
Egyik kereskedelmi rádió műsorában elhangoztak: „Tehát akárhogy, hát húzzuk, vesszük vagy magyarázzuk, Krisztus egy fattyú.” „Kiirtanám az összes keresztényt.” Az esetek alkalmasak voltak gyűlöletkeltésre és mások vallási vagy hitbéli meggyőződésének megsértésére. Az adónak 2003-ban az ORTT közpénzből 5,6 millió forintos támogatást szavazott meg.

b) Vallási érzületet sértő kijelentések politikustól
Miniszteri kijelentés szerint „Lehet, hogy valaki azt gondolja, ez Mária országa, de ahogy látom, Mária a kezét mindenképpen levette róla, és csak mi vagyunk itt, mi tudjuk formálni.” A nagyobbik kormánypárt európai parlamenti képviselőjelöltje tett nyilatkozata szerint: „A Vatikán Brüsszel hivatalain, plenáris és bizottsági ülésein keresztül Prodistul és Strasbourgostul egész Európát le akarja nyúlni és be akarja kebelezni. Méghozzá elképesztő gyorsasággal és agresszivitással.”

c) Szekták térnyerése
A Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyve szerint már a kilencvenes évek elejétől érkeztek bejelentések olyan vallási alapon álló szervezetekről, amelyek működésük során szabadságjogokat és etikai normákat sértő módszerek segítségével próbálnak bekerülni a fontosabb állami intézményekbe. Az évkönyv rámutat arra, hogy egy ilyen vallási mozgalom „felépítése totalitárius, anyagilag és mentálisan kizsákmányolja tagjait, vallási jellegén túlmutatva multinacionális vállalkozásként működik”. Kihasználja a liberális egyházügyi törvényt, jogsértő módon vezet nyilvántartást beszervezett tagjairól, illetve a velük kapcsolatba került személyekről.

d) Állami beavatkozás egyházi autonómiába
Az egyik egyházi fenntartású egyetem kizárta homoszexuális hallgatóját a lelkipásztorképzést folytató hittudományi karáról. A bíróság az egyetemet a hallgatói jogviszony helyreállítására kötelezte. 2004 márciusában a négy történelmi egyház közös beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz az esélyegyenlőségi törvény miatt. A 2003-ban elfogadott törvény sérti a vallásszabadságot, valamint alkotmányellenesen tiltja, hogy az egyházi intézmények világnézeti alapon működjenek, illetve a hit szempontjai szerint intézzék a felvételt és elbocsátást. Még a bírósági eljárás előtt a kormány két minisztere is fellépett az ügyben, figyelmen kívül hagyva az egyetemi autonómiát és nem tartva tiszteletben a folyamatban lévő bírósági eljárást.
III. A politikai jogok tiszteletben tartása
1. A választások tisztasága
a) Választási kampány bármi áron
A nagyobbik kormánypárt kampányfelkészítőjén a pártigazgató kijelentette: „Nem érdekelnek az etikai és választási kódexek, a végén majd megbeszéljük, mennyi a bírság.” Ez azt jelenti, hogy előre számol a választások tisztaságának megsértésével, annak „költségként való leírásával”. Mindez felfogásában és gyakorlatában is idegen a jog- és kultúrállamoktól.

b) Választási lehetőség semmi áron
Az amerikai magyarság nevében számos szervezet kérte a kormányt, hogy több szavazóhelyet jelöljön ki az uniós választásokra. A magyar külügyminiszter válaszában kifejtette, hogy a konzulátusok kijelölése kizárt, mivel azok nem tekinthetők diplomáciai képviseletnek. Az érvelés figyelmen kívül hagyja, hogy a választások demokráciában alapvető jelentőségűek.

