A bűnsegédként, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolt egyenruhások ügye még 2006. október 23-áig húzódik, amikor Révész Máriuszt, a Fidesz országgyűlési képviselőjét azonosítószámot nem viselő rendőrök úgy megverték, hogy a politikus nem is emlékezett az esetre. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy a vádlottak ezt észlelték, illetve hogy tudomásuk lett volna a támadók kilétéről. Másodfokon azonban eltérő döntés született, ezért a vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be. A Legfőbb Ügyészség szerint a másodfokú – bűnösséget megállapító – ítélet megalapozott, ezért annak helybenhagyására tett indítványt.
Ilyen előzmények után került sor az immáron jogerős ítélet hirdetésére, egyet azonban még ne felejtsünk ki: Révész Máriusz a szóban forgó rendőrökről korábban elmondta, hogy nem nekik kellene elvinniük a felelősséget. A csütörtöki tárgyalás előtt, alatt és után pedig még hozzátette azt is, hogy ez pont olyan lenne, mint 2006. augusztus 20-a után, amikor egy több ember halálát követelő zűrzavarért egy meteorológust vontak felelősségre. Az országgyűlési képviselő kijelentette: megverése ügyében legalább húsz-harminc másik rendőrnek kellene most a vádlottak padján ülnie, hamis tanúzásért is akár, tette hozzá. „Nem is beszélve a rendőri vezetésről vagy a politikai felelősökről, ők felelnek ugyanis a 2006-os állapotokért, nem a közrendőrök„ – mondta, megjegyezve, nem esik neki jól ez az ítélet. A 2006-os székházostromot és az október 23-i eseményeket vizsgáló bizottság tagja elmondta még: a semmisségi törvényhez hasonlóan fel kéne menteni azokat a rendőröket, akik nem követtek el súlyos bűncselekményt.
Révész azonban leszögezte: ez nem vonatkozhat azokra, akik kilőtték mások szemét, vagy eltörték a megbilincseltek ujját. Paradoxnak, és a magyar igazságszolgáltatás egyik nagy problémájának nevezte, hogy öt évet kellett várni erre az ítéletre, hiszen így kialakulhatott az a visszás helyzet, hogy most olyan rendőrt mentenek fel, aki vélelmezett bűne után még ennyi ideig szolgálatban lehetett. (Az elsőrendű vádlott egyébként az utolsó szó jogán elmondta, hogy időközben a köteléken belül munkahelyet is váltott, úgy tudjuk, immár objektumvédelemmel foglalkozik.) A politikus mint nagycsaládos is kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy enyhítsen az ítéleten, hiszen az elsőrendű vádlott harmadik gyermeke születését várja.
A másodrendű vádlott – akinek végül enyhített ítéletén a LB – az utolsó szó jogán hosszasan ecsetelte, hogy milyen körülmények között, milyen stresszhelyzetben és idegállapotban voltak szolgálatban 2006 őszén. Szavai úgy sommázhatók, hogy papíron ugyan mindent megtanítottak nekik a tömegoszlatásról, de gyakorlatban soha nem alkalmazták azt. Volt, hogy biztatásként azt kapták a csapategység vezetőitől: „Attila, itt fogunk meghalni.” A tárgyaláson jelen volt néhány akkor kivezényelt rendőr is, ők az MNO-nak név nélkül megerősítették ezt. Mesélték, hogy volt rendőr, aki széktámlát szikszalagozott a mellkasára, vagy motorosoknak való lábszárvédőt alkalmazott, mert a rendőröknek akkor még nem volt elegendő rendszeresített rohamfelszerelése. Egy év múlva már lett – tette hozzá forrásunk.
origo.hu
Orbán Viktor: Ez a legsötétebb óra, amiben vagyunk
