Minden egyes általunk vizsgált önkormányzat különféle helyzetben van, többek között Dunaújvárosnak és Tatabányának a korábbi nehézipar leépülése miatt szociális kiadásokra kell többet költenie – mondta el lapunknak Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője. Az is jellemző az adósságállományra, hogy nagyrészt nem működési költségekre, hanem beruházásokra vették föl a pénzeket – tette hozzá. A kistelepülésekkel szemben a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok azért is jobb helyzetben vannak, mert jelentősebb vagyonnal rendelkeznek, így nagyobb a mozgásterük is – hangsúlyozta az elemző. Úgy látja, hogy az intézmények állami átvétele adott esetben csökkentheti a rendszer működési költségeit.
A Progresszív Intézet legfrissebb felmérése 23 megyei jogú és fővárosi kerületet vizsgált. Míg tavaly a megyei jogú városok és a fővárosi kerületek mintegy 386 milliárd forintos adósságállománnyal rendelkeztek, addig 2011-re ez a szám 16,6 százalékkal, 450 milliárd forintra növekedett. Megállapították, hogy a leginkább eladósodott önkormányzatok nem növelték akkora ütemben tartozásukat, mint azok, akik korábban csak kisebb adósságállománnyal rendelkeztek.
„Ortodox” lépések Soroksáron
Azt is megállapították, hogy a tartozásukat csökkentő önkormányzatok alapvetően nem voltak annyira eladósodva, mint társaik, ami már eleve feszesebb költségvetési politikát feltételez. A legnagyobb arányú adósságcsökkentést végrehajtó 23. kerület „ortodox” kiadáscsökkentésre épülő költségvetési politikájának köszönhette a sikert.
Összeállították az önkormányzatok összesített rangsorát is, amelyen 2010-hez hasonlóan idén is a 13. kerület végzett az első helyen, és tavalyhoz képest nincsen változás abban sem, hogy Hódmezővásárhely, Sopron, Pécs, vagy éppen az 5. kerület az utolsók közt végzett, ami elsősorban az érintettek magas adósságállományának volt köszönhető.
Közel megháromszorozódott az adósság
Ugyanezen témában folytatott elemzést az Állami Számvevőszék, amely megállapította, hogy az adósságállomány 2007 és 2010 között 491 milliárd forintról 1247 milliárd forintra emelkedett a helyi önkormányzatok esetében. Az adósság megugrásának több oka volt, amelyek közül ki kell emelni az állami források csökkentését, a térségi ellátást nyújtó intézmények átvételi kötelezettségéből adódó többletterheket, a gazdasági válságot, illetve az európai uniós támogatásokkal ösztönzött fejlesztések önerőigényét. Mindez az önkormányzatok részéről nagyfokú alkalmazkodást, külső források bevonását és belső tartalékok feltárását igényelte.
A megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok 95 százaléka bocsátott ki devizaalapú kötvényt 2007–2008-ban. Az önkormányzati középszint egy speciális szereplője, a Fővárosi Önkormányzat pedig a külső beruházási forrásokat hitelek felvételével biztosította. A kötvénykibocsátásból befolyó bevételt részben korábbi előnytelen hitelek kiváltására, fejlesztésekre, részben pedig működési hiány finanszírozására használták fel, de közel felét tartalékolták. Az ez utóbbi hozamából származó kamatbevétel hozzájárult a működőképesség fenntartásához.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
