Ruttner György az MTI-nek azt mondta, hogy a Mal Zrt. az elsőfokú döntés ellen fellebbezést nyújt be, és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főelügyelőség hoz végleges államigazgatási döntést. Hozzátette: reményeik szerint a főfelügyelőség megváltoztatja ezt a lényegében megfizethetetlen bíráságról szóló határozatot. Úgy fogalmazott: nincs az a magyar cég, amely képes lenne kifizetni egy ilyen nagyságú összeget. A fellebbezésben a cég a kiszabott bírság jogalapját és az összegszerűségét is vitatja majd – húzta alá. Közölte: a jogalap tekintetében kifogásolják, hogy a Mal Zrt.-t a határozatban megállapított mértékű felelősség terhelné.
Ruttner György azt mondta, jelenleg sok, büntetőeljárási és polgári per is zajlik bíróságok előtt, ezek egyike sem jutott olyan stádiumban, hogy bármelyik bíróság a jogalap tekintetében döntést tudna hozna. Felhívta a figyelmet: még nem tisztázódott, hogy mi volt az oka a katasztrófának. Amíg a bíróságok ebben nem foglalnak egyértelműen állást, addig korainak, megalapozatlannak tűnik környezetvédelmi bírságot megállapító határozatot kiadni – emelte ki. Véleménye szerint az összeg példátlan és eltúlzott, mert 1,8 milliárd tonnányi veszélyes anyag természetbe kerüléséért szabta ki a felügyelőség a bíráságot, de ez a valóságos nagyságrendet nem is közelíti meg, a ténylegesen kiáramlott vörösiszap 300-350 ezer tonna, a határozatban szereplő mennyiség hatoda. Remélhetőleg, a másodfokú eljárás során megnyugtatóan tisztázódik, hogy mi okozza a különbséget a kétféle számítás között – mondta.
Ruttner: Ezt nem lehet kifizetni
A Mal Zrt. jogi képviselője úgy vélekedett, hogy a végleges államigazgatási döntésre az év vége előtt sor kerülhet. Kiemelte, hogy a jogerős államigazgatási határozatot meg lehet támadni bíróságon keresettel. Mint mondta, ha a határozat a Mal Zrt.-t elmarasztalja, akkor vélhetően a cég ezt is megtámadja majd. Aláhúzta: az első fokon kiszabott hatalmas összeget nem lehet kifizetni. Szerinte el kell gondolkozni azon, hogy mi történne, ha a határozat a mostani tartalommal válna jogerőssé és végre kellene hajtani. Ha erre sor kerül, akkor prognosztizálható, hogy az ökológiai katasztrófa után tényleges gazdasági katasztrófa sújtja a térséget, hiszen veszélybe kerül az 1180 Mal-alkalmazott, közvetetten pedig körülbelül 6 ezer ember munkahelye, de a beszállító cégeket és Ajka hőerőellátását is veszélyezteti egy ilyen hatalmas mértékű bírság kifizettetése.
Szerinte elképzelhetetlen, hogy hirtelen egy másik menedzsment átvegye és problémamentesen továbbvigye a céget. Az államnak és a cég tulajdonosainak tárgyalnia kell a Mal jövőjéről és olyan konstrukciót kell kialakítani, amely biztosítja a vállalat továbbműködését – mondta Ruttner György.
Szakmai alapon is vitatják a módszert
A Mal Zrt. vezetősége az MTI-vel azt közölte, hogy a károkozási felelősség mellett szakmai alapon vitatják a bírság kiszámításának módszerét is, mivel az véleményük szerint jelentősen meghaladja az okozott kár nagyságát, a cég értékét, illetve az éves forgalmának nagyságát is. Hozzáteszik: a 135 milliárdos összegbe még az esővíz mennyiségét is belekalkulálták. Az ajkai timföldgyár tulajdonosainak közleménye szerint a bírság csak a jogerős ítéletet követően lesz behajtható a cégen.
A Mal az állam és a hitelezők képviselőivel kidolgozott egy megállapodástervezetet, amely a jogerős ítélet megszületéséig lehetővé tenné a munkahelyek megtartását – áll a közleményben. Kiemelték, hogy a beszállítók – akik a Mal jelentős fizetési késedelmeit tolerálják – jelentős mértékben hozzájárulnak a vállalat működőképességének fenntartásához. A közlemény szerint a tulajdonosok fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a katasztrófa nem a mulasztásuk miatt történt, a tragédiát még az állami vállalat korában megépített tározó tervezésének és építésének hiányosságai okozták. Ezt az is alátámasztja, hogy az illetékes állami környezetvédelmi hatóságoktól az üzemeltetéshez szükséges engedélyeket megkapták – közölte a Mal vezetősége.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerdán közölte a Kormany.hu-n, hogy összesen 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt.-re a tavalyi vörösiszap-katasztrófa miatt a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A tájékoztatás szerint a Mal Zrt. a „vörösiszap elhelyezésére szolgáló hulladéklerakó üzemeltetése során bekövetkezett környezetkárosítás miatt” köteles megfizetni a több mint 135 milliárd forint bírságot. Az összeg meghatározásakor a felügyelőség figyelembe vette, hogy milyen mennyiségű hulladék, azaz vörösiszap és lúgos oldat jutott ki a tározóból; ez összesen 1,876 millió tonna.
Csütörtökön Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős államtitkára azt mondta: a magyar államnak nem érdeke, hogy felszámolás alá kerüljön a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt., így mindent megtesz a cég további, biztonságos működéséért, és az ott lévő több ezer munkahely megőrzéséért. Hozzáfűzte: az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn (MNV) keresztül folyamatos kapcsolatban van a cég vezetésével, az MNV február óta intenzív tárgyalásokat folytat a tulajdonosokkal a tulajdonosi szerkezet esetleges átalakításáról.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
