Az alkotmányosság reformokkal jobban biztosítható

Magyar Attila István
2005. 05. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Legfontosabb alapelv a demokratikus jogállamok életében az alkotmányosság. Az állam szervei tiszteletben kell hogy tartsák az alkotmányt. A törvények, rendeletek, határozatok, egyedi döntések az alaptörvénnyel összhangban kell hogy álljanak. A Magyar Köztársaság alaptörvénye felett őrködő Alkotmánybíróság 1990-es megalkotása óta a magyar alkotmányos jogrend legstabilabb oszlopának bizonyult. Az állampolgárok jogbiztonságát, a jog működésében való tudatát erősíti, ha az alkotmányellenes jogszabályok nem állják ki az idő próbáját. Az Országgyűlés és a kormány, sőt Magyarország mint európai uniós tagállam tekintélyét áshatja alá a sok alkotmányellenes jogszabály, ugyanakkor a jogalkotók presztízsét nem rombolja, ha azok maguk keresik meg az Alkotmánybíróságot egy jogszabály értelmezése végett. Az Alkotmánybíróság stabil, folyamatos működése nélkül nincs jogbiztonság, jogbiztonság nélkül nincs jogállam. Ezért aggályos az a helyzet, hogy a magyar parlament pártjai hónapok óta nem találnak konszenzusos jelöltet, s jelenleg a taláros testület működőképessége is veszélybe került.
Az Alkotmánybíróság 11 tagját a hatályos alkotmány rendelkezése alapján az Országgyűlés kilenc évre választja, az alkotmánybírák mandátuma további kilenc évre meghosszabbítható. Az alkotmánybírák 70. életévük betöltése után nem tölthetik be mandátumukat. Az Alkotmánybíróság folyamatos működése az alaptörvény szerint még rendkívüli állapot bevezetése esetén sem függeszthető fel. Az alkotmánybírák személyére az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot, akikről az igazságügyi bizottság véleményének meghallgatása után az Országgyűlés plenáris ülése dönt a jelen lévő képviselők kétharmados többségével. Az Alkotmánybíróság új tagját, az alkotmánybírósági törvény alapján, elődje megbízatási idejének lejárta előtt három hónappal kell megválasztani. Amennyiben az Országgyűlés az előterjesztett jelölteket nem választja meg, a jelölőbizottság még azon az ülésszakon, de legkésőbb tizenöt napon belül új javaslatot tesz. Az Alkotmánybíróság legfontosabb működési formája a teljes ülés, melyen általában országos fontosságú ügyekben a teljes 11 fős testület dönt. A teljes ülés működőképes, ha azon legalább nyolc alkotmánybíró jelen van.
2004 őszén három alkotmánybíró kilencéves mandátuma lejárt, így a testület jelenleg nyolctagú, így egyetlen alkotmánybíró betegsége is a testület működésének időleges megbénulását, az Alkotmánybíróság elé került ügyek menetének késedelmét vonná maga után. Idén ősszel a testület elnökének, Holló Andrásnak a megbízatása is lejár, tehát ha addig sem választanának új jelölteket a testület tartósan működésképtelenné válna. Az Alkotmánybíróság működésképtelenné válása alkotmányos válságot eredményezne, a demokratikus intézményrendszer stabilitása megrendülne. A mostani helyzet nem először állt elő, az elmúlt tizenöt évben többször elhúzódott az új alkotmánybírák megválasztása. Annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság működőképességét ne fenyegesse veszély, először rövid távon kell konszenzusra jutni a harmadik jelölt személyében, majd a hosszú távú működőképesség érdekében az alkotmánybírák választási rendjét kell módosítani.
