A Fidesz–KDNP által benyújtott választójogi törvényjavaslatot az ellenzékazonnal tűz alá vette. A felszínes hozzászólásokon kívül a legátfogóbb elemzést a Bajnai Gordon által gründolt Haza és Haladás alapítvány készítette az új választási rendszerről. A tanulmányt elolvasva azonban könnyen csúsztatásokra lelhetünk, és amint azt az MNO megírta, az elemzés készítői azzal, hogy csak a területi listás voksokat vették figyelembe, azt a látszatot keltették, hogy a Fidesz 2002-ben és 2006-ban is megnyerte volna a választást.
A leginkább kritizált eleme a benyújtott javaslatnak, hogy a kormánypártok a saját kényük-kedvük szerint rajzolták át a választókerületi határokat. Karácsony Gergely, aki a Jobbik–MSZP–LMP összefogását sürgette egy lapinterjúban, úgy fogalmazott: a javaslat készítői „nem bolygatták” azokat a választókerületeket, amelyekben a Fidesz korábban jól szerepelt. Az LMP-s politikus és rajta kívül sokan mások a legjobban azt a körzetet bírálták, amely egyesíti az I. és az V. kerületet, valamint a VIII. és IX. kerület egyes részeit. Szerintük ez a legjobb példája annak, hogy a Fidesz olyan kerületeket hoz létre, ahol lehetetlen őt megverni.
Győzött volna a balliberális oldal
Az MNO saját számításai alapján utánajárt a föltett állításoknak, és a 2006-os első és második fordulós eredmények alapján elemzést készített erről az új körzetről. Számításaink során figyelembe vettük az akkori politikai helyzetet, és a Szigetvári Viktor által készített elemzéssel szemben nem csak modellt készítettünk.
Az I. fordulós listás eredmények alapján a Fidesz–KDNP 42,99 százalékot ért volna el az új körzetben, az MSZP 31, az SZDSZ 17,08, az MDF 5,11, a MIÉP–Jobbik 3,36, a Munkáspárt pedig 0,47 százalékot összesített. Jól látszik, hogy az akkori ellenzéki párt bár nyert volna, fölénye egyáltalán nem tekinthető magabiztosnak.
Érdemes azt is felidézni, hogy a 2006-os országgyűlési választások előtt hónapokig téma volt, hogy az MSZP és az SZDSZ közösen induljon a voksoláson, ezért elemzésünk során a két párt eredményét összeadtuk. Az MSZP–SZDSZ együttesen 48,08 százalékot ért el, amivel több mint 5 százalékkal előzték volna meg a Fideszt.
Nem stabil jobboldali a körzet
Az egyéni első fordulót tekintve a Fidesz–KDNP jelöltje 45,81, az SZDSZ 27,46, az MSZP 21,55, az MDF 2,95, a MIÉP–Jobbik 2,15, míg a Munkáspárt 0,13 százalékot összesített volna. Ebben az esetben természetesen figyelembe kell venni, hogy az új körzetben mindegyik párt csak egy jelöltet indíthat, míg 2006-ban az összes körzetet figyelembe kellett vennünk. Az tény, ha az MSZP és az SZDSZ nem állapodott volna meg a voksolás előtt, akkor az ellenzék győzött volna, de ha az akkori kormánypártokat egybeszámítjuk, akkor 49,01 százalékkal győzedelmeskednek.
A Bajnai-alapítvány által készített elemzéssel szemben megnéztük a második fordulós eredményeket is, mivel akkor a választók már többször nem módosíthatják álláspontjukat, valamint a két nagy tömb is teljesen tisztán felállt egymással szemben. A Fidesz–KDNP jelöltje 50, míg az MSZP–SZDSZ politikusa 49,21 százalékot ért volna el. Az MDF 0,79 százalékos eredménye abból származik, hogy az I. kerületben akkor nem lépett vissza a párt.
Mindezek alapján jól látszik, hogy ebben a körzetben egyáltalán nem beszélhetünk stabil jobboldali fölényről, ráadásul az új egyfordulós rendszerben minden választópolgár kétszer meg fogja gondolni, hogy kire szavaz, és a pártok is az összefogás felé fognak elmozdulni. A Fidesz–KDNP által megrajzolt körzet tehát egyáltalán nem lejt feléjük, sőt könnyen lehet, hogy az I. kerület Pesthez csatolásával egy biztos mandátumot fognak elveszíteni.
origo.hu
Mi történt 2024-ben, ami megváltoztatja Magyarország jövőjét?
