Az MNO azon kérdésére, hogy Tarlós István főpolgármester korábban arra kérte a számvevőszéket, vizsgálja a kerületek gazdálkodását, Domokos elmondta, hogy nem azoknak a pénzügyi helyzete a legkritikusabb a mostani önkormányzati rendszerben. Hozzátette, hogy az ÁSZ elnökeként a teljes szektor ellenőrzéséért felel. Az önkormányzati középszint kockázatosabb állapotban van, míg 304 város rendelkezik a legnagyobb adósságtétellel – fogalmazott Domokos. „Köszönettel vesszük mindenkinek a jelzését, de most kockázatelemzés alapján próbáltuk megítélni az önkormányzatokat.”
Átfogó ellenőrzést tartottunk a megyékben, a fővárosban és a kerületeknél – mondta el Domokos „A középszint pénzügyi ellenőrzésének a tapasztalatairól„ kiadott tájékoztató bemutatóján. Új alapokra próbáljuk helyezni az önkormányzati szféra átvilágítását, amelyben központi szerepet kap a pénzügyi helyzet értékelése, a vagyonnal kapcsolatos gazdálkodási kérdések, a belső kontrollok vizsgálata, és végül az utóellenőrzés – tette hozzá. Az önkormányzati középszint méreténél fogva olyan mennyiségű pénzügyi volument képvisel, amelynél ha gond van, az az egész országot érinti – fogalmazott az ÁSZ-elnök.
Nem jutott elég önerő
„Új időszámítás kezdődött Heves megye csődje óta, ezért helyesen láttuk, hogy ezen a téren lépni kellett, a kockázatok napról napra világosabbá váltak.” Domokos rámutatott, hogy a megyei önkormányzatok egy kivételével (Békés megye) működési egyenleghiánnyal küszködnek, a megyei jogú városok közel fele esetében ez a helyzet. Az ÁSZ elnöke a problémák egyik gyökerének nevezte, hogy a 2007-ben indult Új Magyarország-terv nem biztosított elég önerőt a helyi önkormányzatoknak, amelyek hitelfelvétellel pótolták a hiányt. „Csak az nem vett föl hitelt, aki nem akart.”
Domokos beszámolt arról, hogy a 2010-es költségvetés tervezésekor nem vették figyelembe az önkormányzatok forrásigényét, így ez a tavalyi magasabb hiány eredményében tükröződött. Valószínűleg az önkormányzatok idén is jelentős hiánytényezők lesznek az összköltségvetésben – tette hozzá. Az állami adósságátvétel kapcsán úgy fogalmazott, hogy a feladatok ellátása biztonságba kerül, a megyék több mint fele levegőhöz jut. Míg mostanra a megyék mozgástere az állam és a bankok kezében van, addig a főváros esetében esetében ez még nincs így – hangsúlyozta a szakember.
95 százalék bocsátott ki devizaalapú hitelt
A megyei és a megyei jogú városok adósságállománya 2007-2010 között 491 milliárdról 1247 milliárd forintra nőtt. Az adósság megugrásának okai közül ki kell emelni az állami források csökkentését, a gazdasági válságot és a térségi ellátást nyújtó intézmények átvételi kötelezettségéből adódó többletterheket. A megyei és a megyei jogú városok 95 százaléka bocsátott ki devizaalapú kötvényt 2007-2008-ban, 20-25 éves futamidő mellett – szerepel az elemzésben.
Az adósság 40 százaléka megyei, megyei jogú városi, 31 százaléka városi, 22 százaléka fővárosi, míg 7 százaléka nagyközségi, községi önkormányzatoknál realizálódik. Egy lakosra 125 forint esik, de a megyei jogú városokban ezt meghaladó az egy főre jutó adósság. Az adósság 80 százaléka a 2014-től kezdődő időszakot terheli, amely jelenleg kedvező, de jelentős árfolyam- és kamatkockázatot hordoz, mely a jövőbeni fizetőképességet veszélyezteti – olvasható az ÁSZ tájékoztatásában.
Kulcstényező a kórházi adósság
Az elemzésből az is kiderül, hogy a középszinten működő önkormányzatok működési kockázatainak fokozódását jelzi a szállítói, és különösen a lejárt határidejű tartozások december 31-i állományának növekedése. Ebben kulcsszerepet játszott a kórházaknál felhalmozódott adósságállomány.
Végezetül az ÁSZ megfontolásra javasolja a kormánynak a feladatok és a finanszírozás összhangjának, a feladatfinanszírozás jellegének az erősítését. Az állami és önkormányzati feladatok, valamint a finanszírozási felelősség egyértelmű elhatárolását, valamint többek között olyan állami pénzügyi konstrukció működtetését, amely segíti az önkormányzatok fizetési kötelezettségei és a képződő forrásai közötti összhang rövid, illetve hosszú távú megteremtését.
origo.hu
Tartanak Brüsszelben a Patrióták megjelenésétől