Rövid távon a parlamenti pártoknak mielőbb konszenzusra kell jutniuk mindhárom megüresedett alkotmánybírói hely betöltése érdekében. A politikai gyakorlat az, hogy ha egyidejűleg két alkotmánybíró helye üresedik meg, egyik jelöltet a kormányoldal, másikat az ellenzék jelöli, míg ha három hely betöltését kell megoldani, a két oldal jelöltje mellett egy harmadik, konszenzusos jelöltben is meg kell egyezni. A három jelölt közül kettőnek a személyében hónapok óta konszenzus született, a kormányoldal jelöltje, Bragyova András alkotmányjogász és az ellenzéki jelölt, Kovács Péter nemzetközi jogász, egyetemi tanár megszavazásának nem lenne akadálya. A vita a harmadik személy ügyében akadt meg, február elején az MSZP, amely korábban a két, már konszenzusos jelölt megválasztását a harmadik jelölt megválasztásától tette függővé, elutasította Szili Katalin házelnök jelöltjének, a Fidesz-frakció által is támogatott Kemenes Istvánnak a megválasztását. A nagyobbik kormánypárt nevében Vastagh Pál, a Horn-kormány igazságügy-minisztere akkor azt javasolta, hogy egyelőre két jelöltről szavazzanak, majd ősszel újabb két jelölt megválasztása kerüljön napirendre. A Fidesz-frakció ragaszkodik a három jelölt egyidejű megválasztásához a testület működőképességének fenntartása érdekében. Semmi nem garantálja azonban, hogy az MSZP-frakció, tartva magát ígéretéhez, ősszel valóban beleegyezne két, konszenzusos jelölt egyidejű megválasztásába. Mindezek alapján fontos, hogy a pártok ne kettő, hanem három jelölt személyében egyezzenek meg. A harmadik jelölt személyében hiányzó politikai konszenzus áthidalható lenne azzal, hogy a köztársasági elnök, valamint az Alkotmánybíróság volt és jelenlegi tagjai, továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnöke véleményét kérnék ki a hiányzó konszenzusos jelölt személyéről. Az említett alkalmi testület megnevezne egy általuk a hiányzó alkotmánybírói székre szakmai múltja alapján méltónak talált személyt. Ebben az esetben a négytagú jelölőbizottságnak és a parlament plenáris ülésének erkölcsi, szakmai kötelessége lenne a harmadik jelölt és természetesen a két korábbi konszenzusos jelölt megszavazása. E körben kiemelném, hogy az alkotmány lehetővé teszi az alkotmánybírák második kilencéves ciklusra való újraválasztását. A korábbi alkotmánybírák között vannak olyanok, akik kilenc év múlva sem töltik be 70. életévüket, és kiváló szakmai felkészültségüket, pártatlanságukat bizonyították. Eddig egyetlen alkotmánybíró mandátumát sem hoszszabbították meg, most elérkezett az idő arra, hogy egy korábbi alkotmánybíró kapjon bizalmat harmadik, konszenzusos jelöltként.
Amennyiben a mostani megüresedett helyek kérdése megoldódik, elérkezett az idő arra, hogy az alkotmánybírák jelölésének szabályait átgondoljuk annak érdekében, hogy soha többé ne forduljon elő olyan helyzet, hogy egy vagy több alkotmánybírói szék üresen marad. 2005. április 25-én, hétfőn Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke tanácskozásra hívta össze az öt legfontosabb közjogi méltóságot. A megbeszélésen Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök, Holló András, valamint Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke felkérték Gyurcsány Ferencet, hogy a kormány kezdje meg az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását. A változtatás alapján az alkotmánybírákat továbbra is az Országgyűlés választaná meg kétharmados többséggel, de a jelölés rendszerének hatékonnyá kell válnia. Véleményem szerint az alkotmánybírák jelölésének módját gyökeresen meg kell változtatni, de arról, hogy milyen módon történjék e változás, elsősorban a szakma képviselőinek, volt és jelenlegi alkotmánybíróknak, alkotmányjogban jártas gyakorlati jogászoknak, egyetemi tanároknak kellene dönteniük. Ennek érdekében szakmai konzultációkra, az európai alkotmánybíróságok választási formuláinak összehasonlítására van szükség, majd ezt követően lehet kiválasztani a hazai helyzetnek legmegfelelőbb jelölési módot, amely az Alkotmánybíróság működőképességét nem teszi többé a pártok konszenzusának függvényévé.

A szerző alkotmányjogász, egyetemi oktató

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.