A közlekedés megnyomorítása Budapesten

A realitásokat figyelmen kívül hagyó lépések következményei a szeptemberi iskolakezdéskor botrányosak lehetnek.

Kovács Kázmér
2020. 07. 10. 8:00
null
Budapest forgalmából most hiányoznak azok a turisták, akik kerékpárt bérelve járják a várost Fotó: Mirkó István
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hajózni muszáj, mondották a régi korok bölcsei, de ezt én azzal egészítem ki – szemben velük –, hogy bizony élni is muszáj. Navigare necesse est, vivere non est necesse, szól az eredeti mondás, aminek második fele nem lehet célunk. Szó sem lehet tehát arról, hogy az autósok – a mai korok hajósai – úgy akarnának közlekedni, hogy a változó világ követelményeit figyelmen kívül hagyják. A környezetvédelem, a közlekedésbiztonság olyan hívószavak, melyeket úton-útfélen hallunk hangoztatni, gyakran szólamszerűen. Ezekre hivatkozással valósultak meg – egyre kevésbé remélhetjük, hogy csak átmeneti jelleggel – azok az intézkedések, melyekről ma már egyre többen kell, hogy lássák a fővárosi döntéshozói körökben is, hogy túllőttek a célon.

Amikor a főváros honlapján megjelent hivatalos előterjesztésben szerepelt, hogy „javasolt a lakott területen levő fő- és tömegközlekedési utakon a sebességet egységesen 50 km/órára csökkenteni”, akkor még hihettük, hogy csak félresikerült megfogalmazásról van szó. Ma már ugyan a főváros visszatáncolt az egységes csökkentésre vonatkozó, írásban is megfogalmazott elképzelésétől, az autósokkal szembeni hadjárat azonban folytatódott: a külső körutat is fenyegető megoldási javaslat után következett a Nagykörút forgalmát mértéktelenül korlátozó, akadályozó, nyomban meg is valósított intézkedés a kettőből az egyik sáv elvételével az autósoktól.

Az írott és az elektronikus sajtóban folyamatosan megjelenő tiltakozások, a közlekedők részéről elhangzó ellenérvek ma még nem tántorítják el a döntéshozókat, holott a voluntarista, a realitásokat figyelmen kívül hagyó lépés tarthatatlansága a szeptemberi iskolakezdéskor könnyen botrányossá fajulhat, és ezen a tervezett lépcsőzetes órakezdés bevezetése aligha fog jelentősen változtatni. Videófelvételek sokasága mutatja hiába a neten az üres biciklisávokat és a feltorlódó járműveket, ennek ellenére a legújabb hírek az autósok részére rendelkezésre álló sávok további folyamatos szűkítéséről szólnak a belső kerületekben is.

És ezzel nincs vége, a külső körút, a belső körút „forgalomszabályozása” után következik a közlekedők számára rendelkezésre álló harmadik lehetőség elvétele, a pesti alsó rakpart háromhetes, hétköznapokra is vonatkozó lezárása, a belső Teréz- és Erzsébetváros áthaladási tilalma.

A hivatkozások: az említett közlekedésbiztonság és környezetvédelem, ezért megkereséssel fordultam az Országos Balesetmegelőzési Bizottsághoz (OBB), hogy az elmúlt évre vonatkozó baleseti adatokkal mennyiben igazolható mindaz, ami történik. A megkapott hivatalos adatok szerint sehogy.

Azt ugye senki nem gondolhatja komolyan, hogy a kerékpáros közlekedés aránya a személygépkocsik forgalmához képest Budapesten eléri a tíz százalékot, mégis míg az utóbbiak 2467 személyi sérüléses balesetet okoztak tavaly, a kerékpárosok 271-et, azaz a közlekedésben való részvételükhöz képest arányait tekintve sokkal többet. Az adatokat elemezve továbbá megállapítható, hogy míg a kerékpárosok által Budapesten okozott 271 baleset közel fele, azaz 120 a sebesség nem megfelelő megválasztásából adódott, addig a kerékpárosok sérelmére Budapesten elkövetett összesen 234 közlekedési balesetből mindössze öt (!) során játszott szerepet az okozó jármű részéről a sebesség nem megfelelő alkalmazása.

Természetesen minden józan ember érdekelt a baleseti statisztika javításában, a forgalombiztonság növelésében. De átgondoltan, hatástanulmányokkal, alternatív és párhuzamos megoldásokkal együttesen. Sajnos az eddig meghirdetett és végrehajtott radikális, egyoldalúan az autósközlekedést sújtó lépéseken túlmenően alig hallani olyan közlekedésszervezési elképzelésekről, mint a kijelölt gyalogátkelőhelyek elhelyezési pontjainak átfogó felülvizsgálata, a mélygarázsok és parkolóházak számának (esetleg befektetők bevonásával megvalósítandó) bővítése, ezen keresztül a parkolási területek kerékpáros közlekedésre történő felszabadítása, ingatlancserés megoldások keresése a P+R-parkolók számának növelése céljából, és a sor folytatható lenne.

Fent már utaltam rá, hogy a kerékpárosok sérelmére okozott balesetek között mindössze öt esetben játszott szerepet a sebesség nem megfelelő alkalmazása, de ezt érdemes kiegészíteni azzal is, hogy ugyanezen időszakban a gyalogosok hibája viszont huszonöt esetben vezetett a kerékpárosok személyi sérülésével járó balesethez. Mindez azt támasztja alá, hogy a kerékpáros közlekedés biztonságát a baleseti adatok szerint nem a korábban kialakított forgalmi rend erőszakos és észszerűtlen megváltoztatásával, hanem a baleseti statisztika elemzésével lehet és indokolt javítani.

Az talán nem szorul bizonyításra, hogy a dugóban araszoló járművek károsanyag-kibocsátása arányosan többszöröse annak, ami folyamatos haladás mellett keletkezik. De talán arra is érdemes a figyelmet felhívni, hogy az egyébként nem minden esetben és nem minden évszakban, valamint nem is mindenki számára alternatívaként jelentkező kerékpáros közlekedés során a városi szálló por belégzése a kerékpárosoknál olyan kockázati tényező az egészségre, amit szintén értékelni kell, természetesen nem kizáró okként, hanem együttes hatásában a sok tényezőt. Közösen kell erről gondolkozni, autósoknak és kerékpárosoknak, közlekedőknek és döntéshozóknak, akik normálisan akarnak együtt élni szeretett fővárosunkban.

Az általam is képviselt Magyar Autóklub, az autósok érdekvédelmi szervezete idén 120 éves. Az autósok érdekében százhúsz éve törekszik együttműködésre az országos és a helyi döntéshozó szervezetekkel. Ha hagyják. Ez most sincs másként. Volt már sok perünk, közte az Első Magyar Koncessziós Autópályatársasággal (ELMKA) szemben, mellyel összefüggésben talán emlékezetes a „kapuknak nem az autópályán van a helye” erre reagáló, utóbb felkapott választási szlogen, és tény, hogy azóta megszűnt a személygépkocsik használóira nézve súlyosan hátrányos távolságarányos díjfizetés rendszere Magyarországon. Számos biztosítótársasággal szemben is indítottunk és nyertünk közérdekű pereket.

Klubunk most felhívást intézett tagjaihoz, és egyelőre csak felmérést készít a főváros eddigi úgynevezett forgalomcsillapítási lépéseiről. Amennyiben ez elkészül, arról sajtóközleményben fogjuk a közvéleményt tájékoztatni.

A szerző ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke, közlekedési szakjogász

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.