2014-ben ránk szakad az ég?

Komoly gondban vannak a megyei és megyei jogú városok önkormányzatai, valamint a jelentős hitelt cipelő városi rangú települések.

Kovács András
2011. 11. 16. 19:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az MNO azon kérdésére, hogy Tarlós István főpolgármester korábban arra kérte a számvevőszéket, vizsgálja a kerületek gazdálkodását, Domokos elmondta, hogy nem azoknak a pénzügyi helyzete a legkritikusabb a mostani önkormányzati rendszerben. Hozzátette, hogy az ÁSZ elnökeként a teljes szektor ellenőrzéséért felel. Az önkormányzati középszint kockázatosabb állapotban van, míg 304 város rendelkezik a legnagyobb adósságtétellel – fogalmazott Domokos. „Köszönettel vesszük mindenkinek a jelzését, de most kockázatelemzés alapján próbáltuk megítélni az önkormányzatokat.”

Átfogó ellenőrzést tartottunk a megyékben, a fővárosban és a kerületeknél – mondta el Domokos „A középszint pénzügyi ellenőrzésének a tapasztalatairól„ kiadott tájékoztató bemutatóján. Új alapokra próbáljuk helyezni az önkormányzati szféra átvilágítását, amelyben központi szerepet kap a pénzügyi helyzet értékelése, a vagyonnal kapcsolatos gazdálkodási kérdések, a belső kontrollok vizsgálata, és végül az utóellenőrzés – tette hozzá. Az önkormányzati középszint méreténél fogva olyan mennyiségű pénzügyi volument képvisel, amelynél ha gond van, az az egész országot érinti – fogalmazott az ÁSZ-elnök.

Nem jutott elég önerő

„Új időszámítás kezdődött Heves megye csődje óta, ezért helyesen láttuk, hogy ezen a téren lépni kellett, a kockázatok napról napra világosabbá váltak.” Domokos rámutatott, hogy a megyei önkormányzatok egy kivételével (Békés megye) működési egyenleghiánnyal küszködnek, a megyei jogú városok közel fele esetében ez a helyzet. Az ÁSZ elnöke a problémák egyik gyökerének nevezte, hogy a 2007-ben indult Új Magyarország-terv nem biztosított elég önerőt a helyi önkormányzatoknak, amelyek hitelfelvétellel pótolták a hiányt. „Csak az nem vett föl hitelt, aki nem akart.”

Domokos beszámolt arról, hogy a 2010-es költségvetés tervezésekor nem vették figyelembe az önkormányzatok forrásigényét, így ez a tavalyi magasabb hiány eredményében tükröződött. Valószínűleg az önkormányzatok idén is jelentős hiánytényezők lesznek az összköltségvetésben – tette hozzá. Az állami adósságátvétel kapcsán úgy fogalmazott, hogy a feladatok ellátása biztonságba kerül, a megyék több mint fele levegőhöz jut. Míg mostanra a megyék mozgástere az állam és a bankok kezében van, addig a főváros esetében esetében ez még nincs így – hangsúlyozta a szakember.

95 százalék bocsátott ki devizaalapú hitelt

A megyei és a megyei jogú városok adósságállománya 2007-2010 között 491 milliárdról 1247 milliárd forintra nőtt. Az adósság megugrásának okai közül ki kell emelni az állami források csökkentését, a gazdasági válságot és a térségi ellátást nyújtó intézmények átvételi kötelezettségéből adódó többletterheket. A megyei és a megyei jogú városok 95 százaléka bocsátott ki devizaalapú kötvényt 2007-2008-ban, 20-25 éves futamidő mellett – szerepel az elemzésben.

Az adósság 40 százaléka megyei, megyei jogú városi, 31 százaléka városi, 22 százaléka fővárosi, míg 7 százaléka nagyközségi, községi önkormányzatoknál realizálódik. Egy lakosra 125 forint esik, de a megyei jogú városokban ezt meghaladó az egy főre jutó adósság. Az adósság 80 százaléka a 2014-től kezdődő időszakot terheli, amely jelenleg kedvező, de jelentős árfolyam- és kamatkockázatot hordoz, mely a jövőbeni fizetőképességet veszélyezteti – olvasható az ÁSZ tájékoztatásában.

Kulcstényező a kórházi adósság

Az elemzésből az is kiderül, hogy a középszinten működő önkormányzatok működési kockázatainak fokozódását jelzi a szállítói, és különösen a lejárt határidejű tartozások december 31-i állományának növekedése. Ebben kulcsszerepet játszott a kórházaknál felhalmozódott adósságállomány.

Végezetül az ÁSZ megfontolásra javasolja a kormánynak a feladatok és a finanszírozás összhangjának, a feladatfinanszírozás jellegének az erősítését. Az állami és önkormányzati feladatok, valamint a finanszírozási felelősség egyértelmű elhatárolását, valamint többek között olyan állami pénzügyi konstrukció működtetését, amely segíti az önkormányzatok fizetési kötelezettségei és a képződő forrásai közötti összhang rövid, illetve hosszú távú megteremtését.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.