c) Választások Romániában
A román választási törvény módosítása nyomán a parlamenti képviselet nélküli kisebbségi szervezeteknek az induláshoz bizonyítaniuk kell, hogy tagságuk az általuk képviselt kisebbség 15 százalékát teszi ki, valamint minden megyében legalább 300 tagot kell számlálniuk. Az új szabályok egyértelmű politikai diszkriminációt jelentenek a parlamenten kívüli pártok, így a Magyar Polgári Szövetség terhére.
2. Alkotmányos intézményekkel szembeni támadás
a) Független intézmények vezetőinek menesztése
A kormánytöbbség alkotmánysértésektől kísérve meghozta törvényét, és menesztette a PSZÁF elnökét, valamint helyettesét; menesztették az Energia Hivatal elnökét; menesztették a Központi Statisztikai Hivatal elnökét; átszervezés címén felmentették a hivatal két elnökhelyettesét; menesztették a Hírközlési Felügyelet elnökét, a Kincstári Vagyonigazgatóság vezérigazgatóját és helyettesét. A kormány tendenciózusan mozdítja el az országos főhatóságoknak azokat a törvényileg hatéves mandátumra szóló vezetőit, akik megbízatásukat az előző kormány idején kapták.

b) Alkotmánybíróságot bíráló kormányzati tisztviselő
Az Alkotmánybíróságnak a véleményszabadságot korlátozó törvényt megsemmisítő döntésének értékét kisebbíteni próbálta a jogalkotásért és az adott törvényért kizárólagosan felelős tárca egyik tisztviselője, mondván: a taláros testület döntése is csak egy vélemény a sok közül (mintegy „magánvélemény”). A nyilatkozat és nagyobbik kormánypárt reagálása („most már az Alkotmányt kell megváltoztatni”) jól jelzi a mai hatalom demokráciaellenességét.

c) Állami Számvevőszéket bíráló kormánypolitikus
Egy kormánypárti vezetésű kerületi önkormányzat gazdálkodását vizsgálva az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a kerületi vagyonkezelő cég nem gondos gazdaként járt el a közpénzek tekintetében. A független állami szerv álláspontját mind a vagyonkezelő, mind a kerület polgármestere részéről éles bírálat érte, ami jogállamban szokatlan és megengedhetetlen.

d) Országgyűlési biztost bíráló kormányzati tisztviselő
A kormány a mecseki Zengőre NATO-radarállomás építését határozta el. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa megállapította: nincs jogszerűen lehetőség arra, hogy elkezdődjön a radarállomás építése. Egy kormánytisztviselő „szakmailag súlyos tévedésnek” minősítette az országgyűlési biztos álláspontját.
4. Politikai jogok gyakorlása
Politikai plakát kihelyezésének megtagadása
Egy európai parlamenti választásra készült plakátot nem volt hajlandó a kereskedelmi cég kitenni, mondván: a többi politikai pártot egy-egy cigarettaszállal megjelenítő plakáton lévő szöveg („mindegy, melyiket szívod”) dohányzásra buzdít, és így tiltott gazdasági reklám. A Kendermag Egyesület bált rendezett „Együtt szívunk, együtt nevetünk” címmel. A rendezvény ellen a hatóságok nem emeltek kifogást, senki ellen nem léptek fel drogfogyasztás gyanújával.

Zaklatás véleménynyilvánítás miatt
a) Az egyik megyeszékhely városi televíziójának műsorában elhangzott beszélgetés során a polgári körök tagjait, a közterületen való politizálás apropóján a „csőcselék” kifejezéssel hozták összefüggésbe.
b) Miniszteri tanácsadó szervezi az úgynevezett „Vörös Csilla” Polgári Kör akcióit, amelynek célja a provokálás, a polgári körök lejáratása. Közismert provokáció, hogy egyesek alakoskodó néven valójában nem létező polgári kört regisztráltatnak.
c) A nagyobbik kormánypárt politikusa törvényességi vizsgálatot kezdeményezett az ügyészségen, mondván: a polgári körök működése veszélyezteti az ország demokratikus berendezkedését. A Legfőbb Ügyészség a kezdeményezést elutasította.

Ellenzéki pártiroda megrongálása
A legnagyobb ellenzéki párt Klauzál téri irodáján megtépték a nemzetiszín és a Fidesz-zászlót. A rendőrség az ügyet a közigazgatási hatósághoz tette át, mondván, hogy csupán szabálysértés történt.

IV. Tisztességes eljárás
1. Törvény előtti egyenlőség
a) Egyenlőtlenség a nemzetbiztonság előtt
Nincs válasz arra, a kormánnyal két év óta szoros kapcsolatban álló, tanácsadást végző külföldi állampolgárt miért nem vetik alá nemzetbiztonsági ellenőrzésnek. A kormányfő múltját vizsgáló úgynevezett Balogh-bizottság mellett szerepet kapott két külföldi állampolgárságú szakértő esetében a kormánypárt részéről ez kifejezett kívánalom volt, és megtörtént.

b) Egyenlőtlenség látszata a bíróság előtt
Folyamatban lévő büntetőperben a bíróság tanúként idézett két közismert politikust. Mikor a tanúk megjelentek, a bíró kihallgatásukat megelőzően a tárgyalótermen kívüli hivatali szobájában találkozott velük.
2. Ártatlanság vélelme
Egy hetilapban megjelent írása miatt a bíróság magánvádas eljárásban rágalmazásért nem jogerősen a hetilap főszerkesztőjét végrehajtandó, a hetilap munkatársát pedig felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte. Az igazságügy-miniszter kijelentette, „az nem lenne rossz, ha az újságírók leszoknának a hazudozásról”; s a közszolgálati televízió műsorában kifejtette: vannak olyan helyzetek, amikor lehet újságírókat börtönnel sújtani. Az ártatlanság vélelmének sérelmével jár, ha folyamatban lévő ügyhöz kapcsolódva a végrehajtó hatalom képviselője hangot ad álláspontjának.

V. A kiskorúak jogainak védelme
1. Médiaártalom
a) Az Országos Rádió és Televízió Testület 12 éves gyermekek és szüleik körében felmérést készített az úgynevezett „kibeszélőshow” fogadtatásáról. A felmérés szerint e műsorokat a szülők felháborítónak tartják az erőszak, a szex köré csoportosuló témák és a trágárság miatt.
b) A kereskedelmi tévékben megjelent a legdurvább családon belüli erőszak: az „Anyacsavar” című műsor. A valóságshow elemeinek a család legmélyebb személyi kapcsolatainak megingatásával történő egyesítése súlyosan sérti a műsorban szereplő és az azt figyelemmel kísérő gyermekek jogait, zavartalan fejlődéshez fűződő érdekét. A show kormányzati pályázaton több millió forint támogatást nyert el.
2. Homoszexuális klub iskolák közelében
Egy dunántúli városban működési engedélyt kapott a hatóságtól egy általános és középiskola közvetlen közelében kialakított homoszexuális klub. Az iskolaigazgató tiltakozása ellenére a hatóság a klub adott helyen történő megnyitása ellen nem lépett fel.

VI. szabad orvosválasztás

Az egészségügyi ellátás átalakításáról szóló törvénytervezet szerint létrehoznák az ellátásszervezőket, és ezek a társaságok jelölnék ki azokat a szakorvosokat, illetve kórházakat, amelyeket a háziorvos betegének ajánlhat. Amennyiben a beteg nem ezek közül választ, és más orvost, illetve intézményt veszi igénybe, akkor kezelésének tíz százalékát neki kellene kifizetnie. Az új rendszer korlátozná a szabad orvosválasztás jogát, ami az önrendelkezés jogából fakadó alkotmányos alapjog.

VII. A kormány hozzáállása az emberi jogok megsértésére vonatkozó állításokhoz

A kormány nem tartja szükségesnek, hogy a jelentéseinkben felsorolt esetekre reagáljon. Kivétel az „Anyacsavar” című műsor kapcsán az esélyegyenlőségért felelős miniszter megszólalása, aki a gyermekek jogainak sérelmét vetette fel. Magyarország jogállam, és mindannyiunk érdeke, hogy az maradjon.

(Rövidített változat; a teljes szöveg a www.mno.hu internetes portálon olvasható)